A kép csak illusztráció (Forrás: Unsplash)

Egy friss tanulmány csatlakozik a növekvő számú bizonyítékhoz, amelyek arra utalnak, hogy a klíma befolyásolja a földrengések gyakoriságát.

Decemberben egy erőteljes, 7,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg a csendes-óceáni Vanuatu legnépesebb szigetének partvidékét.

hirdetés

A károk elsősorban a főváros, Port Vila belvárosában következtek be, ahol a hivatalos adatok szerint a kitörést követő napokban 10 halálesetet és több mint 200 sérültet regisztráltak, írja az euronews.

Vanuatu a Csendes-óceáni Tűzgyűrűn, a tektonikus lemezek és vulkánok övezetében helyezkedik el, így rendszeresen érik földrengések. Azonban a közelmúltig nem történt ilyen nagyságrendű rengés az élők emlékezetében. Egy új kutatás szerint azonban klímaváltozás megváltoztathatja a földrengések mintázatát.

Vanuatu földrengését a klímaváltozás okozta?

Vanuatu egy hatalmas területet lefedő szigetcsoport a Dél-Csendes-óceánon, Ausztrália és Fidzsi között, ahol több mint 80 korall- és vulkáni szigetén mintegy 330 000 ember él.

Mint ismeretes, az ország egyike a világ legveszélyeztetettebb államainak a klímaváltozás szempontjából. Éppen ezért Vanuatu a hónap elején vezető szerepet vállalt egy kis szigetországok által benyújtott, történelmi jelentőségű perben az ENSZ legfelsőbb bíróságán. Földrajzi elhelyezkedése miatt Vanuatu különösen ki van téve a földrengéseknek, de a kutatók szerint a szeizmikus instabilitását most a klímaváltozás is fokozhatja.

„A klímaváltozás egy olyan létfontosságú fenyegetés, amely átlépi az országhatárokat, és minden nemzetet érint politikai ideológiától vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül” – mondta Ralph Regenvanu, Vanuatu klímaváltozási és környezetvédelmi különmegbízottja. - „Egyetlen ország sem dughatja tovább a fejét a homokba.”

A klímaváltozás növelheti a földrengések gyakoriságát

A Colorado Állami Egyetem nemrég végzett kutatása szerint a klímaváltozás hozzájárulhat a földrengések számának növekedéséhez. Ez az eredmény alátámasztja a korábbi tanulmányokat, amelyek azt bizonyítják, hogy az éghajlat hatással lehet a szeizmikus aktivitásra. Az új kutatás a Geology folyóiratban jelent meg, és a déli Colorado állambeli Sangre de Cristo-hegységet vizsgálta, amelynek nyugati peremén egy aktív törésvonal húzódik. A kutatók megállapították, hogy az utolsó jégkorszak idején a gleccserek tömege stabilizálta a törésvonalat, azonban, ahogy a jég elolvadt, a mozgás fokozódott.

A földkéreg repedései – az úgynevezett elmozdulási sebesség – az utóbbi időben ötször gyorsabban növekedtek, mint amikor a hegyvonulatot még jég borította. Ez arra utal, hogy a törésvonal mentén a szeizmikus aktivitás egyre gyakoribbá válhat a gleccserek visszahúzódásával.

„A klímaváltozás sokkal gyorsabban zajlik, mint amit a geológiai feljegyzések alapján eddig láthattunk” – mondta Cece Hurtado, a tanulmány elsődleges szerzője, aki mestermunkája részeként vezette a kutatást.

„Ezt a gyors visszahúzódást figyelhetjük meg Alaszkában, a Himalájában és az Alpokban is. Sok ilyen területen egyúttal aktív tektonikai folyamatok is zajlanak.”

Hozzátette, hogy a kutatás bebizonyította, a klímaváltozás által módosított jég- és víztömegek következtében a tektonikailag aktív területeken megnőhet a törésvonalak mozgása és a földrengések száma.

A tanulmány segíthet a veszélyek előrejelzésében

A kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az éghajlat hatással lehet a földrengések gyakoriságára.

„Ezeket a folyamatokat már egy ideje modellezzük, de nehéz volt konkrét példákat találni a természetben” – mondta Sean Gallen, a Geosciences egyetemi docense és a tanulmány vezető szerzője.

„Ez most egy meggyőző bizonyíték. Azt mutatja, hogy a légkör és a szilárd föld közötti kapcsolat szorosabb, mint eddig hittük, és ez mérhető a terepen.”

Hozzátette, hogy az eredmények fontos információkat nyújtanak a földrengések kiváltó okairól, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a veszélyek előrejelzésében és kezelésében.