
A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az elnyomó, ingerszegény városi építészet nem csupán esztétikai probléma; bizonyítékok vannak arra, hogy betegséget is okozhat a lakóknak. Ahhoz, hogy 2025-ben javítsunk ezen, olyan épületeket kell terveznünk, amelyek örömöt hoznak a lakók életébe.
Ma az emberek jelentős része olyan városokban él, amelyek kereskedelem, ipar és autók köré épültek. Gondoljunk Liverpool dokkjaira, Oszaka gyáraira, New York Robert Moses autóközpontú tervezésére vagy a modern Rijád alacsony népsűrűségű kiterjedésére. Ezek közül kevés hely született az emberi egészség figyelembevételével. Eközben, ahogy az emberiség egyre inkább a városokba összpontosul, aggasztó növekedést figyelhetünk meg olyan betegségek terén, mint a depresszió, a rák és a cukorbetegség, írja a WIRED.
Az ember és környezete közötti összefüggés nem meglepő
A 20. század második felétől kezdve olyan úttörő gondolkodók, mint az amerikai író és aktivista Jane Jacobs és a dán építész Jan Gehl rámutattak, hogy városaink embertelen módon formálódnak – unalmas épületekkel, kopár terekkel és brutális autópályákkal.
Bár munkájukat az építőipar széles körben olvasta, mégis marginalizálták őket. Kényelmetlen igazság volt, amely ellentmondott a mainstream építészeti gondolkodásnak, annak rideg és gyakran barátságtalan esztétikai stílusának. A kihívás az volt, hogy bár Jacobs és Gehl nagyon is valós problémákra hívták fel a figyelmet a konkrét közösségekben, kemény bizonyítékok hiányában csak szórványos esettanulmányokra és saját érveikre támaszkodhattak. Azonban a legújabb, kifinomult agytérképezési és viselkedéskutatási technikák, például a környezetünkre adott testi válaszainkat mérő viselhető eszközök használata miatt egyre nehezebb az építőipar zárt világának figyelmen kívül hagynia az emberek millióinak a reakcióit.
Új kutatási eredmények
A korábban laborokra korlátozódó neurológiai és „neuroépítészeti” kutatási módszerek mára a elérhetővé váltak bárki számára. A kanadai Waterloo Egyetemen működő Urban Realities Laboratory-ja munkatársa, Colin Ellard úttörő kutatásokat végzett ezen e területen. Az EU által finanszírozott eMOTIONAL Cities projekt jelenleg Lisszabonban, Londonban, Koppenhágában és Michiganben fut. Frank Suurenbroek és Gideon Spanjar, a Sensing Streetscapes munkatársai Amszterdamban végeztek kísérleteket, míg a Human Architecture and Planning Institute New Yorkban és Washington DC-ben tett hasonló lépéseket.
Idén a Humanize Campaign partnerségre lépett Ellarddal, hogy egy új nemzetközi tanulmányt készítsenek, amely az emberek különböző épület-homlokzatokra adott pszichológiai reakcióit vizsgálja. Ezzel párhuzamosan Cleo Valentine, a Cambridge-i Egyetem munkatársa tanulmányt készít, amely azt vizsgálja, hogy bizonyos épülethomlokzatok vezethetnek-e neuroinflammációhoz – közvetlen kapcsolatot teremtve az épületek megjelenése és mérhető egészségügyi hatások között.
Eredményeik már most hatással vannak sok más tudományos műhely, például a dán NORD Architects munkájára, amely a kognitív hanyatlással kapcsolatos legújabb kutatásokra támaszkodott, amikor megtervezte Alzheimer-faluját a franciaországi Daxban. Ez egy nagyszabású idősek otthona, amely egy „bastide” stílusú középkori erődített város elrendezését utánozza. Az ötlet az, hogy sok lakó számára, akik életkoruk előrehaladtával elvesztették tájékozódási képességeiket, megnyugtatóan ismerős környezetet hozzanak létre.
Bár ezek elszigetelt eseteknek tűnhetnek, bíztató jelek utalnak arra, hogy az építőipar és az épülettervezés – amely egykor különösen ellenállt a kutatásoknak – kezd változni. A generatív mesterséges intelligencia már most megváltoztatta az építészet működését. Ami egykor újdonságnak számított, ma már alapvető eszköz. Ha ezekbe az AI-modellekbe beillesztenénk a neuroépítészeti eredményeket, a változás még drámaibb lehetne.
Közben a haladó városvezetők kezdik összekapcsolni a gazdasági növekedés iránti megszállottságot az emberi jóléttel. Az Egyesült Királyságban Rokhsana Fiaz, Kelet-London Newham polgármestere a boldogságot és egészséget tette gazdasági stratégiája egyik kulcsmutatójává. És most, hogy az egészséget kifinomultabb módon mérhetjük, biztos vagyok benne, hogy mások is követni fogják. Az emberek felismerik majd az épülethomlokzatok közvetlen hozzájárulását a közegészséghez és az emberi jóléthez, és elkezdik terjeszteni az üzenetet.
Úgy vélem, hogy az ingatlanfejlesztőknek a neurológiai kutatási eredményeket hamarosan kulcsfontosságú információként kell majd kezelniük, hasonlóan a teherbírási számításokhoz, az energiahatékonysághoz, a világításhoz és az akusztikához. És az utca embere üdvözölni fogja ezt a változást. Nemcsak azért, mert javítani fogja az egészségünket, hanem mert világunkat sokkal örömtelibbé és lebilincselőbbé teszi.
Kapcsolódó anyagok:
Városok hűtése hidegebb, vidéki levegővel: Új megoldások a hőség ellen
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Yunus Ahmad képe a Pixabay -en.