A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Évtizedek óta számolnak be emberek a világ különböző pontjain egy különös, mély frekvenciájú hangról, amelyet mások nem hallanak. A jelenséget egyszerűen csak „The Hum”, vagyis „A Búgás” néven emlegetik, és az egyik legismertebb megoldatlan rejtélynek számít a modern tudomány történetében. A háttérben folyamatosan hallható, tompa morajlás vagy zúgás eredetét számos kutatás próbálta már feltárni, de a végleges magyarázat mindeddig elmaradt.
Az évek során számos elmélet született a jelenség eredetéről. Egyesek ipari zajokra gyanakodtak, mások rendkívül érzékeny hallásról beszéltek, sőt még egészen rendkívüli feltételezések is napvilágot láttak. Most azonban egy új kutatás arra utal, hogy legalább bizonyos esetekben a hang forrása nem a külvilágban, hanem az emberi hallórendszeren belül keresendő.
A németországi Német Szédülés- és Egyensúlyzavar Központ (DSGZ) kutatója, Bonifaz Baumann által vezetett tudományos csoport szerint a jelenség egy része valójában az alacsony frekvenciás fülzúgás egy kevéssé ismert formája lehet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden egyes beszámoló ugyanarra az okra vezethető vissza, ugyanakkor eredményeik alapján sok esetben a hallórendszer belső folyamatai állhatnak a háttérben, írja a Science Alert.
Markus Drexl idegtudós, aki a DSGZ és a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársa, úgy véli, hogy a mély frekvenciájú hangészlelések mögött gyakran szubjektív eredetű fülzúgás húzódhat meg. A szakember szerint ugyan nem lehet teljesen kizárni a valódi külső hangforrások létezését, de az esetek jelentős részében a jelenség valószínűleg a hallórendszer működéséből fakad.
A rejtély több mint fél évszázada foglalkoztatja a kutatókat
A különös hang először az 1970-es években került a nyilvánosság figyelmének középpontjába. Az Egyesült Királyságban található Bristol városában többen panaszkodtak egy körülbelül 50 Hertz frekvenciájú, állandó háttérhangra. A jelenség ezt követően világszerte ismertté vált.
A következő évtizedekben Ausztráliából, Új-Zélandról és Észak-Amerika számos területéről is érkeztek hasonló bejelentések. Az érintettek rendszerint mély, monoton búgásként, morajlásként vagy vibráló hangként írják le a jelenséget. Sok esetben a környezetükben tartózkodók egyáltalán nem hallják ugyanazt a hangot.
A beszámolók szerint a hang nem mindig állandó. Előfordulhat például, hogy valaki éjszaka a hálószobájában tisztán érzékeli, másnap reggel pedig már nyoma sincs a jelenségnek. Ez tovább nehezíti a kutatók dolgát, mivel a hangot rendkívül nehéz objektíven rögzíteni és mérni.
A tudomány hosszú ideje próbálja meghatározni a forrást. Több vizsgálat semmilyen egyértelmű magyarázatot nem talált. Más kutatások ugyan azonosítottak bizonyos környezeti zajokat, de ezek nem tudták teljes egészében megmagyarázni az érintettek tapasztalatait.
Drexl szerint ismert olyan eset is, amikor valóban létező alacsony frekvenciájú hangokat észleltek emberek, még akkor is, ha mások nem hallották azokat. Ugyanakkor az ilyen hangok forrásának pontos meghatározása rendkívül nehéz feladat. Az alacsony frekvenciájú hangok ugyanis sokkal nehezebben lokalizálhatók, mint a magasabb hangok.
A kutatók a hang helyett az embereket vizsgálták
Ahelyett, hogy újra a feltételezett hangforrásokat keresték volna, a kutatók most azokra az emberekre összpontosítottak, akik rendszeresen hallják a rejtélyes zajt. Közösségi médiás felhívás segítségével 28 önkéntest toboroztak, akik mind arról számoltak be, hogy megmagyarázhatatlan alacsony frekvenciájú hangokat érzékelnek.
A kutatás során két vezető elméletet vizsgáltak meg. Az egyik szerint az érintettek hallása különösen érzékeny a mély hangokra. A másik elképzelés szerint a hangot valójában saját szervezetük állítja elő.
Elsőként részletes hallásvizsgálatokat végeztek, amelyek kifejezetten az alacsony frekvenciák érzékelésére összpontosítottak. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők többségének hallása teljesen átlagosnak tekinthető. Mindössze két önkéntes rendelkezett a megszokottnál érzékenyebb hallással ezen a tartományon.
Ez arra utal, hogy a rendkívül jó alacsony frekvenciás hallás valószínűleg nem magyarázza a legtöbb esetet. A kutatók szerint még a viszonylag kis mintaszám ellenére is kijelenthető, hogy ez az elmélet önmagában nem állja meg a helyét.
A következő lépésben a kutatócsoport az úgynevezett otoakusztikus emissziókat vizsgálta. Ezek olyan rendkívül halk hangok, amelyeket a belső fülben található érzékelő sejtek hoznak létre működésük során. Az emberek többsége ezeket a hangokat egyáltalán nem érzékeli.
A mérésekhez apró mikrofonokat helyeztek a hallójáratba. A vizsgálatok azonban nem mutattak ki semmilyen rendellenességet a résztvevők belső fülében. Az eredmények alapján az otoakusztikus emissziók sem adtak megfelelő magyarázatot a rejtélyes hangokra.
A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy sok esetben szubjektív hangérzékelésről van szó. Az olyan hangélményeket, amelyeknek nincs azonosítható külső forrásuk, az orvostudomány fülzúgásnak nevezi.
A legtöbben a fülzúgást magas hangú sípolással vagy csengéssel azonosítják. A szakemberek azonban rámutatnak, hogy léteznek alacsony frekvenciájú formái is. Bár ezek ritkábbak, mégis képesek hasonló tüneteket okozni.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a The Hum néven ismert jelenség számos esetben valójában ilyen alacsony frekvenciájú fülzúgás. A tanulmány ugyan ezt közvetlenül nem bizonyította, de az eredmények jelentősen erősítik ezt a magyarázatot.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ettől a tapasztalat még nem válik képzelgéssé. A fülzúgás valós és dokumentált neurológiai jelenség, amely az agy hallási feldolgozó rendszereivel is összefüggésben állhat.
Jelenleg a tudomány még nem tudja pontosan, mi okozza a fülzúgást, és teljes gyógymód sem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a kutatások intenzíven folynak, és már ma is léteznek olyan terápiák és módszerek, amelyek segíthetnek az érintetteknek a tünetek kezelésében.
Ha a kutatók feltételezése helyesnek bizonyul, akkor a The Hum jelenség egy részének újraértelmezése új lehetőségeket nyithat meg a diagnózis és a kezelés területén. Azok számára, akik évek vagy akár évtizedek óta hallják a megmagyarázhatatlan búgást, ez közelebb viheti a tudományt a válaszokhoz.
A kutatás eredményeit a PLOS One tudományos folyóirat publikálta.
Kapcsolódó anyagok:
A Taos-zúgás: A rejtélyes zaj, amely megzavarta Új-Mexikó lakóit
Rejtély, mi okozza a titokzatos zajokat egy amerikai városban
Ismét rejtélyes morajlást lehet hallani, most épp Észak-Írországban
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by cottonbro studio: pexels
