A tavasz közeledtével a bátori Banya-tanya Alapítvány vezetője, Máté Orsolya, az előző évek jól bevált gyakorlatához híven, az idén újabb ingyenes vetőmagbörzéket szervez, több helyszínen is. A zöld mozgalom elkötelezett híve tavaly márciusban is szép sikerrel szervezte meg a kertelők összejöveteleit, aminek tapasztalatait blogjában is megörökítette.
Részlet a bejegyzésből: „A börzéken kaptunk Bánkúti búzát, istengyalulta tököt, különleges régi liliomhagymát, mogyorót és fűszereket, el sem tudom sorolni, mi mindennel bővült a választék! A Banya-Tanya asztalánál nagy sikere volt a paradicsomgyűjteménynek, szépen fogytak a babok és a fűszerszámok is. Többször előkerült a kérdés, hogy mennyibe kerülnek a magok? Két igaz választ tudok erre adni.
Az egyik: semmibe, csak jövőre adjanak tovább a szaporulatból. Másodszor: megfizethetetlenek, hiszen sok éve nevelgetjük őket szeretettel, ám vegyszer nélkül, rengeteg munkával és odafigyeléssel.”
E néhány sor sokat elárul az alapítvány tagjainak szemléletéről, céljairól. Orsolya ma is vallja, hogy globalizált világunkban az egyik lehetséges túlélési stratégia az önellátás növelése családi, kisközösségi, kistérségi szinten. 2005-ben e gondolatok jegyében néhány ismerőssel megalapították a Banya-tanya Alapítványt.
Kezdetben kevés programjuk volt, ám egy idő után új lendületet kapott a szervezet egy Norvég Alapból nyert pályázati támogatással. Kidolgoztak egy komplex programot a fenntartható fejlődés jegyében. Elindítottak Bátorban egy kaláka-kört, újratanulták a falvakban régen élő, kölcsönös közösségi segítő folyamatokat.
Kézműves műhelyeket szerveztek az ünnepkörökhöz kötődő témákban, kirándulásokra hívták az érdeklődőket a falu környékére, gyógynövényeket, gombát gyűjtöttek. Tagjaikkal és a szomszédos településeken velük szimpatizálókkal biokertet művelnek, vegyszermentes módszerekkel, háziállatokat tartanak, gyűjtik a környék tájfajtáit, ezekből magbörzéket, cseréket szerveznek.
Tanulják és tanítják a tiszta gazdálkodás módszereit, trükkjeit, a hozzájuk fordulóknak igyekszenek tanácsokat adni. Előadásokat, tanfolyamokat szerveznek közösségépítés és biokert témakörökben, s részt vesznek szakmai képzéseken, konferenciákon, s a gyűjtött ismereteket, információkat helyben hasznosítják.
Céljuk olyan helyi kisközösségi modell, amelyben az emberek testi-lelki egészségben tudnak élni, dolgozni, egymást segíteni, fokozatosan függetlenedve a nagy ellátórendszerektől. Nemrég egész napos előadáson ismerkedtek a permakultúra fogalmával. Ennek lényege a természet folyamatainak a megfigyelése és felhasználása.
Úgy gondolják, mivel a gazdaság által vezérelt társadalom elve a jelek szerint válságba jutott, olyan kisközösségi együttélési és munkálkodási módszereket kell kifejleszteni, amelyek legalább az alapvető szükségletekben a társadalom fennmaradását lehetővé teszik. A Banya-tanyához tartozó tagok az eddigiekben bebizonyították, hogy választott életformájuk bár fáradságos, ám semmivel nem pótolható sikerélményhez juttatja az abban részt vevőket.A kaláka-körön belül tovább folyik az egészséges önellátó gazdálkodás népszerűsítése, oktatása.
Csak saját termésű szaporítóanyaggal dolgoznak
Az alapítvány idén is szervezett már ingyenes vetőmagbörzéket. Február végén Egerben és a bátori faluházban várták a kertelőket a találkozókra. Legközelebb március 1-jén 16-tól 18 óráig Egerbaktán, az iskolaépületben, március 2-án 15-től 18 óráig Felnémeten a közösségi házban várják azokat a kertbarátokat, akik szeretnének vetőmagokat csereberélni.
A börzék ingyenesek, többnyire kicsi mintamennyiségeket tudnak az érdeklődők csereberélni, amihez módszereket is kaphatnak. Máté Orsolya arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-önellátás egyik fontos eleme a tájfajta vetőmag.
