Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_aColumbia.jpgSokan nem is gondolnák, de az emberiség teleszemeteli az eget. Mit kell ezalatt érteni, és mik is az "egyéb" problémák az EU szerint?

Néhány tagország kormányának komoly ellenállása ellenére október 24-én az EU vezetői három 2030-as célkitűzést fogadtak el: a CO2- kibocsátásra, a megújuló energia részarányára, illetve az energiahatékonyságra vonatkozóan. Ám ezek a célok túl alacsonyak: lelassítják a megújuló energia terjedéséért tett erőfeszítéseket, és Európát a szennyező és drága üzemanyagtól való függőségben tartják.

A Greenpeace EU ügyvezető igazgatója, Mahi Sideridou szerint: „Az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek radikális sokkterápiára van szüksége, de amit az EU nyújt, nem több egy kis repülősónál. Az emberek Európa minden táján tisztább energiákat akarnak, de az EU vezetői kifogják a szelet Európa fellendülő megújuló-iparágának vitorlájából. Európa többre képes, és többet is kell tennie annak érdekében, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás legpusztítóbb hatásait.

Az új Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker vezetésével, jövőre várhatóan konkrét jogszabályi keretekbe helyezi az említett célkitűzéseket az EU-tagországok számára. A szabályozás alapvető hatással lesz az energiaszámlákra, az energiabiztonságra, illetve egész Európa kibocsátáscsökkentési intézkedéseire. „A Bizottság új elnöke, Juncker és csapata azt mondta, vezető szerepet kívánnak elérni Európa számára a megújuló energia terén. Ehhez most rendkívül szigorú klíma- és energiapolitikára van szükség. Különösen fontos, hogy az új jogszabályok többé nem hagyhatnak kibúvókat a piszkos energiavállalatok és a szennyező iparágak számára” – tette hozzá Sideridou.

Az EU vezetői úgy nyilatkoztak, a 2015-ös párizsi klímakonferencián várhatóan létrejövő nemzetközi éghajlatvédelmi egyezmény keretében az Unió fokozhatja kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit. A Greenpeace arra szólítja fel a vezetőket, hogy növeljék a célokat.

Mi van a mostani EU-egyezményben?

A tagországok vezetői három klíma- és energiacélban egyeztek meg 2030-ra: az üvegházhatású gázoknak az 1990-es szinthez képesti „legalább” 40%-os csökkentésében az EU-n belül (azaz ellentételezés, „offsetting” nélkül); a megújuló energia jogilag kötelező érvényű, legalább 27%-os arányában az EU energia-összetételében; valamint az energiamegtakarítás legalább 27%-os, nem kötelező céljában, amely 2020-ban felülvizsgálva 30%-ra emelhető.

Az alacsonyabb bevételekkel rendelkező EU-tagországok számára, mint amilyen Lengyelország, az egyezmény mechanizmusokat tartalmaz az „energetikai korszerűsítési és energiahatékonysági” beruházások támogatására. A jelenlegi jogszabályokkal visszaélve ezeket a forrásokat szénerőművek támogatására is felhasználták.  Számos iparág továbbra is ingyen kap majd kibocsátási egységeket, ám az EU szén-dioxid-piacának működésével kapcsolatos további részletek csak a jogszabályjavaslatok jövő évi benyújtásakor lesznek megismerhetőek.

Az EU vezetői az európai energiapiacok összekapcsolódásainak 2030-ig 15%-ra növelését is elfogadták.

A megújuló energiaforrások Európa energiaellátását nem csupán tisztábbá, biztonságosabbá és az importoktól kevésbé függővé tették: az ágazat több mint egymillió új munkahelyet is teremtett, és erősíti Európa technológiai vezető szerepét is, valamint csökkentenék az energiaátállás költségeit. Ennek ellenére a csúcstalálkozón elfogadott 27 százalékos 2030-as megújulós cél miatt a megújuló energiaforrások növekedési üteme drámaian lecsökkenhet: a 2010–2020-as időszakra vonatkozó 64 százalékos arányról 14 százalékra a 2020–2030-as időszakban.

Még ezen mérsékelten ambiciózus célok ellenére is Magyarország kormánya kifejezetten növeli az ország energiafüggőségét Oroszországtól a fosszilis energiahordozók és a nukleáris energia tekintetében, és teljesen parlagon hagyja a megújuló energiaforrásokat. Hazánk villamosenergia-termelésének 8% alatti megújulóenergia-aránya az EU28 utolsói között található. A magyar kormány ráadásul 2010 óta minden megújulós tendert felfüggesztett, valamint megakasztotta a megújulókat támogató és azoknak stabil szabályzást adó METÁR rendszer bevezetését.

Forrás

A kép csak illusztráció