Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

aglobal1.jpg 

Minden eddiginél melegebb év jön 2016-ban. A globális hőmérsékleti rekordok már idén is sorban megdőltek, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) szerint azonban a világ klímája hamarosan eléri azt a bizonyos fordulópontot: a Föld éghajlata igen jelentősen változhat.

A következő évek valószínűleg a legmelegebb rekordokat döntögetik majd,

a klímaváltozás eléri a csúcspontját, és ezzel komoly változásokat idéz elő a Földön.

A természetes klímaciklus a Csendes-óceánon és az Atlanti-óceánon megváltozik. És ha ezzel összefüggésben a fő tengeráramlások megváltoznak, ez már önmagában is jelentős globális felmelegedést okoz.

A brit meteorológiai szolgálat szerint ez megváltoztatja az időjárásunk mintázatát a világ minden pontján: a korábban száraz vidékeket eső moshatja el, a csapadékos részeken tartós szárazság jön, és egyre több hőhullámra kell felkészülni.

A felvetések szerint ennek az ellentéte is bekövetkezhet: az is lehetséges, hogy pont emiatt lesznek hűvösebbek a nyarak például Nagy-Britanniában.

Megdőltek a melegrekordok

– Ha egyszer majd visszatekintünk erre a mostani időszakra, akkor belátjuk, hogy egy igen fontos fordulóponthoz érkeztünk – mondja Adam Scaife professzor, a brit meteorológiai szolgálat elemzésének vezetője.

aglobal2.jpg

A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodást, Forrás: Origo

Ezt azért hangsúlyozzuk, mert számos, nagy kaliberű változás egyszerre történik."

- Idén és jövőre, illetve a közeljövőben nagy valószínűséggel elérjük a felmelegedés eddig tapasztalt legmagasabb szintjét - nyilatkozta Scaife professzor.

A legmelegebb év rekordja már 2014-ben megdőlt: hőhullámok perzselték Kínát, Oroszországot, Ausztráliát és Dél-Amerika egyes vidékeit. Annak ellenére, hogy az utolsó évtizedben relatív lassúbb levegőhőmérséklet felmelegedést tapasztalhattunk a Földön, tény, hogy a globális felmelegedés nem állt meg. Az üvegházhatást kiváltó gázok miatt folytatódott a légkör lassú felmelegedése.

A kutatók rávilágítanak, hogy a természetes klíma körforgása vezetett valójában ahhoz, hogy az óceánok egyre több hőt raktároznak el. A most kiadott jelentés szerint minden jel arra mutat, hogy a globális felmelegedés mértéke a következő években fel fog gyorsulni.

Jövőbeli figyelmeztetés

Novemberben Párizsban gyűlnek össze a világ szaktekintélyei, hogy az ENSZ-klímacsúcson

megállapodásra jussanak a globális klímaváltozás valós veszélyeinek kezelésében.

Idei céljuk, hogy a Föld éghajlatának átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti időkhöz képest legfeljebb kettő Celsius-fokkal legyen magasabb.

A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű korlátozásáról kívánnak megállapodni, amely mindezt biztosíthatja. (Magyarország vállalásában azt ígéri: 2020-ig húsz, 2030-ig pedig negyven százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.) Rowan Sutton a readingi egyetem professzora azt mondja: legjelentősebben az üvegházhatású gázok kibocsátása befolyásolja a klímaváltozást, ebben van a legalapvetőbb egyetértés Párizsban.

aglobal3.jpg

A térképen a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó állama/államszövetsége látható, összehasonlítva az Európai Unió kibocsátásával, Forrás: AFP/S. Ramis, V. Lefai

De az is tény, hogy a rendkívül forró évekként jegyzett 2014-es és 2015-ös, valamint a felgyorsuló felmelegedés kapcsán prognosztizálható 2016-os év egyfajta „jövőbeli figyelmeztetés” a klímaváltozás kapcsán.

A Guardian által idézett jelentés a globális klímaváltozás felelőseit keresi: elemzi a legfrissebb adatokat, keresi az okokat és figyelembe veszi az úgynevezett kulcsfaktorokat.

A vizsgálat alá vett tényezők közül egyértelműen a szén-dioxid-kibocsátás a legjelentősebb tényező, és a jelek szerint a jövőben is kiemelkedő marad a hatása.

Csúcson az El Niño

A Csendes-óceánon kialakuló El Niño jelentős hatással lesz a felmelegedésre.A kutatók úgy látják, 1998 óta most lehet a legerősebb, amivel „felnyomja” a globális hőmérsékleteket, gyengítve az indiai monszunidőszakot és az Atlanti-óceán hurrikán szezonját. Hosszútávon a Csendes-óceán áramlásai is egyre melegebbé válnak.

Közben az Atlanti-óceán térségében ellentétes hatás érvényesülhet: itt hűvösebb periódus következik, amelyet leginkább Nagy-Britannia és Észak-Európa fog megérezni."Ha ez a folyamat úgy folytatódik, ahogy azt prognosztizáljuk, akkor az kedvez a hidegebb, és jóval szárazabb, esőmentes nyaraknak" – mondja Sutton.

Az Atlanti-óceán vizének lehűlése már korábban is többször bekövetkezett,

például az 1980-as években, amely hatással volt az afrikai perzselő szárazságra, miközben özönvízszerű esőt hozott Amerikában.

aglobal4.jpg

A csapadékeloszlás is egyre szélsőségesebbé válik az elkövetekező években, Forrás: AFP/Justin Tallis

Scaife professzor nem feledkezik meg arról sem, hogy a globális felmelegedéshez vezető természetes folyamatok kialakulásában milyen jelentős szerepe van az emberi hatásnak. Rávilágít, hogy bár sok minden bekövetkezhet enélkül is, az emberi tevékenységek vitathatatlan szerepe áll az élen.

"Tehát ha most az ember okozta felmelegedéshez csatlakozik az El Niño, és vele együtt emelkedik a globális hőmérséklet, akkor 2016 lehet az eddig mért legmelegebb évünk" – húzza alá Scaife. Ez az El Niño még az 1998-as, világszerte megismert rekordnál is nagyobb lehet.

(Az összeállítást Jeki Gabriella készítette)

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás

Nyitókép: A globális felmelegedés hatására növekeszik a rövid, ám szélsőségesen csapadékos periódusok aránya, Forrás: AFP/Joe Raedle