A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)
A kutatók szerint a rovarfogyasztás környezetkímélőbb lenne, de a „fúj-faktor” és a kulturális ellenállás gátat szab a terjedésének.
Miközben a világ egyre égetőbb kérdése a fenntartható élelmezés, egy új tanulmány szerint a rovaralapú étrend elterjesztésére tett törekvések kudarcra vannak ítélve. Az ok egyszerű, mégis mélyen gyökerezik: az emberek többségét elborzasztja a gondolat, hogy bogarakat egyenek – hiába lenne ez sokkal kevésbé megterhelő a bolygó számára, mint a hagyományos húsfogyasztás, a The Guardian.
A kutatás szerint a rovarok – például tücskök, szöcskék vagy hangyák – tenyésztése és fogyasztása jelentősen kisebb környezeti lábnyommal járna, mint a szarvasmarhák, sertések vagy baromfik tartása. Az állattenyésztés ugyanis a világ erdőirtásainak egyik fő hajtóereje, felelős a globális vízszennyezés több mint feléért, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért is – amennyiben a világ el akarja kerülni a katasztrofális klímaváltozást.
A tanulmány azonban kiemeli: hiába minden érv, a kulturális ellenállás – különösen a nyugati országokban – megakadályozza, hogy a rovarevés valós alternatívává váljon. Míg a növényi alapú „húshelyettesítők” kipróbálására az emberek 91%-a nyitott lenne Amerikában és Európában, rovarokat csak 20% fontolna meg.
A gazdasági tényezők sem kedveznek: a cégek többsége – néhány fehérjeszelet-gyártót leszámítva – inkább állatok takarmányozására termel fekete katonalégylárvát, nem pedig emberi fogyasztásra szánt élelmiszert állít elő. „Ezekkel a kihívásokkal nehéz elképzelni, hogy a rovaralapú ételek valaha is jelentős mértékben kiváltsák a hagyományos húsokat” – olvasható a tanulmányban, amely a Nature folyóirat npj Sustainable Agriculture című kiadványában jelent meg.
Bár sokan szeretnének fenntartható forrásból származó élelmiszert fogyasztani, a vegetáriánus és vegán étrendet Nyugaton még mindig kevesen követik. Eközben a világ húsefogyasztása várhatóan nőni fog a következő évtizedekben – különösen olyan országokban, mint Kína, ahol a középosztály egyre nagyobb jólétnek örvend. Ez további nyomást helyez a földekre, vízkészletekre és a klímára.
„Korlátozottak az erőforrásaink, és a leghatékonyabb alternatívákba kell fektetnünk” – mondta Dustin Crummett, a tanulmány társszerzője, az Insect Institute ügyvezető igazgatója. „A tenyésztett rovarok következetesen a legalacsonyabb pontszámot érik el a húspótlók között, és a tényleges piaci kereslet is szinte elhanyagolható – még ott is, ahol a rovarevésnek van hagyománya.”
Crummett szerint bár egyes próbálkozások történtek – például rovaros snackek vagy kenyerek piacra dobása –, ezek nem elég erősek ahhoz, hogy valóban kiváltsák a húst. „Az összes beszéd a rovarevésről nem változtatott sokat. Az emberek továbbra is erősen elutasítják az ötletet, és nincs mögötte kulturális háttér. A berögzült undort és a hosszú évszázadok alatt kialakult gasztronómiai hagyományokat nehéz felülírni felülről.”
A kormányok többsége sem lépett még érdemben a húsfogyasztás visszaszorításának irányába – tartva a politikai ellenállástól. Egyedül Dánia jelentett be 2023-ban olyan tervet, amely a húsfogyasztás csökkentését és a növényi alapú alternatívák támogatását célozza meg.
„A növényi alapú ételeké a jövő” – mondta Jacob Jensen dán élelmezésügyi, agrár- és halászati miniszter. „Ha csökkenteni akarjuk a mezőgazdaság klímalábnyomát, mindannyiunknak több növényi alapú ételt kell fogyasztanunk.”
Crummett szerint ez a dán megközelítés jó kiindulópont, ha valóban változást akarunk. „Ott kell találkozni az emberekkel, ahol épp tartanak. Könnyen elérhető, ízletes, kényelmes megoldások kellenek – nem elég erkölcsi tanmesékkel nevelni a társadalmat. Ha lesznek olyan alternatívák, amelyek ízben, árban és kényelemben is jobbak, akkor elindulhatunk a húsfogyasztás csökkentése felé.”
Kapcsolódó anyagok:
Rovarliszt a kenyérbe? Elvileg lehetséges, jogszabály nem tiltja
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik
TOP 5
