Manapság nehéz jó minőségű magyar gesztenyét vásárolni, pusztul a hazai állomány. A piacokon, már ahol egyáltalán lehet kapni, csak „olasz tallérok” néznek velünk farkasszemet, mely termék, ha beleestünk abba a hibába, hogy vettünk, rájöhettünk, hogy nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Amellett, hogy íztelen, még tele van kukaccal is, majd a felét ki kellett dobni, akárhány próbát tettem. Szerencsére Budapesten a Lehel téren mindig kapható hazai áru, így ott szoktam beszerezni a téli esték elengedhetetlen kellékét.
Elviekben egyszerű elkészíteni a gesztenyét, sokan csak bevagdalják a gyümölcs homorú felületét egy jó éles késsel. Addig, ameddig lehet, és csak be- vagy felhelyezik a sütőlapra, majd némi rátekintés mellett sütik, míg meg nem pirul.
Mások szerint a gesztenyét áztatni is kell, mint ahogy kiderül az itt látható videóban is, és csak utána sütni: http://videosmart.hu/video/hogyan-sussunk-gesztenyet Nekünk, bár többször is próbálkoztunk e technológiával, nem igazán jött be, mert vagy vizes maradt az ínyencség, vagy túlzottan megégett. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy akár 2 napig is áztatni kell, ezt azonban nem próbáltuk ki, túl macerásnak tűnt.
Egy lehel téri árus szerint azonban minden a minőségen múlik. Ha az megfelelő, nem kell lacafacázni, egyből mehet a sütőbe (vagy inkább platnira), csak arra kell ügyelni, hogy a kereszt alakú metszés jó mély legyen, hisz a gyümölcs akkor nyílik szét igazából.
A minőséget vásárlás előtt lehet, sőt kell tesztelni, így ha az eladó nem engedi a közvetlen vizsgálatot, vélhetően sok lesz a kukacos vagy a penészes szem az áru közt.
A szakértők közt nem csak az vitás kérdés egyébként, hogy kell készíteni a gesztenyét, hanem az is, hogy került Magyarországra. A zengővárkonyi erdő kapcsán „van, aki itt őshonosnak ítéli, mások úgy vélik, telepített erdőről van szó. Lehet, nekik van igazuk, mert régi iratok között már 200 évvel ezelőtt is az állt, hogy a gesztenyést az ott élő magyarok ősapái telepítették. Így hát nem csoda, ha több száz éves matuzsálemek is voltak köztük, míg az a fránya gyökérrágó bogár meg nem támadta őket. Rockenbauer Pál - a Tízezer lépés Magyarországon című tv - honismereti sorozat alkotója nem véletlenül kívánta ebben a 20 évvel ezelőtt még csodaszép erdőben aludni örök álmát. Sírja fölött most a gesztenyék haldokolnak csendesen...”
Reméljük, a jövő nemzedéke számára lesznek új telepítések az országban, mivel igény lenne a termesztés növelésére, akkor pedig talán a termény ára is lejjebb menne, utódaink pedig 100-200 év múlva is ehetnék a barna gyümölcsöt..
Addig is azonban, míg a vitás kérdések eldőlnek a „szakértők” között, aki tudja, írja meg nekünk, hogy is kell készíteni ezt a finom csemegét.
Béer
Idézet forrása: http://kirandulastervezo.hu/celpont/zengovarkony/zengovarkonyi-gesztenyes-rockenbauer-pal-sirhelye
Kép forrása: http://budapest.olx.hu/gesztenye-sutes-sult-gesztenye-rendezvenyre-iid-447616302