Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

hurrikán Ocean Therm 

Az Ocean Therm nevű norvég startup azt állítja, van egy - igaz, egyelőre kísérleti - megoldása arra, hogyan csökkentsék a hurrikánok sebességét és erejét akkor, amikor azok pusztítóképessége - részben a klímaváltozás hatására - a jövőben várhatóan növekedni fog. Az ötlet sajátos, de működhet, mutatja be a Fast Company.

A világ számos térségében, az emberek hosszú ideje hozzászoktak bizonyos természeti jelenségek ismétlődéséhez. Ezek közé tartoznak a pusztító hurrikánok, melyek rendszeresen okoznak komoly emberi és anyagi veszteségeket és a kutatók modellezése szerint a jövőben csak még erősebbek lesznek.

Ez utóbbi vonatkozásban kíván segítséget nyújtani egy új megoldás

A norvég ötlet mögött az a természettudományos vonatkozás húzódik meg, ami szerint az egyik ok, amiért a tengeren formálódó viharok erősebbek és gyorsabbak, az a víz felszíni rétegeinek magasabb hőmérséklete. Némi leegyszerűsítéssel élve: a melegebb óceán felgyorsítja a hurrikánokat.

MÁR EGYETLEN FOKOS HŐMÉRSÉKLET-NÖVEKEDÉS A VÍZBEN AZT EREDMÉNYEZI, HOGY A VIHAR SEBESSÉGE AKÁR 30-35 KILOMÉTERREL IS NÖVEKEDHET ÓRÁNKÉNT.

Kérdés az, valóban rendelkezésre állhat-e olyan technológia, amely segít lehűteni az óceán vizét, és ha igen, tényleg megoldás-e a hurrikánok lassítására és a kartasztrófák megelőzésére vagy mérséklésére?

Az Ocean Therm válasza ezekre a kérdésekre egy órási szivattyúrendszer lenne, melynek egyes elemeit az óceán mélyebb vízrétegeibe telepítenék a hurrikánszezon kezdetekor. Azok a lentebb húzódó rétegekből, hidegebb vizet emelnének a felszínre, vízbuborékok formájában, amik a felszínre érve - szinte "kirobbanva" -, lehűtenék a felszíni rétegeket is.

Ha a vihar átvonul a hűvösebb vízfelszín felett, az segítene megelőzni az intenzívebb viharok kialakulását vagy felerősödését.

A cég ügyvezetője - aki korábban egy tengeralattjárón szolgált a norvég haditengerészetben - azt mondja, igazolható, hogy a Laura hurrikán is nagyjából 30 Celsius fokos vízfelszín felett haladt át, miközben felerősödött. Ha a tengervizet 25-26 Celsius fokos hőmérsékleten lehet tartani, azzal jelentősen csökkenne a hurrikánok sebessége és így erejük is.

A cég tavaly már elvégzett megoldásával kapcsolatban egy tesztet, ezt az itt elérhető videó mutatja be:

Nem a norvég vállalkozás az egyetlen, amely az óceán vizének hűtésében látja a megoldást a hurrikánkatasztrófák megelőzésére vagy legalább a mérséklésre. Bill Gates támogatta  2009-ben azt a koncepciót, melyet a Stanford Egyetem egyik klímatudósa dolgozott ki, és amelyben a felszíni melegebb vizet juttatták le a mélybe, hogy a mélyből a hidegebb víztömegek felülre juthassanak.

Több szakértő ugyanakkor szkeptikus ezekkel a megoldásokkal kapcsolatban. Sokan érvelnek úgy, hogy ezek a technológiák nem várt hatásokkal is járhatnak, éppen azért, mert a hurrikánok kialakuása és erőssége sok tényező összjátékán múlik.

"Ezzel szem elől tévesztjük a probléma egyik felét" - mondja Frank Marks, az amerikai Óceán- és Légkörkutatási Hivatal Hurrikánkutató Központjának igazgatója.

A szakember szerint, ha egy masszív, nagy erejű vihar fejlődésébe erőteljesen beleavatkozunk azzal, hogy megváltoztatjuk az óceán hőmérsékletét, biztosra vehetjük, hogy annak hasonló léptékű következményei lesznek máshol.

AKÁR AZ IS ELŐFORDULHAT, HOGY EGY MÁSIK VIHAR KÉPZŐDIK VAGY ERŐSÖDIK FEL EGY MÁSIK LOKÁCIÓBAN 

- teszi hozzá.

Mindenesetre a norvég startup bízik megoldása sikerében, de azt mondják: még több tapasztalatot kell arról szerezni kísérleti fázisában. Most egy két éves próbaüzemet készítenek elő a Mexikói-öbölben, ahol számítógépes modellezéssel és valós idejű adatok kiértékelésével is vizsgálják az alkalmazhatóságot. Korábban Norvégiában egyébként már sikeresen végeztek hőmérséklet-csökkentést a tengervízben: mélyebben fekvő vízből azért pumpáltak fel vizet, hogy megelőzzék a jégképződést, azaz a felszín befagyását.

A próbaüzemben a hurrikánok kialakulása szempontjából kulcsfontosságú helyszínen, Kuba és Mexikó, vagy Kuba és Florida között telepítenék a rendszert. Ami persze nem olcsó.

A vállalkozásnál úgy számolnak, egy teljes rendszer kiépítése 500 millió dollárba (mintegy 150 milliárd forintba) kerülne, amit évente 80-100 millió dollárból lehetne üzemeltetni.

Egy mobilváltozat esetében pedig hajókkal üzemeltetnék a rendszert a hurrikánszezonban, olcsóbban, 100-300 millió dolláros éves költséggel. A szezon után, a hajók magukkal vinnék a felszerelést, majd a következő évben újra kihajózhatnának.

Mindkét esetben óriási költségekről lehet beszélni, ám azok még mindig jóval szerényebbek, mint a nagy viharok okozta veszteségek. Az USA-ban a becslések szerint évente 54 milliárd dolláros kárt okoznak a hurrikánok, a nagyobb viharok és az azokat kísérő heves esőzések.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay