Útajövőbe Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel 
Példátlan légszennyezést okoztak az ausztráiai bozóttüzek Sydneyben és az ország keleti partvidékén - közölték csütörtökön illetékesek, hozzátéve, hogy a füst és a szállópor marja az emberek szemét és a légzőszervi betegségek megugrását idézte elő.
Az elmúlt napokban elárasztották az éhes jegesmedvék az Oroszország északkeleti részén fekvő Rürkajpij városának környékét - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön.
Bár az amazóniai, szibériai, indonéziai, kongói erdőtüzek és a szándékos erdőirtások képei miatt úgy tűnhet, hogy minden ami zöld, rapid tempóban tűnik el a bolygóról, és a természet hamuvá válik, a Földön az utóbbi harminc évben valójában egyre több a növény.
Gyakran halljuk klímakutatóktól, a környezet megóvásán dolgozó civil szervezetek képviselőitől és különböző médiumokban a figyelmeztetést: az „utolsó órában” vagyunk. De vajon mi fog történni utána? Ez a vészjósló mondat csak a környezetre vonatkozik? Minek, kinek jelentheti a végét, ha elfogy az idő?
Napokig tombolt a Dorian hurrikán a Bahamák felett, ennek következtében nagyjából 70 ezren veszítették el mindenüket.
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz - mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat - jelentette a Háárec című újság honlapja szombaton.
Ausztrál kutatók kidolgozták az emberi civilizáció legrosszabb forgatókönyvét, amely szerint az éghajlatváltozás három évtizeden belül drasztikusan megváltoztatja a bolygó mindennapjait.
