Kép forrása: DEPOSITPHOTOS.COM
Az elmúlt hetekben Magyarországon is egyre több figyelmet kap a rovarfehérje élelmiszerekben való felhasználása, különösen olyan termékeknél, mint a kenyér és más pékáruk.
A rovaralapú fehérje porított formában kerül bele például a tésztákba, és tápanyagokban gazdag, környezetkímélő alternatívát kínál a hagyományos fehérjeforrásokkal szemben, állítják a gyártók.
Mint ismeretes, a rovarok – például a lisztbogár lárvája, a tücsök és a sáska – tenyésztése jóval kevesebb vizet és takarmányt igényel, miközben kisebb ökológiai lábnyommal jár, melyről blogunk is hírt adott már 2012-ben. (Erről alább, a kapcsolódó anyagok közt lehet bővebben olvasni.)
A rovarfehérjék bevezetését többek között az élelmiszerválságra adott válaszként és a fenntartható táplálkozás egyik kulcsaként tartják számon az Unióban, így az EU februártól lehetővé teszi, engedélyezi az UV-kezelt rovarpor élelmiszerekben való felhasználását, például a lisztkukac lárvájából készült por kenyerekben, péksüteményekben, kekszekben, húshelyettesítő növényi termékekben, levesporokban, szószalapokban, sajtfélékben való vegyítését.
Sok kritika éri a rendelkezést
Az ilyen alapanyagokból készült termékek egyelőre külön polcra kerülnek az üzletekben, és kötelező rajtuk figyelmeztetést feltüntetni: „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” Ezzel nemcsak a fogyasztók tájékoztatását szolgálják, hanem az allergiás reakciók kockázatát is csökkenteni próbálják.
Ázsiában és Afrikában régóta fogyasztják a rovarokat
Bár sokan idegenkednek tőle, a rovarfehérjék nem új keletűek: Ázsiában és Afrikában évezredek óta fogyasztanak rovarokat. Magyarországon a termékek még újdonságnak számítanak, de a szakértők szerint néhány éven belül teljesen elfogadottá válhatnak.
Közben már ipari léptékű rovarfehérje-előállítás is zajlik hazánkban, és a mezőgazdaságban is egyre több helyen használják takarmányként. A rovarok fehérjetartalma magas, zsírtartalmuk pedig jól szabályozható, így ideálisak mind emberi, mind állati fogyasztásra.
A kezdeményezés célja nemcsak a fenntarthatóság, hanem a gazdasági hatékonyság is. A rovaralapú termékek előállítása gyors és viszonylag olcsó, így hosszú távon akár az élelmiszerárak stabilizálásához is hozzájárulhat.
Bár a társadalmi elfogadottság még vegyes, az első kóstolók beszámolói szerint az ilyen kenyerek íze nem különbözik jelentősen a hagyományos változatokétól. A jövőben várható, hogy több pékség és élelmiszerlánc is kínál majd rovarfehérjét tartalmazó termékeket.
A rovarfehérje tehát nemcsak környezetbarát megoldás, hanem új irányt is kijelölhet a fenntartható élelmiszergyártásban. Az elfogadás azonban időt, tájékoztatást és nyitottságot igényel mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről.
Kapcsolódó anyagok:
PARANCSOL EGY SZÖCSKEBURGERT VAGY EGY BOGÁRTACOT?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Depositphotos.com
TOP 5
