A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Az emberi evolúció története jóval összetettebb lehet, mint azt korábban gondoltuk. Egy friss genetikai kutatás szerint az emberi genom mintegy 20 százaléka egy rejtélyes, több mint egymillió éve levált ősi emberféle csoporttól származhat. Ez azt jelenti, hogy genetikailag akár csak 80 százalékban tekinthetők „modern embernek” a mai emberek, míg a fennmaradó rész egy ismeretlen, úgynevezett „szuperarchaikus” hominintől ered.
A kutatás rámutat arra, hogy őseink még Afrikában keveredtek ezzel az ismeretlen fajjal, jóval azelőtt, hogy elhagyták volna a kontinenst. Ez a kapcsolat csak egy epizód volt a különböző emberelődök közötti bonyolult és hosszú genetikai kölcsönhatások sorában, írja az IFLSCIENCE.
Két külön szuperarchaikus populáció is szerepet játszhatott
A „szuperarchaikus” elnevezés olyan emberelődöket jelöl, amelyek már azelőtt különváltak a modern emberi ágtól, hogy az szétvált volna legközelebbi archaikus rokonaitól, a neandervölgyiektől és a gyenyiszovaiaktól. Korábbi kutatások már utaltak arra, hogy ezek az ősi populációk nemcsak a modern emberek afrikai őseivel, hanem a neandervölgyiek és gyenyiszovaiak eurázsiai elődeivel is keveredtek.
A mostani vizsgálat során a kutatók a modern emberek, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak genetikai variánsainak eloszlását elemezték, hogy meghatározzák, mennyiben osztoznak közös ősi eredetben. Az eredmények – amelyek egyelőre szakmai lektorálás előtt állnak – arra utalnak, hogy nem egy, hanem két különálló szuperarchaikus populáció vett részt ezekben az ősi találkozásokban.
A kutatók azt is megállapították, hogy az a hominin, amely az európai archaikus emberekkel keveredett, korábban vált le az emberi fejlődési ágról, mint az a faj, amely Afrikában a modern emberek őseivel lépett kapcsolatba.
Az emberi genom 19,6 százaléka ősi eredetű lehet
A számítások szerint a modern emberi genom 19,6 százaléka ebből az afrikai szuperarchaikus populációból származik. Ez az eredmény összhangban áll egy 2025-ös tanulmánnyal, amely 21 százalékra becsülte ezt az arányt. Ezzel szemben a neandervölgyi örökség mindössze körülbelül 2 százalékot tesz ki, annak ellenére, hogy a modern emberek később is keveredtek velük.
„A húsz százalék óriási arány” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Alan Rogers, a University of Utah kutatója. Hozzátette, hogy egy ilyen mértékű genetikai hozzájárulás inkább két populáció összeolvadására utal, mint egyszerű génáramlásra.
Rogers szerint a modern ember leginkább egy mozaikhoz hasonlítható, amely két jelentős genetikai örökség kombinációjából áll. Egyik sem tekinthető elhanyagolható komponensnek.
A kutatók feltételezése szerint a szuperarchaikus hozzájárulók egyik jelöltje a Homo erectus lehet. Ez a faj körülbelül kétmillió évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, és benépesítette Eurázsiát. Később, mintegy 700 000 évvel ezelőtt a Neanderthals és a Denisovans ősei is elhagyták Afrikát, ahol találkozhattak a korábban kivándorolt csoportok leszármazottaival.
A kutatók szerint ezek az ősi találkozások genetikai keveredéshez vezettek Eurázsiában. Ami azonban a modern emberek őseivel Afrikában kapcsolatba lépő szuperarchaikus populációt illeti, annak kiléte továbbra is ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy ez a csoport körülbelül 1,3 millió évvel ezelőtt vált le az emberi fejlődési ágról, és a keveredés még az afrikai és európai populációk szétválása előtt történt.
A tanulmány előzetes változata a bioRxiv felületén jelent meg.
Kapcsolódó anyagok:
Egy új kutatás szerint már 100 ezer éve is elhagyták Afrikát az emberek, rejtély, hova tűntek
Egyszer már kihalt az emberiség 98.7 százaléka
Titokzatos őseink: Egy ismeretlen populáció adta génjeink ötödét. És az intelligenciánkat is?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
