Fő tartalom átugrása

A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)

A kelet-afrikai bányászat nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi kockázatokat is rejt. Az ember és a vadon élő állatok közötti egyre gyakoribb érintkezés súlyos következményekkel járhat – figyelmeztet több neves szakértő, köztük Christian Drosten virológus, Anna Sophie Herken és Andrea Ariik Malueth, írja a Handelsblatt

Amikor egyetlen fertőzés is világjárványhoz vezethet

2008-ban egy 40 éves holland nő meglátogatta az ugandai Maramagambo-erdő híres denevérbarlangját. Ott feltehetően megfertőződött a Marburg-vírussal, amely magas lázat és belső vérzést okoz, és akár 88 százalékos halálozási aránnyal járhat. A nő hazatérése után meghalt, ám a kiváló kórházhigiénia és a szerencse miatt a fertőzés nem terjedt tovább.

hirdetés

Nem volt ilyen szerencséje Ruandának 2024-ben: egy bányász, aki denevérekkel került kapcsolatba, szintén megfertőződött a Marburg-vírussal. A járvány során 15 ember – köztük több egészségügyi dolgozó – vesztette életét.

Ugandában, Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban olyan ásványkincseket bányásznak, amelyekre Európának és Németországnak is nagy szüksége van – például koltánt, ónt és lítiumot. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek az elektronikai eszközök és a zöldenergia-átmenet számára. Csakhogy a bányászat éppen azokban a térségekben zajlik, ahol az ember és a vadállat közvetlenül találkozik – és ezzel új kórokozók születhetnek. A térség biológiai sokfélesége miatt Kelet-Afrika ma a világ egyik legveszélyeztetettebb régiója járványügyi szempontból.

Az elmúlt 15 évben Kelet-Afrika népessége több mint 100 millió fővel nőtt. Az erdőirtások, a vadászat, a gazdasági válságok és a csökkenő állattenyésztési lehetőségek miatt sokan kénytelenek vadállatok húsát fogyasztani, ezáltal közvetlen kapcsolatba kerülnek halálos kórokozókkal. Ha egy vírus – például a Marburg vagy az Ebola – képes lenne légúti úton terjedni, elég lenne egyetlen fertőzött ember egy repülőgépen ahhoz, hogy világjárványt okozzon.

Megelőzés, együttműködés és helyi gyártás: Európa felelőssége is

A megelőzés és a gyors reagálás a legfontosabb fegyver a járványok ellen. Ehhez azonban sok helyen hiányoznak a laboratóriumok, a védőfelszerelések és a képzett szakemberek. A 2024-es ruandai eset azonban azt is megmutatta, hogy a jó felkészülés életeket menthet: a járvány mindössze 15 halálos áldozattal zárult.

Ebben kulcsszerepet játszott a német Charité és a Robert Koch Intézet támogatása. Szakértőik a ruandai fővárosban, Kigaliban képezték az orvosokat és ápolókat a diagnosztika, a betegellátás és a védőfelszerelések biztonságos használata terén. A tapasztalat egyértelmű: a tudásmegosztás és a nemzetközi együttműködés a leghatékonyabb védekezés a világjárványok ellen.

A kelet-afrikai járványügyi felkészültség erősítésén a Német Fejlesztési Együttműködés (GIZ) is dolgozik a német kormány megbízásából. A GIZ, a Charité és a Robert Koch Intézet közösen képeznek egészségügyi dolgozókat a régióban, hogy felkészültebben tudják kezelni a veszélyes kórokozókat. Az együttműködés a tudomány és a fejlesztéspolitika összekapcsolását jelenti, amely nemcsak humanitárius, hanem biztonságpolitikai jelentőségű is.

A gazdaság szerepe szintén meghatározó: erős egészségügyi rendszerekhez megbízható orvosi termékek kellenek. Ezért Németország támogatja az egységes gyógyszer-engedélyezési rendszert Kelet-Afrikában, amely előnyös mind a helyi lakosság, mind az európai befektetők számára. Több német vállalat már most is jelen van Ruanda és Uganda egészségügyi piacán.

A pandémiák megelőzésében a védőoltások is kulcsszerepet játszanak. Mégis, az Afrikában felhasznált vakcinák kevesebb mint 1 százaléka készül a kontinensen. Ennek megváltoztatására Németország támogatja az afrikai oltóanyaggyártás kiépítését. A GIZ például Ghánában segíti a folyamatot, míg Ruandában már épül a mobil mRNS-vakcinagyár német és európai részvétellel. A cél, hogy 2040-re az afrikai igények 60 százalékát helyben előállított oltások fedezzék.

Mindez természetesen komoly befektetést igényel, de nemcsak afrikai, hanem európai érdek is. Az, aki ott fékezi meg a járványokat, ahol a legnagyobb az esélyük a kitörésre, az egész világot védi. Az egészséges és stabil Kelet-Afrika nemcsak emberéleteket ment, hanem biztosítja a globális ellátási láncok működését is. 

Kapcsolódó anyagok:

Megjósolhatja a MI a következő világjárványt? Egy új tanulmány szerint igen

Kiderült, miért volt képes legalább 20 millió embert megölni a spanyolnátha

Kiderült, mi lehet a rejtélyes betegség Kongóban

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by RDNE Stock project: pexels

TOP 5