Vegyszer

Mely európai országokban, városokban a legszennyezettebb a levegő?

2025. január 24

A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)

A finom részecskeszennyezés körülbelül 239 000 halálesetet okozott 2021-ben Európában, a probléma azonban a kontinens egyes részein más és más volt, egyes országokban sokkal súlyosabbnek bizonyult, mint máshol.

A légszennyezést összefüggésbe hozzák a tüdőrákkal, szív- és légzőszervi betegségekkel, stroke-kal, rossz születési kimenetelekkel és más problémákkal. Különösen veszélyes az idősebb emberek számára, az 65 éves és annál idősebb felnőttek körében a halálesetek körülbelül 4 százalékát okozza.

2021-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissítette a légszennyezéssel kapcsolatos irányelveit, csökkentve az éves nitrogén-dioxid- és finom részecskeszennyezés (PM2.5), például por, füst és kipufogógáz korábban ajánlott határértékeit.
Decemberben szigorúbb légminőségi szabályok léptek életbe, amelyek célja, hogy az Európai Unió 2030-ra közelebb kerüljön a WHO szabványaihoz, és kötelezik a tagállamokat olyan szennyező anyagok monitorozására, mint a finom részecskék, a fekete szén és az ammónia.

A terv „az egyik legnagyobb közegészségügyi beavatkozás a generációnk számára” – mondta Mark Nieuwenhuijsen, a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet igazgatója az Euronews Health-nak.

Összességében a PM2.5-nek való kitettség 2021-ben körülbelül 239 000 korai halálesetet okozott Európában, míg további 48 000 ember halt meg nitrogén-dioxid-expozíció miatt – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataiból.

Jelenleg az összes EU-s országban a nitrogén-dioxid-szint magasabb a WHO által ajánlottnál, de néhány területet különösen súlyosan érint a légszennyezés.

Észak-Macedónia szenvedte el a legtöbb halálesetet a szennyezés miatt, majd Szerbia következik. A szomszédos Albánia, Bulgária és Montenegró szintén túl magas értékeket mutatnak az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint.

„Európában a legnagyobb különbséget kelet és nyugat között látjuk, ami nagyon erősen egybeesik a két régió GDP-jével és társadalmi-gazdasági hátterével” – mondta Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezeti epidemiológia professzora és az Európai Légzőszervi Társaság környezet- és egészségügyi bizottságának tagja az Euronews Health-nek.
Nieuwenhuijsen városi szintű kutatása szintén rávilágít az Európa különböző részein jelentkező eltérő eredményekre. Észak-Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban a PM2.5 okozta halálozási arányok magasabbak voltak, amit leginkább a lakossági szennyező források, például a szénfűtés és a mezőgazdasági szektor hajtott. Eközben a nitrogén-dioxid okozta halálozások – amelyeket elsősorban az autóforgalom és az ipari szektor vezérel – leginkább a nyugat- és dél-európai nagy- és fővárosokban voltak a legmagasabbak.

„Szükség van a légszennyezés szabályozására”
Néhány ország lépéseket tesz a szennyezési szint csökkentésére, például Dánia, amely 2030-ban a világ első országává válhat, amely szén-dioxid-adót vet ki az állattenyésztésre.
Az EU frissített irányelvei lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy légszennyezéshez kapcsolódó egészségügyi problémák esetén bepereljék kormányukat, ha az nem tartja be az uniós légszennyezési szabályokat.
Az OECD és az Európai Bizottság jelentése szerint azonban, bár az EU jó úton halad a PM2.5 okozta halálozások 55 százalékos csökkentésében 2030-ig, a környezeti kockázati tényezők, például a légszennyezés és az éghajlatváltozás „egyre növekvő fenyegetést jelentenek a közegészségügyre”.

Ez annak köszönhető, hogy a tudósok ma már jobban ismerik a légszennyezés egészségügyi hatásait, és kiderült, hogy a légszennyezés még a korábban ártalmatlannak vélt, alacsony koncentrációk esetén is komoly egészségügyi kockázatot jelent – mondta Nieuwenhuijsen és Andersen.

„Még ha jelentősen csökkented is a légszennyezés szintjét, nem biztos, hogy mindig ugyanilyen mértékben csökkennek az egészségügyi hatások” – mondta Nieuwenhuijsen.
A légszennyezés lehet Európa legnagyobb környezeti egészségügyi fenyegetése, de hajlamos átfedni más tényezőkkel, például a zöldterületek hiányával, a zajszennyezéssel és a szélsőséges hőséggel, amelyek mind hatással vannak az emberi egészségre.
Mivel ezek közül néhány kihívást nehezebb megoldani – például az éghajlatváltozást –, Andersen szerint erősebb érvek szólnak a légszennyezés korlátozása mellett az egészség védelme érdekében.

„Csökkentettük a légszennyezést, tudjuk, hogyan kell, és sok ország vezető szerepet vállal ebben” – mondta Andersen. - „Új kihívások jelennek meg, ezért szabályoznunk kell a légszennyezést – a régi problémát.”