A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Steven Spielberg új, idegen lényekről szóló filmjének, a Disclosure Daynek a megjelenésével ismét előtérbe került a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legősibb kérdése. Ha a földönkívüliek holnap megérkeznének a Földre, vajon hódítani jönnének, tanulmányoznának bennünket, vagy esetleg egyszerűen enni szeretnének?
Bár jelenleg semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy idegen civilizációk valaha is meglátogatták volna bolygónkat, a kérdés mégis érdekes gondolatkísérlet. A NASA szerint nincs olyan adat, amely igazolná, hogy az azonosítatlan anomális jelenségek földönkívüli technológiához kapcsolódnának, és az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma sem talált ellenőrizhető bizonyítékot idegen eredetű technológiára vagy tevékenységre.
A „földönkívüli” szó szó szerinti jelentése egyszerűen annyi, hogy a Földön kívülről származik. Ebben a tág értelemben az egyetlen olyan földönkívüliek, akiknek az étrendjéről biztos ismereteink vannak, valójában maguk az emberek, pontosabban azok az űrhajósok, akik heteket vagy hónapokat töltenek az űrben. Tapasztalataik ugyan nem árulják el, mit enne egy idegen lény, de azt igen, hogy a Föld elhagyása alapvetően megváltoztatja a táplálkozást.
Mikrogravitációs környezetben ugyanis megváltozik az étvágy, az ízérzékelés, az izomtömeg, a csontok állapota, a hidratáció és az energiafelhasználás. Még az emberi szervezetnek is alkalmazkodnia kell a bolygón kívüli élethez, ami új étrendet, eltérő tápanyagokat, más állagú ételeket és különleges élelmiszer-tartósítási módszereket igényel, írja a The Conservation.
Mennyi energiára lenne szüksége egy földönkívülinek?
A tudomány nem tudja megmondani, hogy pontosan miből állna egy idegen faj étrendje, de az energiaigényét bizonyos feltételezések alapján meg lehet becsülni. Ehhez a biológusok az állatok anyagcseréjéről szerzett ismereteket használják fel.
A tudományos számítások szerint az alapanyagcsere, vagyis az az energiamennyiség, amelyre egy élőlénynek nyugalmi állapotban szüksége van létfontosságú funkcióinak fenntartásához, a testtömeggel együtt növekszik, de nem egyenes arányban. Egy egér például testtömeg-kilogrammonként sokkal több energiát használ fel, mint egy elefánt.
Ha egy emlőshöz vagy madárhoz hasonló, melegvérű és aktív idegen lényt képzelünk el, amely körülbelül 30 kilogrammot nyom, napi 900 kilokalóriára lenne szüksége csupán az alapvető életfunkciók fenntartásához. Egy 70 kilogrammos földönkívüli energiaigénye már körülbelül 1700 kilokalória lenne naponta, ami nagyjából megfelel egy átlagos felnőtt ember alapanyagcseréjének. Egy 150 kilogrammos idegen lény pedig több mint 3000 kilokalóriát igényelhetne akkor is, ha alig mozog.
Ezek az értékek azonban csak a légzéshez, a testhőmérséklet fenntartásához, a szövetek regenerálásához, a folyadékkeringéshez és az idegrendszer működéséhez szükséges minimális energiamennyiséget jelzik. Nem tartalmazzák a mozgás, a stressz, a szaporodás, az emésztés vagy az agyi tevékenység energiaigényét.
Egy olyan idegen lénynek, amely sétál, fut, ás, repül, vagy akár fél bolygónyi távolságot tesz meg azért, hogy teheneket raboljon el, jóval több energiára lenne szüksége. Ebben az esetben már nemcsak a testtömeg, hanem a viselkedés és az életmód is meghatározó tényezővé válna.
Mit ehetne egy idegen a Földön?
A tudományos-fantasztikus történetekben gyakran szereplő kis zöld vagy szürke humanoidok vékony testalkatuk és nagy fejük alapján valószínűleg 25–40 kilogramm közötti tömegűek lennének. Egy ilyen lény napi alapenergia-szükséglete 800–1100 kilokalória körül alakulhatna.
A nagy agy azonban rendkívül energiaigényes szerv. Az embernél az agy a nyugalmi energiafelhasználás körülbelül ötödét fogyasztja el. Ha a szürke vagy zöld humanoidoknak aránytalanul nagy agyuk lenne, akkor folyamatos és magas energiatartalmú táplálékforrásra lenne szükségük, hacsak nem rendelkeznének különösen hatékony biológiai vagy technológiai megoldásokkal.
A gyakran emlegetett „hüllőszerű” földönkívüliek energiaigénye már jóval nehezebben becsülhető. Ha valóban hidegvérűek lennének, akkor kevés energiát fordítanának testhőmérsékletük szabályozására. Egy 100 kilogrammos példány akár kevesebb táplálékot is igényelhetne, mint egy hasonló méretű emlős, feltéve, hogy megfelelően meleg környezetben él.
Ha viszont intelligens, két lábon járó, izmos és aktív ragadozókról lenne szó, energiafelhasználásuk elérhetné vagy meghaladhatná az emberekét. Egy 150 kilogrammos melegvérű hüllőszerű lény napi 3000 kilokalóriát igényelhetne nyugalmi állapotban, és ennél jóval többet aktív életmód mellett.
A 80–100 kilogrammos magas humanoid talán a legkönnyebben elképzelhető földönkívüli típus. Ha fiziológiája hasonlítana az emberére, nyugalmi állapotban napi 1900–2300 kilokalóriára, aktív időszakban pedig 2500–4000 kilokalóriára lenne szüksége.
Létezik egy negyedik lehetőség is: a biológiai testet maga mögött hagyó, mesterséges intelligencián alapuló vagy szintetikus testtel rendelkező entitás. Ebben az esetben az étel már nem fehérjékből, zsírokból és szénhidrátokból állna, hanem elektromos energiából, hőből, kémiai üzemanyagból vagy akár nukleáris energiából. Egy idegen robotnak nem rizsre vagy tésztára lenne szüksége, hanem egyszerűen újra kellene töltenie energiaforrásait.
Ha egy földönkívüli szénalapú és vízre épülő biológiával rendelkezne, a Föld egyszerre jelenthetne számára bőséges táplálékforrást és komoly veszélyt. Bolygónkon ugyan megtalálható a folyékony víz, a szerves szén, a cukrok, a zsírok, az aminosavak és az ásványi anyagok, de emellett számos méreganyag, kórokozó és biológiailag inkompatibilis vegyület is jelen van.
Egyáltalán nem biztos, hogy a földi élelmiszerek fogyaszthatók lennének számukra. A földi fehérjék haszontalanok lehetnek egy eltérő aminosavakat használó élőlény számára. Az emberi szervezet számára fontos cukrok szintén értéktelenek lennének, ha az idegen anyagcsere nem tudná feldolgozni őket.
Ezt a lehetőséget már H. G. Wells is bemutatta 1898-ban megjelent Világok harca című regényében. A történetben a marslakókat végül nem az emberi fegyverek győzik le, hanem a földi mikroorganizmusok, amelyekkel szemben nem rendelkeznek evolúciós védelemmel.
Az asztrobiológusok szerint az élethez általában három alapvető feltétel szükséges: energiaforrás, folyékony közeg és megfelelő kémiai elemek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az univerzum minden élőlénye ugyanazt fogyasztaná. A Földön is rendkívül változatosak a táplálkozási formák. A koala például szinte teljes mértékben az eukaliptuszra támaszkodik, míg a tehén csak speciális bélmikrobáinak segítségével képes megemészteni a füvet.
A szakértők szerint az idegen látogatók valószínűleg nem emberi értelemben vett élelmiszert keresnének, hanem alapanyagokat. A víz, a nitrogén, a foszfor, a vas, a sók, a lipidek, a mikrobiális biomassza vagy az egyszerű szerves molekulák sokkal fontosabbak lehetnek számukra. A tudományos-fantasztikus történetekből ismert tehénrablások akár úgy is értelmezhetők, mint egy különös biológiai mintavétel.
A táplálkozás valójában nem egyszerűen az ételekről szól, hanem az élőlény és környezete közötti energiaáramlásról. A táplálkozástudomány azt vizsgálja, hogyan jut egy szervezet energiához, miként építi fel szöveteit, hogyan szabadul meg a hulladékanyagoktól és hogyan kerüli el a mérgezést.
Ha valaha kapcsolatba lépnénk földönkívüli életformákkal, nemcsak diplomatákra, nyelvészekre és mérnökökre lenne szükség. Olyan szakemberekre is szükség lenne, akik képesek meghatározni, milyen molekulákat tolerálnak ezek az élőlények, mennyi energiára van szükségük, milyen anyagok mérgezőek számukra, és hogyan lehet velük kapcsolatba lépni anélkül, hogy veszélyeztetnénk a Föld ökoszisztémáit. Más szóval akár földönkívüli táplálkozási szakértőkre is szükség lehetne.
Ha egyszer valóban megérkeznek a földönkívüliek, talán nem a hódítás vagy a világmindenség titkainak feltárása lesz a céljuk. Az sem kizárt, hogy egyszerűen jobb táplálékot keresnek. Ha azonban meg akarják érteni az emberi étrendet, egy fontos földi leckét nekik is meg kell tanulniuk: nálunk az étkezés nem csupán energiafelvétel, hanem közösségi élmény is.
Kapcsolódó anyagok:
Az idegen civilizációk gigantikus megastruktúrái valóban létezhetnek vagy ez csak fantazmagória?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
