Nincs többé Túró Rudi cikkünk alaposan felbolygatta a kedélyeket, minek kapcsán fény derült arra is, hogy annyi más hazai édesség megalkotása mellett a közkedvelt finomságot nem mi, magyarok hívtuk életre http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/1079-nincs-tobbe-turo-rudi. Sokan tehát magyar találmánynak hiszik – valójában egy szovjet édesség hazai változatáról van szó.
Most mindent megtudhat az édesség eredetéről, múltjáról és jelenéről.
A magyar túró rudi eredete 1954-ben indult, amikor három magyar tejipari szakember tanulmányútra utazott a Szovjetunióba, egy KGST-s lehetőség keretében. A szocialista tejipar tanulmányozása közben bukkantak a szirokra. Ez a három magyar szakember látott először olyan édességet, mely a mai túró rudi ősének tekinthető. A tanulmányútról jelentés készült, mely a Tejipari Értesítő hasábjain került közlésre.
Ebben sok más mellett ez az édesség is említésre került. Az ötlet megtetszett a vezetésnek és a termékfejlesztés gyakorlati lebonyolításával az erzsébetvárosi tejüzem művezetőjét, Mandeville Rudolfot és csapatát bízták meg, akit neve miatt sokan gondolnak a névadás ihletőjének – tévesen. A túró rudi név sok más variáció közül a legjobbnak tűnt, de nem váltott ki osztatlan lelkesedését: többen szexistának, undorítónak és közönségesnek minősítették. Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan melyik vezető erősködött mégis a túró rudi elnevezés mellett.
A túró rudit 1968-ban, a szovjet szabvány módosított változataként kezdték gyártani a Budapesti Tejipari Vállalatnál. Az első változatok, amelyek a módosítások ellenére még megtartották az orosz eredeti jellemzőinek nagyrészét, nem voltak sikeresek. Gyártotta a Szabolcstej mátészalkai tejüzeme, a Nagybánhegyesi Zalkatej, később párhuzamosan számos tröszti vállalat és TSZ-tejüzem is, mind eltérő névvel és csomagolással. Egyetlen túró rudi védjegy létezett és létezik, ez a Tejipari Vállalatok Trösztjének tulajdona volt, mely pöttyös csomagolása után Pöttyös néven került forgalomba. Ez a márkanév, valamint a túró rudi megnevezés is, nagybetűkkel, a Tejipari Vállalatok Trösztjének volt fenntartva. A rendszerváltást követő privatizáció során a Friesland tulajdonába került, ez gyártja és használhatja kizárólagosan ezeket a védjegyeket. Ezért is hivatkozhatnak rá hirdetéseikben úgy, hogy az övék az igazi piros pöttyös.
Az orosz neve сырок (szirok), ami szó szerint azt jelenti: sajtocska. Természetesen köze nincs a sajthoz, hiszen egy csokoládéval bevont túrórúdról van szó. Teljes neve is utal erre: сырок глазированный (szirok glazirovannij) -, vagyis csokiba van mártva. Az eredeti változatban a csokoládé gyakorlatilag ugyanaz, ami a magyar utódján található. Ami viszont a csokoládé bevonat alatt van, az igencsak eltér attól, amit a magyar boltokban kapni lehet. Az orosz eredeti krémesebb, édesebb és laktatóbb. A volt szovjet államokban mindmáig nagyon népszerű termék. Oroszországban olyan mértékű a fogyasztása, hogy az összes túrótermék tekintetében 40%-os a részesedése.
Ahogy a magyar utódját, úgy a szirokot is többféle töltelékkel gyártják. Jelenleg Oroszországban 50 forintért lehet egy darabot magunkhoz venni, ez a magyar termékek árainak töredéke. Ha esetleg a fenti tények dacára kételkedik abban, hogy a magyar termékek a szirok leszármazottai, úgy kóstoljon meg egyet. Több orosz élelmiszereket árusító magyarországi boltban is kapható, valamint az egyik orosz üzemanyag-töltőállomáslánc shopjaiban is. Nem árt tudni: Az orosz gasztronómia számos kiváló édességgel bír. Csak egy példa: a bonbonok szintén orosz eredetűek.
Forrás: http://posztinfo.hu/kiemelt/a-turo-rudi-eredete/
Kép forrása: http://hogy-mi.blogspot.hu/2010/07/turo-rudi-teszt-v.html
TOP 5
