A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A klímaváltozás idén nyáron soha nem látott mértékben fokozta a hőséget Európában, ami mintegy 16 500 ember halálát okozta – állapították meg vezető klímatudósok és epidemiológusok.
A kutatók szerint már néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is élet és halál kérdése lehet több ezer ember számára, írja az euronews.
Rekordmeleg, drámai halálozási adatok
Az Imperial College London és a London School of Hygiene & Tropical Medicine szakértői 854 európai város adatait vizsgálták. Eredményeik szerint a klímaváltozás 3,6 °C-kal emelte meg a hőmérsékletet, és a nyári hőhullámok következtében becsült 24 400 hőhalál 68 százaléka, azaz mintegy 16 500 eset közvetlenül az ember okozta felmelegedés számlájára írható.
A tanulmány arra is emlékeztet: ez csupán a teljes halálozási szám pillanatképe, hiszen a vizsgált városok Európa lakosságának mindössze 30 százalékát fedik le. A mostani elemzés egy korábbi kutatás folytatása, amely kimutatta, hogy a 2024. júliusi hőhullám halálos áldozatainak száma a klímaváltozás miatt akár háromszorosára nőhetett.
A legnagyobb csapást Románia, Bulgária, Görögország és Ciprus szenvedte el: július 21–27. között körülbelül 950 ember halt meg, amikor a hőmérséklet 6 °C-kal haladta meg az átlagot, ami napi 11 halálesetet jelent egymillió lakosra vetítve. Az egy főre jutó legtöbb hőhalál Rómában, Athénban és Bukarestben történt.
Országonként a legmagasabb becsült számok: Olaszország 4 597, Spanyolország 2 841, Németország 1 477, Franciaország 1 444, Egyesült Királyság 1 147, Románia 1 064, Görögország 808, Bulgária 552, Horvátország 268 hőhalál.
A „csendes gyilkos”: a hőség veszélyei
A nyári hőhullámok halálos áldozatai közül néhány bekerült a hírekbe – például a 51 éves barcelonai utcaseprő, Montse Aguilar, vagy a 47 éves olasz építőmunkás, Brahim Ait El Hajjam –, de a többség halála soha nem kap nyilvánosságot.
Sokan szív-, légzőszervi vagy veseproblémák miatt veszítik életüket, melyeket a hőség súlyosbít. „A hőhullámok csendes gyilkosok” – figyelmeztet Dr. Garyfallos Konstantinoudis, az Imperial College London Grantham Intézetének oktatója. A halotti bizonyítványokon ritkán szerepel a hőség mint halálok, noha a hő a legerősebb extrém időjárási veszély, mégis sokáig alábecsülték a közegészségügyi kockázatát.
Dr. Akshay Deoras, a University of Reading kutatója kiemeli: a hőség „nem öl egyformán”. Az áldozatok több mint 80 százaléka 65 év feletti, ezen belül a 85 év felettiek teszik ki a halálesetek több mint 40 százalékát. 2100-ra az európai lakosság 15 százaléka 80 év feletti lesz, miközben Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, így a hőség az idősödő társadalom egyik legnagyobb fenyegetése.
A kutatás kimutatta, hogy emberi tevékenységek – fosszilis tüzelőanyagok égetése, erdőirtás – nélkül 1,3 °C-kal hűvösebb lett volna a nyár, és 16 500 haláleset elkerülhető lett volna. „Már néhány fok különbség is élet-halál kérdése lehet” – hangsúlyozza Dr. Clair Barnes, az Imperial College London környezetpolitikai kutatója.
A városi környezet különösen veszélyes: a városok 10 °C-kal is melegebbek lehetnek, mint a környező falvak, az úgynevezett városi hősziget-hatás miatt. Bár Európában jól kidolgozott hőegészségügyi riasztások és akciótervek léteznek, a hőség miatti egészségügyi teher az utóbbi nyarakon továbbra is magas – emlékeztet Dr. Malcolm Mistry, a London School of Hygiene & Tropical Medicine adjunktusa.
A kutatók arra figyelmeztetnek: ha nem csökkentjük gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátását, a legjobb alkalmazkodási stratégiák is csak korlátozottan csökkenthetik a kockázatot.
Kapcsolódó anyagok:
Forró nyárnak nézünk elébe, rekord hőmérséklettel
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by esiuL from Pixabay
