Hogyan tud egy fiatal házaspár vegyszermentes és olcsó élelmet termelni úgy, hogy közben közösséget is épít és a családját is eltartja. (Civishír-riport)
Szabó Józsefék Debrecen melletti kertészetében gyorsan összeállt a válasz, a beszélgetés pedig az ötödik perctől kezdve éppen azt hozta, ami egy nagyáruházi bevásárlásból hiányzik: jókedvet, töltődést és sok fontos információt! – A piaci árak nem a zöldség és a gyümölcs valódi értékét tükrözik, mert ott van bennük a zöldséges haszna, a piaci bérleti díj, a szállítási költség és a bérköltség. Jórészt ezeket kell a piacon megfizetni a vevőnek, az áru eredeti értéke sokkal alacsonyabb – József rögtön a rendszerük alapját adó gondolatra, miközben felesége, Ildikó teával kínál az árnyékot adó teraszon.
Gyönyörű a termés
Szabóéknál háromféle árral találkozunk, a vevő által helyben leszedett, a helyben átvett és a házhoz szállított termény árával. Minden ár egész évre érvényes, az ingadozásokat kiszűrő átlagárat állapítanak meg az áru valódi értékére alapozva. Az árlista első ránézésre igen baráti, a tök például 60, 70 és 80 forint, a paradicsom 100, 120 és 140, a padlizsán 150, 180 és 200, a görögdinnye 70, 90 és 100, az őszibarack 150, 180 és 200 forintba fog kerülni idén. – A vevőnek így megvan a választása, mennyit vállal magára azokból, amiket a piacon mindenképp meg kellene fizetnie – teszi hozzá Ildikó. – Ha kijön, szüretel, közvetlen kapcsolatba kerül a természettel, megismeri a forrást, látja, hogyan terem, honnan jön, amit eszik. Közben megismerkedik velünk, emberi kapcsolatok épülnek, közösség alakul, így mindenki sokszorosan jól jár.
Ingyen földterület a közösségi kertészeknek
A közösséget nem véletlenül említi Ildikó, a Szabó Kertészetnek ugyanis a debreceni Szatyorhoz hasonló alapelvei vannak, és a honlapján megfogalmazott célja hosszú távon olyan közösség létrehozása, mely zöldség és gyümölcs tekintetében teljesen önellátóvá válik. A vállalkozó kedvűek bérmentesen konyhakertet kaphatnak a Dombos közelében levő földterületen, ahol maguknak termeszthetnek növényeket, miközben ingyenes eszközhasználattal és szaktanácsadással segítik őket. A beszélgetés közben két közösségi kertésszel is találkozunk egy hétköznapi délelőttön.
Szabóék háza
– Teljesen mindegy hogy az emberek honnan jönnek, és hol tartanak ebben a gondolkodási módban, lényeg az együttműködés – mondja Ildikó. „Mindenki fontos, az is, aki épp csak most szokik rá a házi termékekre, és az is, aki megcsinálja élete első kiskertjét. Mindenki kapcsolódjon bele a saját jelenlegi szintje, élete szerint, lényeg a cselekvés maga.
Vegyszer és műtrágya nélkül is olcsó
A viszonteladók kihagyása és a közösségépítő szerepvállalás mellett egy harmadik lényeges eleme a dombosi gazdaságnak a vegyszerek teljes nélkülözése. A jelenlegi eljárásaik alapján akár biominősítést is szerezhetnének, József megindokolja, hogy miért nem tesznek így. – Nem adom ehhez az időmet és a pénzemet, nekem ugyanis nem kell magyarázkodnom a vevőmnek, eljön és megtudja, mi hogyan folyik. Ide bármikor be lehet nézni, a kétéves gyerekünk ott játszik a sorok közt, nincs vegyszer, se műtrágya. Mi ebben élünk, nálunk nem attól bio a termék, hogy annak minősítik, hanem mert akkor sem használnánk vegyszert, ha senki nem kérdezné. A dolog másik oldala, hogy nem akarnak se külföldre eladni, se a multiknak szállítani, tehát nem termelnek olyan helyekre, ahol szükséges a minősítés. Elismerik, hogy a természetbarát eljárások miatt nagyobbak a kiesések, bizonyos dolgokról le kell mondaniuk, és nem lehet számolni akkora terméssel, mint egy üzemi ültetvényben, de még így is sokkal kedvezőbb árakat tudnak kínálni, mint a minősített biotermelők. – A biospenót kilója például 2-3 ezer forint, nálunk 300-ért le tudják szedni, de láttam olyat is, hogy a bioboltban 700 forintot kifizetnek a tökért, nálunk egy nullával kevesebb.
A 7,5 hektáron működő kertészet az elmúlt években kialakult állandó vevőkörnek köszönhetően ilyen árakkal is eltartja a családot. Ildikótól megtudjuk, mintegy száz család vásárol tőlük rendszeresen, idén pedig 34 család egész éves előrendelést adott le náluk. – Érdekes azt látni, hogy hány olyan vevőnk van, aki akkor kezdett egészséges forrást keresni, és talált meg minket, amikor megszületett az első gyerek a családjában. Onnantól kezdve ugyanis nagyon megválogatta, mi kerül az asztalára.
Akár tíz Szatyor is létrejöhet Debrecenben
A három gyermeket nevelő házaspár a gazdaság vezetése mellett a Cívishír által bemutatott és nyomon követett debreceni Szatyorban is szerepet vállal, szervezőként és eladóként egyaránt. A nemrég a Roncsbárból a Homokkerti Közösségi Házba költözött Szatyor május 31-től a Csapókerti Közösségi Házban is működik, de József szerint még tovább terjeszkedhet. – Az igények alapján akár 8-10 elosztópontot is el tudok képzelni Debrecenben, átlagosan 30-50 vevővel egy-egy helyen. Ennyi központtal minden debreceninek könnyen elérhető közelségbe kerülne a közvetlenül a helyi termelőktől származó, megbízható élelmiszer. Ugyanakkor az elosztópontok egymást is kiegészíthetik, ha valahol valami nincs, vevő át tud menni egy másik helyre, az egyesület honlapja tud ebben segíteni. Az egészséges házi termékek térnyerése vitathatatlan, de József szerint nem a Szatyor ébreszti fel az embereket, ehelyett inkább összegyűjti az ébredőket. A szemléletmód változásához a saját tapasztalatok és a személyes kapcsolatok vezetnek. – A vevőinknek legalább a fele nem hirdetésre jött, hanem a szomszéd, barát, ismerős ajánlására, és ez ugyanígy ment, amikor még Szeghalmon gazdálkodtunk.
Iskolák és óvodák is rendszeres vendégeik
A fenti szemlélet terjesztésében a Szabó Kertészet azzal is kiveszi a részét, hogy iskoláknak és óvodáknak tanyanapokat szervez, melyeken a gyerekeket a természet és kertészkedés szeretetére nevelik. Az idén indult programba már több debreceni intézmény is bekapcsolódott. „A növényekhez kapcsolódó tevékenységek (vetés, gyomlálás, talajművelés, de a kenyérsütés is) által a gyermek olyan tudáshoz jut, mely beépül világlátásába, és később a józan paraszti ész eszközével könnyebben boldogul a felnőtt életben is.”
Inkább nem bántották a töküres multit
Időnként vannak dilemmáik, hogyan adják át a tevékenységük lényegét terjesztő üzeneteiket, de egy fontos alapelvben biztosak. „Egyik este láttuk kívülről, hogy teljesen üres az egyik nagyáruház, na mondom, fotózzuk le, tegyük ki a honlapra, és írjuk oda, hogy ez a célunk. Aztán mégse tettük, mert nem valami ellen akarunk tenni, hanem valamiért, és tartjuk is ezt a szemléletet.”
Beszélgetésünk vége felé meglepve látjuk, hogy a tervezett egy óra helyett éppen kétszer annyi telt el, a hangulat miatt villámléptekkel szaladt az idő az előremutató témák és a gazdaság körbejárása közben. Újra szóba kerülnek az országszerte terjedő példák, melyekhez egyre többen kapcsolódnak vevőként, eladóként, szervezőként, önkéntesként. József zárógondolata rámutat a köztük levő hasonlóság okára. „Ezeket az alapelveket egyre többen értékelik, és jó látni, hallani olyan példákat, mint a több városban is működő Szatyor-közösségek, a pesti Szimpla-kert termelői piaca vagy az Eger mellett megálmodott Smaragdfalva. Azt mutatják, hogy nincs új a nap alatt, ha valaki elkezd józan paraszti ésszel gondolkodni, akkor ugyanoda jut, mert az emberi lét az alapja a közösség.”
HeGergAnd
Forrás: http://www.civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/a-jovo-gazdasaga-debrecen-mellett-epul/0603071157?fb_action_ids=286468848157420&fb_action_types=og.likes&fb_source=other_multiline&action_object_map=%7B%22286468848157420%22%3A149439711909374%7D&action_type_map=%7B%22286468848157420%22%3A%22og.likes%22%7D&action_ref_map=%5B%5D
TOP 5
