Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, felhívjuk olvasóink figyelmét a címben nem véletlenül kiemelt E 250 tartósítószerre.
Mára sajnos megszokottá vált ennek a tartósítószernek az elterjedése is, így egyik kiváló ízű magyar termékünk se menekült meg előle, akad benne is gazdagon. Az E 250 másnéven Nátrium-nitrit, jelenleg használata és egészségre való hatása között még nincs káros összefüggés tudományosan igazolva, ennek ellenére az egyik oldal, antalvali.com így ír e tartósítószerről.
2008 jan. 31-ről február 1. reggelére az EU (gondolom) összes élelmiszer boltjában lévő összes húsárut lecserélték. Egy éjszaka alatt (ha jól tapasztaltam, nálunk és Szlovákiában láttam) kivonták a Na-benzoátos felvágottakat, húsokat, s azóta kizárólag hurkabaci-méreggel (nátrium-nitrit vagy E-250) tartósított húsokat vásárolhatunk.
Miért lehet gond ez?
Így is mérhetetlenül túlzott a nátriumbevitele mindannyiunknak (ami könnyen felboríthatja a sejtanyagcserénket, szív-érrendszeri, vese- és izületi károsodást okozhat, vízvisszatartó, ödémára és vizes hízásra hajlamosít, cukoréhséget kelt, ami újabb elhízást generálhat)
Míg a felnőttek gyomra a bevitt nitrát egy részét közömbösíti (egy pontig), addig a nitritből nitrátot képez, az jut be a véráramba, ami tönkreteheti az amúgy sem nagy számú és kis vastartalmú vörösvértestjeinket. Gyerekeknél, mivel gyengébb a gyomor, a nitrát is direktben bejut, hamar sejtfulladás lehet a vége a holland répának, sajnos volt már ilyen precedens Magyarországon.
Ami a hivatalos álláspont:
A nitrátok és nitritek súlyos környezeti-egészségi veszélyei (a trágyázással kapcsolatosan) naponta kerülnek terítékre. Ennek ellenére pl. a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitráttartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat (E251, E252) ezenkívül a kemény (szeletelhető) sajtok tartósításához és speciális halkészítmények érleléséhez is alkalmazzák. Véd a botulizmus (egyfajta halálos ételmérgezés) ellen, de a szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak, ez utóbbi pedig a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását. Helyette más gátlószert még nem találtak.
A nitrátok különösen kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolhatják a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami cianózist ("kékbetegséget") válthat ki.
Visszatérve azonban a szalámi gyártásához. A jó minőség elérése érdekében csak első osztályú hús alapanyagot lehet felhasználni. A hús alapanyagot idős, 180-200 kg-os sertésekből kell kinyerni. Az izomszövetet 25 - 30 dkg-os darabokra vágjuk és - 4 C fokon 48 órán keresztül szikkasztjuk. Erre a műveletre azért van szükség, hogy a később a termék nedvességtartalma könnyen beállítható legyen.
A szalámi gyártás másik alapanyaga a szalonna, mely szintén csak első osztályú lehet. A fagyasztott szalonnát és a húst kutterben aprítják, úgynevezett rizsszemcse méretűre. Itt történik a fűszereket hozzáadása, mely nem túl erős. Fekete borsot egyáltalán nem használjunk, mert ez a termék metszéslapján fekete pontok formájában jelenne meg, mely rontaná a késztermék megjelenését.
Helyette fehér borsot alkalmazzuk. A bors mellett kevés fokhagymával, illetve pirospaprikával ízesítjük a szalámit. (A fűszerezéssel egyidejűleg a fentiek értelmében nitrátos sókeveréket adjunk a pasztához, mivel ez az érleléshez elengedhetetlen. Sajnos tehát ezt a szalámit nem lehet úgy készíteni, mint pl. a békéscsabai paprikás mangalica szalámikat, melyek jobb változatai nem tartalmaznak semmilyen tartósítószert, csak húst és fűszeket. Ilyen pl. a megyeri kolbász. http://megyerikolbasz.hu/6/megyeri-kolbaszok)
Az elkészített szalámi pasztát patronokba töltsük, vákuum alá helyezzük. A bélbe töltés nagy szilárdságú, ellenállású, mikropórusos burkolóanyagba történik. A mikropórusos burkolóanyag két szempontból fontos, egyrészt a pórusokon az érlelés szakaszában a nedvességtartalom el tud távozni, másrészt a burkolóanyag felületén megtelepedő penész hibák be tudnak hatolni a szalámiba, és így segítenek kialakítani az érlelés során a szalámi jellegzetes ízét.
A bélbe töltött szalámit klipszelik, felfőzik, majd 8-10 napon keresztül hidegfüstölik és ezt követően 90 napig érlelik. Az első 10-15 nap alatt megtelepszenek a burkolóanyag felületén a penészek, melyeket ezután egyenletesen eloszlatnak a felületen.
A keletkező készterméknek tapintásra keménynek, felvágáskor metszéslapjának kenődésmentesnek, egyenletes színűnek és mozaikosnak kell lennie.
Mivel a Pick szalámi nem tartozik az olcsó hústermékek közé, jelentős megtakarítást érhetünk el, ha saját magunk állítjuk elő e finomságot.
Béer
Felhasznált forrás: http://antalvali.com/hirek/hazitol-a-tartositott-husokig-e-250.html
Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl
TOP 5
