A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)
A kutatók nemrég azonosítottak egy rendkívül erős új antibiotikumot – a felfedezés pedig nem új terület feltárásával, hanem egy jól ismert baktérium újbóli vizsgálatával született meg.
A vegyületet, a pre-metilénomicin C-laktont, a Warwicki Egyetem (Egyesült Királyság) és a Monash Egyetem (Ausztrália) kutatói fedezték fel. Bár korábban sosem azonosították, egy olyan baktériumból származik, amelyet a tudósok már évtizedek óta tanulmányoznak, írja a Science Alert.
A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy a vegyület segíthet a modern antibiotikumoknak ellenálló baktériumok elleni küzdelemben. A pre-metilénomicin C-lakton egy közbenső kémiai anyag, amely a már ismert metilénomicin A előállítása során keletkezik.
„Meglepő módon az a baktérium, amely a metilénomicin A-t és a pre-metilénomicin C-lakton vegyületet előállítja – a Streptomyces coelicolor –, az egyik legismertebb antibiotikumtermelő faj, amelyet az 1950-es évek óta intenzíven tanulmányoznak” – magyarázta Lona Alkhalaf, a Warwicki Egyetem kémikusa.
„Egy ilyen ismert szervezetben új antibiotikumot találni igazi meglepetés volt.”
100-szor hatékonyabb a baktériumok ellen
A laboratóriumi tesztek során a pre-metilénomicin C-lakton százszor erősebbnek bizonyult, mint a metilénomicin A, különösen a Gram-pozitív baktériumok ellen, amelyek egyre gyakrabban válnak ellenállóvá a hagyományos gyógyszerekkel szemben.
A kutatócsoport úgy döntött, hogy közelebbről is megvizsgálja a metilénomicin A-t azáltal, hogy módosította az antibiotikum előállításában részt vevő géneket. Így tudták azonosítani azokat a bioszintetikus köztes vegyületeket, amelyek később antibakteriális hatásukat is bizonyították.
„A metilénomicin A-t körülbelül 50 évvel ezelőtt fedezték fel, és bár több alkalommal előállították mesterségesen, úgy tűnik, senki sem vizsgálta korábban a szintetikus köztes vegyületek antibakteriális aktivitását” – tette hozzá Greg Challis, a Warwicki Egyetem vegyésze.
A kutatók kimutatták, hogy a pre-metilénomicin C-lakton hatékony a MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) és a VRE (vankomicinrezisztens Enterococcus) baktériumok ellen – ez a két fertőzés jelenleg a legnagyobb kihívást jelenti az orvostudomány számára.
Nem alakult ki rezisztencia 28 nap alatt
Különösen biztató, hogy amikor az Enterococcus baktériumokat 28 napon át folyamatosan tették ki a vegyületnek, nem alakult ki rezisztencia. Ez arra utal, hogy a pre-metilénomicin C-lakton hosszú távon is hatékony maradhat.
Miközben a szakértők egyre nagyobb aggodalommal figyelik az antibiotikum-rezisztencia terjedését – amely évente emberek millióinak halálát okozza világszerte –, a felfedezés reményt ad arra, hogy új, tartósan hatékony gyógyszereket találhatunk.
A következő lépés a vegyület preklinikai és laboratóriumi vizsgálatainak folytatása, hogy jobban megértsék, hogyan fejti ki hatását, és mely kórokozók ellen a leghatékonyabb. A kutatók szerint érdemes más antibiotikumok köztes vegyületeit is hasonló módon megvizsgálni – hiszen akár további rejtett gyógyító anyagokat is felfedezhetünk.
„Ez a felfedezés egy új irányt mutathat az antibiotikumkutatásban” – hangsúlyozta Challis.
„Ha azonosítjuk és teszteljük a természetes vegyületek előállítási útvonalainak köztes termékeit, olyan új, erősebb antibiotikumokat találhatunk, amelyek jobban ellenállnak a rezisztencia kialakulásának, és hatékony fegyvert jelentenek az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban.”
Kapcsolódó anyagok:
Millió ember életét követelhetik a szuperbaktériumok, miközben nincs elég pénz a kutatásukra
Szuperbaktériumok fenyegetése: 2050-re milliók halálát okozhatják
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik




