Parancsol egy szöcskeburgert vagy egy bogártacot?

 Talán első hallásra igencsak meghökkentő lenne a szöcskeburger fogyasztásának gondolata, ha ezt ajánlaná bármely gyorsbüfében az eladó, de egy-két évtizeden belül emberi fogyasztásra is alkalmas rovarételek kerülhetnek forgalomba Európában.

Miért? Mivel 2011-ben az emberiség átlépte a Föld népességének 7 milliárdos küszöbét, nem nagyon válogathatunk. Azt esszük (majd), amit lehet. Jelen esetben rovarokat – adott tájékoztatást a Hír TV-ben az év utolsó napján leadott Reporters c. műsor.

(Arról, hogy miért probléma a Föld túlnépesedése és ez milyen következményekkel jár, bővebben olvashat az oktatási segédlet Élelmiszerválság c. részben)

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO már két évvel ezelőtt kampányba kezdett, melyben a rovarok előnyös tulajdonságait ecsetelve népszerűsítette azok fogyasztását. Kiderült, hogy a rovarok tenyésztése, szemben pl. a disznóval vagy a marhával, sokkal egyszerűbb és költségkímélőbb, így több élelmiszer alapanyagot képes előállítani bármely farmer, miközben a „bogárhús” összetételét tekintve meg is felelhet a korszerű és egészséges táplálkozás követelményrendszerének. A húsfajták ugyanis magas fehérjetartalommal rendelkeznek, tartalmaznak továbbiakban kalciumot, vagy pl. telítetlen zsírsavakat.

Előnyük azonban kétségtelenül költségkímélő előállításukban rejlik, hisz pl. egy lisztbogár akár dobozban, sötétben is tenyészthető, ráadásul úgy, hogy semmi problémát nem okoz az, ha a dobozban egymás hegyén-hátán nyüzsögnek. Így érzik magukat egyébként is jól.

Nem okoz problémát az sem, hogy mit kell enni adni az ízeltlábúaknak, hisz mindent elfogyasztanak, ennek pedig nagy szerepe lehet az eddig jobbára a szemétbe dobott konyhai szerves hulladék felhasználásában azokban az országokban, ahol ezen hulladék humusszá alakítása még nem megoldott. Nyilvánvaló tény ugyanis, hogy ma Európában még zömével szerves hulladékot elpocsékló országok vannak túlsúlyban. Ez pedig teljesen felesleges igen komoly környezetterhelést jelent mind a szemétdomboknak, mind a vizeinknek.

A rovarok tenyésztése mellett szólhat az az érv is, hogy igen ellenállók a betegségekkel szemben, mint pl. a szarvasmarha, vagy a disznó. Már jóval előttünk is itt éltek a Földön, és egyes vélemények szerint akkor is itt fognak, ha az emberiség már kihalt. Érv lehet még mellettük az is, hogy szinte egyáltalán nem járulnak hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz, míg egy tehén naponta több liter metánt is a levegőbe eregethet. Lehet, hogy mindennek olvasata mulatságra ad okot, de a sok kicsi sokra megy elve alapján a probléma globális, Kína pedig most kezdi csak el megkedvelni a médiumra sütött beefsteak-et, mely húsimport leginkább a brazil esőerdők kivágásával jár együtt, hisz az állatoknak, a nagyüzemi állattartásnak élettér kell. Ha pedig fogy az oxigén, mert nincs őserdő, ami kibocsátja, és nő a szén-dioxid, mert nincs erdő, ami elnyelje, ez Magyarországon is hozzájárul az üvegházhatáshoz, hisz a probléma nevéből adódóan globális.

Ezért nem kétséges, hogyha az alternatív élelmiszertermelés egyáltalán nem jár káros anyag kibocsátással, azaz környezetkímélőbb megoldást tartalmaz, az EU vagy az állam jobban fogja preferálni, dotálni, megfelelő adókedvezményekkel elősegíteni a vállalkozások elterjedését, stb.

Manapság azonban még kevés európai vállalkozás említhető meg a rovartenyésztés kapcsán, bár kétségtelen tény, hogy az EU tavaly 2.5 millió euróval támogatta az élelmiszerként felhasználható rovartermesztés kutatását.

Míg a vállalkozások el nem terjednek, érdemes barátkozni a gondolattal, milyen is lehet rovarokból készült ételeket fogyasztani, így ha bárki ellátogat erre az oldalra oldalra, kedvére szemlélődhet, melyik étel is a legszimpatikusabb.

Az étkezési szokásaink azonban nem fognak egyik napról a másikra megváltozni, így ne várjuk, hogy egy-egy hazai étterem majd csak étlapjára vesz egy-két „finomságot”. Sokkal inkább az várható, hogy a szöcskeburger megjelenik valamelyik nagyáruház hűtőpultján, így előbb-utóbb csak lesz olyan vállalkozó kedvű magyar állampolgár, aki rovarburgert, és nem marhahúst tesz otthon a zsemlébe. Végülis ízlések és pofonok különbözők!

Végezetül nézzük meg, hogy fogyasztják azokban az országokban a rovarokat, ahol kevés a hús, így pl. Thaiföldön.

Béer