A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Hatvanmillió éves, mélytengeri kőzetminták segítettek feltárni, hogyan képes a Föld hosszú időn keresztül óriási mennyiségű szén-dioxidot eltárolni. A kutatók kimutatták, hogy a tengerfenéken felhalmozódó, lávatörmelékből álló kőzethalmazok évezredeken, sőt millió éveken át képesek megkötni a CO₂-t, jelentős szerepet játszva a bolygó hosszú távú szénkörforgásában.
A tudósok a Dél-Atlanti-óceán mélyéről fúrt lávakőzeteket elemezték annak megértésére, hogy a kőzetek és a tengervíz közötti kémiai reakciók során mennyi szén-dioxid épül be az óceáni kéregbe, írja a University of Southampton.
Lávakőzetek, amelyek szivacsként nyelik el a szén-dioxidot
A University of Southampton vezetésével készült kutatás arra jutott, hogy a tengerfenéki hegyek eróziója során keletkező lávatörmelék-halmazok – az úgynevezett breccsák – geológiai szivacsként működnek, és hatalmas mennyiségű CO₂-t képesek elraktározni.
Ez az első alkalom, hogy a kutatók teljes egészében felismerték a lávatörmelék ilyen jellegű szerepét, az eredmények pedig új betekintést adnak a Föld hosszú távú szénciklusának működésébe.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Rosalind Coggon, a University of Southampton Royal Society Research Fellow kutatója elmondta: régóta ismert, hogy a víz alatti hegyek lejtőin zajló erózió nagy mennyiségű vulkáni törmeléket hoz létre, amely sokban hasonlít a szárazföldi hegyek kőtörmelékes lejtőihez.
Hozzátette, hogy a fúrások során most először sikerült olyan mintákat felszínre hozni, amelyek több tízmillió éven át sodródtak a tengerfenéken, miközben a földkéreglemezek lassan távolodtak egymástól.
A vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a porózus, jól átjárható kőzetek képesek nagy mennyiségű, tengervízben oldott szén-dioxidot tárolni, miközben fokozatosan kalcium-karbonát ásványokkal cementálódnak, amelyek a rajtuk átáramló tengervízből csapódnak ki.
Kulcsszerep a Föld klímáját alakító szénciklusban
A szén mozgása a Föld belseje, az óceánok és a légkör között millió évek alatt határozza meg, mennyi szén-dioxid van a levegőben, és ez alapvetően befolyásolja a Föld éghajlatát. A múltbeli klímaváltozások megértéséhez a tudósok azt vizsgálják, hogyan és milyen mennyiségben áramlik a szén a Föld különböző rendszerei között.
Dr. Coggon szerint az óceánok alját vulkáni kőzetek borítják, amelyek a középóceáni hátságoknál jönnek létre, amikor a kőzetlemezek távolodnak egymástól, és új óceáni kéreg keletkezik. Ez a vulkáni tevékenység szén-dioxidot juttat a Föld mélyéből az óceánba és a légkörbe.
Ugyanakkor az óceáni medencék nem pusztán a tengervíz tárolói. A víz millió éveken keresztül áramlik át a kihűlő lávakőzetek repedésein, és kémiai reakcióba lép velük. Ennek során elemek cserélődnek a kőzet és az óceán között, a folyamat pedig szén-dioxidot von ki a vízből, és ásványok – például kalcium-karbonát – formájában a kőzetben raktározza el.
A kutatás számszerűsítette is ezt a hatást. A Dél-Atlanti-óceán tengerfenekének mélyfúrásai során olyan lávatörmelékeket találtak, amelyek kettő- és negyvenszer több szén-dioxidot tartalmaztak, mint a korábban vizsgált lávakőzetek.
A tanulmány rávilágított arra, hogy a középóceáni hátságok mentén kialakuló, erózióval keletkező breccsák rendkívül fontos szerepet töltenek be a hosszú távú globális szénkörforgásban.
A kutatás az International Ocean Discovery Program 390/393-as expedíciójának részeként valósult meg, az eredményeket pedig a Nature Geoscience tudományos folyóirat közölte.
Kapcsolódó anyagok:
Kiderült, nem tudtuk jól, mennyi szén-dioxidot nyelnek el az óceánok, és ez baj lehet
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Tolga deniz Aran: pexels
TOP 5
