Október 3-án délelőtt megtörtént az első komoly próbatétel, egy jelentős mérföldkőnek mondható tesztje a várost védeni hivatott zsiliprendszernek:
78 ACÉLKAPUT HÚZTAK FEL A LAGÚNA HÁROM, A TERMÉSZETES GÁTBA ÉKELŐDŐ BEJÁRATÁNÁL, KIEMELVE A HATALMAS SZERKEZETEKET A TENGERVÍZBŐL.
Amikor az árapály miatt a vízmagasság elérte a négy lábat (kb. 110 centimétert), a lagúnákban annak mértéke akkor sem változott.
A lagúnák három bejáratánál, Treporti-San Nicolo, Malamocco és Chioggia magasságában elhelyezett kapuk feladata a tengerár visszatartása, akárhányszor a vízmagasság meghaladja a 110 centimétert.
A HÉTVÉGÉI FŐPRÓBÁN TAPASZTALTAK MINDEN TEKINTETBEN JELENTŐS EREDMÉNYNEK TEKINTHETŐK.
"Minden száraz itt. Gyere és élvezd" - üzente akkor egy közösségi média felületen Luigi Brugnaro, a nemrég újra megválasztott velencei polgármester.
Egy napra rá, október 4-én aztán kipróbálták ennek ellenkezőjét is. A zsilipeket nem húzták fel, aminek az lett a következménye, hogy az óvárosban tartózkodó turisták bokáig gázolhattak a tengervízben:
"Itt az ideje annak, hogy a zsilipekkel megvédjük Velencét" - mondja Alberto Scotti, a gátakat tervező mérnök. "Ennek a tesztnek pedig az volt a célja, hogy lássuk, képesek-e garantálni a város biztonságát, és ezt sikeresen megtették" - tette hozzá a mérnök.
A HÉTVÉGI FŐPRÓBÁNAK AZ ADJA KÜLÖNLEGES JELENTŐSÉGÉT, HOGY A GÁTRENDSZERT MÉG SOHA NEM MŰKÖDTETTÉK ILYEN IDŐJÁRÁSI FELFÉTELEK KÖZÖTT, MINT MOST.
A zsilipeket számos alkalommal ellenőrizték már a múlt nyáron is, de e szempontból jóval kedvezőbb vízállás mellett.
A mai napon a legfontosabb, hogy első alkalommal Velencét végül nem árasztotta el a víz akkor sem, amikor magasan volt"
- mondta Giuseppe Fiengo, a projekt pénzügyi megvalósítását 2014 óta felügyelő egyik ellenőr. 2014 volt az az év, amikor komoly korrupciógyanús ügyek robbantak ki a gátrendszer építése kapcsán, és az elszálló költségek miatt, külső hatósági beavatkozás vált szükségessé a helyzet rendezésére.
A rendszer egyébként még nincs teljesen kész, néhány szerkezeti elem véglegesítése még folyamatban van.
A KIVITELEZŐ VÁLLALAT AZT ÍGÉRI, LEGKÉSŐBB 2021 DECEMBERÉIG VÉGEZNEK A MUNKÁLATOKKAL, AKKOR A ZSILIPEK A MOSTANINÁL ALACSONYABB, 90 CENTIMÉTER KÖRÜLI VÍZMAGASSÁGNÁL IS MŰKÖDÉSBE LÉPNEK.
Többen ugyanakkor úgy vélik, a befejezéséhez közeli rendszer ugyan rövid távon valóban védelmet nyújthat a lagúnáknak, ám a klímaváltozás hatásai miatt emelkedő vízmagasság ellen hosszabb távon kevésnek bizonyulhat.
"Igen jó esély van arra, hogy zsilipeket a klímaváltozás miatt évente 150-180 napon is használni kell. Ez már nagyon közel áll ahhoz, minta fixen építették volna be azokat a tenger és a lagúna közé" - állítja Cristiano Gasparetto építész és egykori helyi hivatalnok, aki régóta ellenzi a Mose-projekt megvalósítását.
Egyes szakértők szerint az sem teljesen látható előre, hogy ezek a robosztus zsilipek mennyi ideig állnak ellen majd a sós tengervíz erodáló hatásainak.
A másik probléma pedig abból lehet, ha a zsilipeket túl sokáig vagy gyakran kell használni:
A LAGÚNA TENGERHEZ KÖTŐDŐ ÉLŐVILÁGÁNAK UGYANIS SZÜKSÉGE VAN A BEÁRAMLÓ ÉS CSERÉLŐDŐ VÍZRE, A TENGER NÉLKÜL UGYANIS ELHAL, ÉS AKKOR VÉLHETŐEN MAGA A VÁROS IS.
Többen pedig azt is megemlítik: a 110 centiméter körüli vízmagasság jócskán alatta marad annak, ami előfordulhat - tavaly például ennél jóval magasabb vízállás miatt kellett vészhelyzetet kihirdetni.
Sokan úgy gondolják: egyáltaln nem garantálható az, hogy a méregdrága rendszer képes lesz megbirkózni az igazán extrém időjárási viszonyokkal.
A tervező ugyanakkor azt mondja, a kapukat úgy tervezték, hogy még szélsőséges körülmények között is megvédhessék a várost, akár a meghatározottnál kétszer nagyobb, 2 méter fölötti vízmagasság esetén is.
