A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az Európai Unióban évente mintegy 330 millió napos kakascsibét pusztítanak el, mert a tojástermelő gazdaságok számára nincs gazdasági értékük. Az Európai Bizottság régóta ígéri, hogy uniós szinten betiltja ezt a gyakorlatot, de egyelőre bizonytalan, mikor születhet meg a jogszabály. Több tagállam már bevezette a tilalmat, miközben az új technológiák lehetővé teszik a csibék nemének meghatározását még a tojásban, így elkerülhető lenne a hím állatok tömeges elpusztítása.
A napos kakascsibék elpusztításának európai uniós tilalma végre egyértelművé tehetné a keltetőüzemek számára, milyen követelményeknek kell megfelelniük. A tervezett jogszabályt azonban egyelőre jelentős bizonytalanság övezi, írja a LANDBOUWLEVEN.
„Még nem tudjuk pontosan, mikor érkezik a javaslat, mi szerepel majd benne, és azt végképp nem, hogy a társjogalkotók miként fogják módosítani” – fogalmazódott meg a szabályozással kapcsolatban.
A tojástermelésre szakosodott keltetőüzemek szemében a hím csibék gazdaságilag haszontalan mellékterméknek számítanak. Nem tojnak tojást, és húsuk is alig van. Emiatt kizárólag az Európai Unióban évente mintegy 330 millió napos kakascsibét pusztítanak el elgázosítással vagy mechanikus aprítással. A gyakorlat széles körű etikai tiltakozást vált ki. Több közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy az európai polgárok ellenzik a napos kakascsibék rendszeres elpusztítását.
Több európai uniós tagállam ezért már valamilyen formában betiltotta ezt az eljárást. Németországban, Ausztriában és Franciaországban 2022 óta tilos a napos kakascsibék elpusztítása. Olaszországban a tilalom várhatóan az idei év végén lép hatályba. Luxemburgban technikailag szintén betiltották a gyakorlatot, bár az országban nem működnek keltetőüzemek. A flamand kormány 2024-ben megállapodott arról, hogy betiltja a napos kakascsibék elpusztítását, amint technológiailag megvalósíthatóvá válik a csibék nemének meghatározása a tojásban, a keltetés megkezdését követő 12. nap előtt.
A szabályozás ugyanakkor bizonyos kivételeket is megengedhet.
Ben Weyts (N-VA) állatjólétért felelős miniszter időközben jelezte, hogy megvárja az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos, hamarosan várható javaslatát. A vallon régió eközben állítólag saját tilalmának előkészítésén dolgozik a vallon állatjóléti törvénykönyv reformjának részeként.
Az Európai Bizottság még idén betilthatja a napos kakascsibék elpusztítását
Az Európai Bizottság már többször megígérte, hogy az idei év vége előtt előterjeszti a napos kakascsibék elpusztítását tiltó jogszabályjavaslatot. Ezt Gabriela Kubíková, a brüsszeli székhelyű The European Institute for Animal Law and Policy munkatársa is megerősítette. Az intézet az állatjóléttel kapcsolatos jogalkotási folyamatokat követi nyomon.
„Ez egyike volt annak a négy napirendi pontnak, amelyet a Bizottság tavaly ismertetett, amikor nyilvános konzultációt indított az állatjóléti jogszabályok korszerűsítéséről” – mondta Kubíková.
Hozzátette, hogy a Bizottság idén júliusban bemutatott, az állattenyésztésre vonatkozó uniós stratégiájában ismét megemlítette a készülő javaslatot. Kubíková reméli, hogy az Európai Bizottság ezúttal betartja a korábban ígért határidőt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök előző hivatali ciklusában ugyanis az állatjóléti szabályozás felülvizsgálata végül jóval szerényebb eredményeket hozott a vártnál. A szakértő ugyanakkor elismeri, hogy az eddigi bizottsági bejelentések jogilag nem kötelező érvényűek.
„Könnyen elképzelhető, hogy Olivér Várhelyi állatjólétért felelős uniós biztos az utolsó pillanatban valamilyen válságra hivatkozva ismét elhalasztja a tilalmat” – figyelmeztetett.
Mennyi idő alatt születhet meg az uniós tilalom?
Még ha az Európai Bizottság teljesíti is vállalásait, a jogszabályjavaslatnak hosszadalmas és nehézkes utat kell megtennie az európai intézményrendszerben.
„Egyes ügyek rendkívül gyorsan haladnak végig a jogalkotási folyamaton. Ilyenkor mindössze egy évre van szükség. A szokásos eljárás azonban két évig tart” – magyarázta Kubíková.
A bonyolultabb ügyek esetében ennél is hosszabb lehet a folyamat. Egy másik állatjóléti jogszabálytervezet, amely az állatszállítás szabályainak szigorítását célozza, már csaknem három éve elakadt az Európai Parlamentben és a Tanácsban.
„Minden attól függ, hogy a társjogalkotók milyen gyorsan tudnak megállapodásra jutni” – hangsúlyozta a szakértő.
A napos kakascsibék elpusztításának betiltása szempontjából ugyanakkor kedvezőek a politikai kilátások. Kubíková szerint fontos körülmény, hogy az Európai Unió meghatározó tagállamai, köztük Franciaország, Németország és Olaszország már saját szabályozást vezettek be. Ez növelheti az uniós szintű tilalom elfogadásának esélyét. Azoknak a tagállamoknak a keltetőüzemei, amelyek már alkalmazkodtak a szigorúbb követelményekhez, kifejezetten jól járhatnának az egységes uniós szabályozással. A közös tilalom ugyanis egyenlő versenyfeltételeket teremthetne az európai egységes piacon.
Kelet-Európában azonban a szabályozás és a technológiai átállás terén még lemaradás tapasztalható. Az érintett országok ezért ellenállást tanúsíthatnak az Európai Unió Tanácsában. Az Európai Parlamentben ugyanakkor a tilalom olyan képviselőket is meggyőzhet, akik általában fenntartásokkal fogadják az állatjóléti szabályok szigorítását.
„Ez a tilalom a technológiai innováció jelképe. A technológia segítségével csökkenthetjük az állatok szenvedését” – fogalmazott Kubíková. A tojásban történő ivarmeghatározást lehetővé tevő technológiák ráadásul évről évre fejlődnek, miközben alkalmazásuk egyre megfizethetőbbé válik.
Akár nyolcéves átmeneti időszakot is kaphatnak a keltetőüzemek
A tilalomról szóló jogszabályjavaslatnak figyelembe kell vennie az átmeneti időszakok szükségességét és a beruházási támogatások kérdését is. Ezek nélkül az európai keltetőüzemek számára nehézséget jelenthet az új követelmények teljesítése.
Egy előzetes hatásvizsgálatban három lehetséges átmeneti időszak szerepelt: 3, 5 vagy 8 év. A keltetőüzemek képviselői azonban ennél is távolabbi határidőt tartanának megfelelőnek. Különböző elképzelések keringenek arról is, hogy milyen kivételeket engedhetne meg a jogszabály. Felmerült például, hogy a kisebb keltetőüzemek mentesülhetnének bizonyos követelmények alól.
Szintén szóba került a napos kakascsibék elpusztításának engedélyezése azokban az esetekben, amikor az állatokat állatkerti ragadozók táplálására használják fel. Az európai keltetőüzemek versenyképességgel kapcsolatos aggodalmainak enyhítéséhez ugyanakkor az uniós tilalmat szigorú importszabályokkal is ki kellene egészíteni.
Ilyen intézkedés lehetne például annak előírása, hogy az Európai Unióba behozott tojások előállítása során is az uniós követelményekkel egyenértékű szabályokat kelljen betartani. Egyelőre azonban továbbra sem világos, pontosan milyen formában születhet meg a tilalom.
„Még nem tudjuk pontosan, mikor érkezik a javaslat, mi fog szerepelni benne, és azt végképp nem, hogy a társjogalkotók milyen módosításokat hajtanak majd végre rajta” – mondta Kubíková.
„Viharos időket élünk, a helyzet napról napra változhat” – zárta gondolatait a szakértő.
Kapcsolódó anyagok:
ÍGY DARÁLJÁK LE ÉLVE A CSIRKÉKET
Egy dán állatkert házikedvenceket kér a ragadozók etetésére
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by KH Tan: pexels
