Fő tartalom átugrása

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Sokan bosszankodnak, amikor tavasszal előre kell állítani az órákat, mert ilyenkor fáradtabbnak érzik magukat. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a nyári időszámítás nemcsak az energiaszintet befolyásolja. A biológiai ritmus megzavarása a szív- és érrendszer működésére is hatással lehet.  

Ez különösen azok számára jelent kockázatot, akik már eleve szívbetegséggel élnek vagy krónikus alváshiányban szenvednek. A szakértők szerint az alvás kulcsfontosságú a szív regenerációjához. Amikor alszunk, a szív pihenő üzemmódba kerül, és lehetősége van a regenerálódásra. Ha azonban az alvás minősége romlik vagy megszakad, a szív- és érrendszer működése is felborulhat, írja a National Geographic.

hirdetés

Hogyan zavarja meg a nyári időszámítás a biológiai ritmust?

A szervezet működését nagyrészt a cirkadián ritmus szabályozza, amely egy körülbelül 24 órás biológiai ciklus. Ez a belső óra irányítja többek között az alvást, a hormontermelést és a szív működését is. Tavasszal azonban, amikor az órákat egy órával előre állítják, a természetes fény által vezérelt biológiai folyamatok és a napi időbeosztás között eltérés alakul ki. Bár egyetlen óra nem tűnik jelentős változásnak, a kutatások szerint ennek is lehetnek mérhető hatásai az egészségre.

Az Egyesült Államokban március 8-tól november 1-ig tart a nyári időszámítás, amelynek célja, hogy a tavaszi és nyári hónapokban több nappali fény jusson az ébren töltött órákra. A világ országainak körülbelül egyharmada alkalmaz hasonló rendszert, bár az időpontok eltérhetnek. Az Egyesült Államokban 1966 óta követik ezt a gyakorlatot, néhány rövid kivételtől eltekintve a hetvenes években. A kutatások azonban azt sugallják, hogy különösen a tavaszi átállás okozhat egészségügyi problémákat.

Sokáig úgy gondolták, hogy a nyári időszámítás kezdete után azonnal megnő a szívrohamok száma. Néhány kisebb kutatás valóban kimutatta, hogy a tavaszi átállás utáni napon több ember kerül kórházba szívrohammal. Egy 2025-ben publikált, jóval nagyobb tanulmány azonban megkérdőjelezte ezt az összefüggést. A kutatók közel 170 000 beteg adatait vizsgálták meg, és nem találtak jelentős növekedést a szívrohamok számában az átállást követően. A szakértők szerint a valódi kockázat nem feltétlenül az első napokban jelentkezik.

A hosszú távú alváshiány nagyobb veszélyt jelent

A Harvard Medical School alváskutatója, Susan Redline szerint a probléma inkább a következő hónapokban alakul ki. Bár a legtöbb ember két-öt nap alatt alkalmazkodik az új időbeosztáshoz, a szervezet biológiai órája továbbra sem tökéletesen igazodik a környezethez. Ez azt jelenti, hogy a szervezet hosszú időn keresztül enyhe, de tartós eltérésben működik a természetes fényciklushoz képest. Kelsie Full, a Vanderbilt University Medical Center viselkedésepidemiológusa szerint ilyenkor a szervezet nyolc hónapon át egyfajta krónikus biológiai eltolódás állapotában maradhat.

Az alváshiány önmagában is komoly terhelést jelent a szív számára. Ha valaki rendszeresen keveset alszik, a szervezet több stresszhormont termel. Ez megemeli a vérnyomást, fokozza a gyulladásos folyamatokat, és növeli a szívbetegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Egy kutatás szerint azoknál az embereknél, akik éjszakánként hat óránál kevesebbet alszanak, 20 százalékkal magasabb a szívroham kockázata.

Egyetlen elvesztett óra alvás valószínűleg nem okoz azonnali szívrohamot. A probléma inkább az, hogy az alváshiány hosszabb idő alatt összeadódik. A szakértők szerint a tartósan rossz alvási szokások növelhetik a testsúlyt, emelhetik a vérnyomást, és hozzájárulhatnak az obstruktív alvási apnoé kialakulásához. Ezek mind olyan tényezők, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Egy 2026 februárjában publikált tanulmány arra is rámutatott, hogy a rövid alvásidő összefüggésbe hozható a pitvarfibrilláció kialakulásával. Ez egy szabálytalan szívritmuszavar, amely vérrögképződéshez vezethet. A kutatás szerint különösen az ötvenes éveikben járó emberek körében figyelhető meg ez az összefüggés.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nemcsak az alvás mennyisége, hanem annak rendszeressége is rendkívül fontos. Az orvosok általában legalább hét óra alvást javasolnak éjszakánként. Egy Harvard Medical School kutatói által vezetett vizsgálat szerint azoknál az embereknél, akik rendszertelen időpontokban alszanak, több mint kétszeresére a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Ez a kockázat akkor is fennáll, ha az alvás mennyisége egyébként elegendő.

A 35 év feletti felnőttek körében végzett kutatások azt mutatják, hogy már az is növeli a szívbetegségek esélyét, ha az emberek lefekvési ideje rendszeresen egy óránál nagyobb eltérést mutat. Az ilyen jellegű alvási ingadozás 30–50 százalékkal növelheti a szívbetegségek és egyes anyagcsere-betegségek, például a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A cirkadián ritmus felborulása tehát hasonló hatásokat okozhat, mint a rossz minőségű vagy rendszertelen alvás. Ha ezek a tényezők egyszerre jelentkeznek, a hatásuk összeadódhat. A természetes alvási ciklus megzavarása rontja a vérnyomás szabályozását is. Ez pedig összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával, amelyek az Egyesült Államokban a vezető haláloknak számítanak.

A hosszú távú cirkadián zavarok következményeit más kutatások is igazolták. Például az éjszakai műszakban dolgozóknál 17 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Bár ezek a hatások nem mindig azonnal jelentkeznek, a rendszeres és minőségű alvás alapvető a szív egészsége szempontjából.

A szakértők szerint sok ember küzd alvásproblémákkal, és ez gyakran természetes jelenség. Ha azonban az alvási gondok tartósan fennállnak, érdemes szakemberhez fordulni. Az alvásklinikák és alvásszakértők segíthetnek abban, hogy a szervezet visszanyerje természetes ritmusát. Ez különösen fontos lehet a nyári időszámítás hónapjai alatt, amikor a szervezetnek hosszabb ideig kell alkalmazkodnia a megváltozott időrendhez.

Kapcsolódó anyagok:

Óraátállítás: Mi lenne jobb, a nyári vagy a téli időszámítás bevezetése?

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Tumisu from Pixabay

TOP 5