A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Miközben a világ figyelmét időről időre aktuális vulkánkitörések kötik le, egy amerikai kutatócsoport most arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás következtében eddig nyugvó, alvó vulkánok is felébredhetnek.
A Wisconsin–Madison Egyetem friss kutatása szerint a gleccserek olvadása olyan nyomáscsökkenést idéz elő a földkéreg alatt, ami kitöréseket válthat ki korábban inaktív vulkánokból is, írja az ORBITAL TODAY.
Miért jelent veszélyt a gleccserek olvadása?
A kutatás egyik vezetője, Pablo Moreno-Yaeger elmondta: a gleccserek hatalmas súlyukkal eddig elnyomták az alattuk lévő magma mozgását, gyakorlatilag csillapították a lehetséges kitöréseket. Azonban a klímaváltozás hatására a jégtömegek egyre gyorsabban húzódnak vissza, ezzel pedig megszűnik a korábbi nyomás, ami kontroll alatt tartotta a vulkánokat. Ez a változás különösen veszélyes lehet a jéggel borított területeken, például az Antarktiszon, Izlandon, Észak-Amerikában, Oroszországban és Új-Zélandon.
A múlt nyomában: hogyan jutottak erre a következtetésre?
A kutatók hat dél-chilei vulkánt vizsgáltak meg részletesen, argonizotópos kormeghatározás és kristályelemzés segítségével. A minták alapján világossá vált: a korábbi vulkánkitörések gyakran egybeestek a jég visszahúzódásával. A jég súlyának eltűnésével felszabaduló nyomáscsökkenés olyan feltételeket teremt, amelyek robbanásos kitörésekhez vezethetnek.
Moreno-Yaeger kiemelte: „A fokozott kitörési veszélyhez alapfeltétel, hogy eredetileg vastag jégréteg borítja a magma-kamrát. A kritikus pont akkor jön el, amikor ezek a jégtakarók elkezdenek visszahúzódni, így a nyomás csökken – ez történik jelenleg például az Antarktiszon.”
Globális következményekkel járhat
A kutatók szerint, ha ezek a potenciális kitörések bekövetkeznek, nemcsak az érintett térségek lakossága kerülhet veszélybe, de az események bolygószintű klímakövetkezményekkel is járhatnak. A nagy erejű vulkánkitörések ugyanis hatalmas mennyiségű kén-dioxidot és port juttathatnak a légkörbe, amely rövid távon ugyan lehűlést, hosszú távon azonban további éghajlati zavarokat okozhat.
Moreno-Yaeger és csapata szerint elengedhetetlen, hogy a tudományos világ jobban felkészüljön ezekre a veszélyekre, és időben felismerje azokat a régiókat, ahol a legnagyobb a kockázat. A megelőzés, illetve a pontos előrejelzés életmentő lehet – szó szerint.
Kapcsolódó anyagok:
Kiderült, mi volt az oka a pusztító éhinséget okozó globális lehűlésnek 1831-ben
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Berdan Mardinly from Pixabay
TOP 5
