Hazánkban jelenleg egy ember évente 170 liternek megfelelő tejet, tejterméket fogyaszt, ennek harmada nem hazai. A számok önmagukért beszélnek: kevés tejet fogyasztuk és az is zömében import.
Míg 2006-ban Tolna megyében 12 ezer fejős tehenet tartottak a gazdák, addig mára 8 ezerre csökkent az állatlétszám. És ez a szám nem végleges. Sokan attól tartanak, hogy amikor 2015 márciusában megszűnik a kvóta (ez szabályozza, hogy melyik ország hány liter tejet értékesíthet itthon és külföldön) a magyar tejtermelőket kiszorítják a piacról még itthon is. Nem alaptalan a félelmük, hiszen az olcsó importtermékekkel a kereskedők folyamatosan nyomott áron tartják a tejet.
Évre évre fogy azok száma Tolna megyében is, akik tejtermelő tehenek tartásával foglalkoznak. A mélypont tavaly nyáron volt - mondta Gamos András, a Paks-földespusztai székhelyű Milk-Men Kft. ügyvezetője. Június és augusztus között visszaestek a felvásárlási árak, miközben a takarmány, a szója, a gázolaj ára, és a bérköltségek megemelkedtek. Mára a felvásárlási ár ugyan emelkedett - jelenleg literenként 93 forint az átlagár -, de az egy évvel korábbihoz képest még mindig alacsonyabb, tette hozzá az ügyvezető.
A Milk-Men Kft.-ben míg tavaly 64 embert foglalkoztattak, addig mára nyolccal kevesebbet, a költségeken leépítéssel próbálnak spórolni. Az általuk alakított Dunamelléki Szövetkezetből, melybe 25 tejtermelő – ebből 8 gazdasági társaság, a többi kistermelő – tartozik, a nyers tejet a Tolnatej Zrt.-hez szállítják, mely megbízható, stabil, jól fizető partner. Ennek ellenére tavaly öten jelentették be, hogy abbahagyják a tejtermelést (4 kistermelő és 1 gazdasági társaság).
Az import nagy nyomást gyakorol a hazai feldolgozókra, hiszen készen hozzák be a kereskedők a sajtokat, tejtermékeket az uniós országokból, ráadásul olcsóbban, mint ahogy a hazait kínálják. Magyarország ugyanakkor éves szinten 250-300 millió liter tejet exportál, annyi ugyanis a fölösleg, a hazai piacon ennek nincs helye. Az uniós rangsorban hátulról a 7.-8. helyen vagyunk, ami a felvásárlási árakat illeti, tehát nem lehet azt mondani, azért olcsóbb a cseh vagy a lengyel tej, mert ott még kevesebbet kapnak a termelők.
Háztól viszik a tejet, a maradékból túró, sajt készül
A bátaszéki Gréger Árpád nem kínlódik a felvásárlókkal, jelenleg 12 tehene van, és amit ezek az állatok adnak, azt háztól értékesíti a család. Kialakult a felvásárlói körük, hiszen harminc éve tartanak teheneket, mondta a termelő, aki családjával együtt őstermelőként gazdálkodik. Ha marad tej, abból túrót, sajtot készítenek, illetve a borjakkal itatják meg. A feldolgozóhoz való szállítás olyan plusz költséget jelentene ami nem érné meg, mondta Gréger Árpád. Nagy érvágást jelentett a település másik három tehéntartójának is, amikor megszűnt a helyi tejcsarnok, ahol összegyűjtötték a tejet.
- A tehéntartás nagy lekötöttséget jelent, minden nap hajnali négykor kelünk, az állatokat etetni, fejni kell, a munka sok, akkor is, ha részben gépesítve van. - mondta Gréger Árpád. Az állatok napi egy körbála szénát megesznek, emellett még abrakot is. Tavasztól őszig pedig a kinti - szántóföldi - munkák is megszaporodnak. Ha minden költséget számolnék, akkor megállapíthatnám, hogy éppen hogy rá nem fizetünk, pedig mind a négyen itt dolgozunk. De ha nem lennének állatok, akkor munkánk se lenne, hiszen ma nem könnyű elhelyezkedni.
Megszűnik a kvóta, szabad lesz a piac
Nagy váltást jelent majd 2015 március 31-e a hazai tejtermelőknek, ettől a dátumtól ugyanis megszűnik a tejkvóta. Ez ugyan minden uniós termelőre vonatkozik, a magyarok mégis attól tartanak, kiszorítják majd őket a piacról még itthon is. Nem alaptalanul félnek attól, hogy az olcsó importtermékekkel a kereskedők folyamatosan nyomottan tartják az ágazat meghatározó termékeinek az árát, amivel tulajdonképpen zsarolják a magyar beszállítókat, mondta Lukács László, a tej terméktanács ügyvezetője, aki három másik terméktanáccsal közösen javaslatot dolgozott ki az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának 5 százalékra csökkentéséről. A kormányzati tárgyalások még nem fejeződtek be.
Forrás: http://www.teol.hu/tolna/gazdasag/nem-jol-tejel-a-tehentartas-483621
