A kép csak illusztráció (Forrás: Unsplash)

Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államok legnagyobb városai alatt lassan, de biztosan süllyed a talaj – és a jelenség szinte mindenütt kimutatható.

A műholdas radaradatokra épülő elemzés szerint az ország 28 legnépesebb településén a városi területek jelentős része megsüllyedt az elmúlt években. A süllyedés mértéke városonként eltérő, de az okok közösek: az urbanizációs nyomás, az aszályos időszakok, illetve az emelkedő tengerszint, írja a Science Alert.

hirdetés

A 2015 és 2021 közötti időszak adatai alapján az összes vizsgált városban legalább a terület egyötöde mutatott süllyedést. Ráadásul a 28 nagyváros közül 25 esetében a terület legalább 65 százaléka érintett valamilyen mértékben.

A kutatók becslése szerint ezekben a városokban összesen közel 34 millió ember él – ez az amerikai népesség mintegy 12 százaléka. Bár az érintett települések közvetlen veszélyben nincsenek, a trend hosszú távon komoly problémákat vetít előre.

Leonard Ohenhen geofizikus, aki az elmúlt évben részletesen vizsgálta a talajsüllyedés jelenségét az Egyesült Államokban, arra figyelmeztet: a süllyedés egy alattomos, gyakran figyelmen kívül hagyott folyamat, amely azonban nagyban hozzájárul a keleti part vízszintemelkedéséhez.

A tanulmány alapján tíz olyan nagyváros is van – köztük Chicago, Dallas, Detroit, Denver, New York és Houston –, ahol a városi területek 98 százaléka vagy még annál is nagyobb rész süllyed.

A leggyorsabb ütemű süllyedés évente több mint két milliméter, és ilyen mértéket mutat New York, Chicago, Dallas, Fort Worth, Columbia, Seattle és Denver is. Texas különösen érintett: Fort Worth, Dallas és Houston az országos átlagnál gyorsabban süllyed, helyenként évi négy milliméternél is gyorsabb ütemben.

Más városokban jellemzően csak bizonyos városrészek érintettek, például San Francisco Kincses-szigete vagy az Islais Creek környéke, ahol a süllyedés meghaladja az évi öt millimétert. A szakértők szerint ez a határérték már komoly infrastruktúra-veszélyt jelent. De még ott is, ahol a süllyedés lassabb, kockázatot jelenthet, ha az nem egyenletesen történik – ez ugyanis repedéseket, szerkezeti instabilitást okozhat az épületekben, utakon és hidakon.

Talajmozgás

Ilyen egyenetlen talajmozgás tapasztalható például New Yorkban, Las Vegasban és Washington D.C.-ben is, ahol ez az infrastruktúra fokozatos romlásához és akár áradásokhoz is vezethet. A tanulmány készítői – akik több neves amerikai egyetemről és kutatóintézetből érkeztek – úgy becsülik, hogy jelenleg több mint 29 ezer épület található olyan zónákban, ahol magas vagy kiemelten magas a szerkezeti károsodás kockázata.

„Ez a kockázat gyakran láthatatlan marad, amíg már túl késő nem lesz” – mondja Manoochehr Shirzaei, a Virginia Tech geofizikusa. Szerinte a probléma súlyosabb a gyorsan fejlődő városokban, ahol az infrastruktúra nem tud lépést tartani a növekedéssel.

A kutatás szerint Houston a leginkább veszélyeztetett település: a város területének több mint 40 százaléka évi 5 milliméternél gyorsabban süllyed, és a terület 12 százaléka a 10 milliméteres határt is meghaladja. A jelenség fő oka a hosszú évek óta tartó talajvíz-kitermelés és az olajipari tevékenységek.

A felszín alatti vízkészletek változása

A kutatók modellezései szerint egyértelmű kapcsolat van a talajsüllyedés mértéke és a felszín alatti vízkészletek változása között. Ez azt jelenti, hogy a vízkivétel csökkentésével akár lassítani is lehetne a folyamatot – bár minden város esetében eltérő megoldásra van szükség a helyi körülményektől függően.

A part menti települések számára például a sósvíz betörés és a viharok elleni védekezés kiemelten fontos. New Orleans esetében a magasabb földszintek és jobb csapadékelvezető rendszerek jelenthetnek megoldást. Ahol az egyenetlen süllyedés a legnagyobb probléma, ott az infrastruktúra megerősítésére vagy új, rugalmasabb szerkezetekre van szükség.

„A célunk az, hogy a világ minden partvidékét feltérképezzük ezzel a módszerrel” – mondta Shirzaei. Mint elmondta, több amerikai város már alkalmazza a kutatásukból származó adatokat part menti védekezési tervezésre, és remélik, hogy más városok is követik majd ezt a példát.

A tanulmány a Nature Cities tudományos folyóiratban jelent meg.