A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletet és az időjárást alakítja át, hanem magát az évszakokhoz fűződő tapasztalatunkat is. Két brit földrajzkutató, a Yorki Egyetem és a London School of Economics szakemberei szerint olyan gyors ütemben változik a Föld, hogy a hagyományos értelemben vett „évszakok” egyre kevésbé fedik a mindennapi valóságot.
Tanulmányuk szerint újfajta szezonális mintázatok alakulnak ki, amelyekhez alkalmazkodnunk kell, ha meg akarjuk érteni a körülöttünk zajló világot, írja az IFLSCIENCE.
A klasszikus értelemben vett évszakok az év során változó hőmérsékletből és nappalhosszból fakadnak, amelyet a Föld tengelyének 23,5 fokos dőlése okoz. Ez a dőlés határozza meg, hogy az egyes térségek mikor kapnak több vagy kevesebb napsugárzást, különösen a mérsékelt és a sarkvidéki övezetekben. Ez a fizikai alap nem változott, a Föld továbbra is ugyanúgy kering a Nap körül, és a nappalok, éjszakák váltakozása is megmarad.
A kutatók azonban azt állítják, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás annyira átalakítja a bolygó éves ritmusát, hogy az évszakok kulturális jelentése és hétköznapi megélése egyre inkább elszakad a hagyományos definícióktól. Nem a naptár átírásáról van szó, hanem arról, hogy társadalmi szinten újra kell gondolnunk, mit is jelentenek számunkra ezek az időszakok.
Új évszakok születnek
A tanulmány négy új típusú „évszakot” különít el, amelyek az utóbbi időben váltak hangsúlyossá. Az úgynevezett megjelenő évszakok olyan teljesen új szezonális mintázatok, amelyek korábban nem léteztek egy adott térségben. A kihalt évszakok olyan hagyományos időszakok, amelyek gyakorlatilag eltűntek vagy felismerhetetlenné váltak. Az aritmiás évszakok a megszokott időzítés és időtartam felborulását jelentik, míg a szinkópált évszakok az intenzitás vagy jelleg szabálytalan ingadozásait írják le.
Ezek a jelenségek sokak számára már most is ismerősek. Korábbi kutatások szerint a nyarak egyre hosszabbak és forróbbak, a telek rövidebbé és enyhébbé válnak, a tavasz pedig korábban érkezik. Az Atlanti- és a Csendes-óceán térségében a hurrikánszezon egyre elnyújtottabb, Kaliforniában pedig a bozóttüzek időszaka szinte egész évessé vált.
A „köd évszaka” és az alkalmazkodás
Különösen látványos példa a délkelet-ázsiai úgynevezett „köd évszak” megjelenése. Indonéziában, Malajziában és Szingapúrban egyre inkább számolni kell azzal az időszakkal, amikor a trópusi tőzeglápok égetése súlyos légszennyezést okoz. Ami korábban elszórt környezeti problémának tűnt, ma már szezonális veszélyként él a köztudatban.
Ez a felismerés gyakorlati változásokat is hozott. Javult a levegőminőség előrejelzése, elterjedtek az otthoni légtisztító berendezések, és célzott közegészségügyi kampányok indultak. A fenyegetés ritmusának felismerése lehetővé tette, hogy a társadalmak hatékonyabban reagáljanak.
A „új évszakok” gondolata az antropocén korban sokak számára kényelmetlen lehet, mégsem radikális. Nem a tavasz eltörléséről vagy a nyár megszüntetéséről van szó. A kutatók csupán azt javasolják, hogy rugalmasabban tekintsünk az évszakokra társadalmi értelemben. Ahogy a klímaváltozás egyre inkább beleszól a Föld ritmusába, egy alkalmazkodóbb szemlélet segíthet lépést tartani egy olyan világgal, amely már nem a régi szabályok szerint működik.
A tanulmány a Progress in Environmental Geography című tudományos folyóiratban jelent meg.
Kapcsolódó anyagok:
Nem értik a tudósok, miért csak egyes térségekben alakulnak ki "forró pontok" a Földön
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
