Katasztrofális higanyszennyezés fenyeget az olvadó sarkvidéki permafroszt miatt

Az Északi-sarkvidék gyorsuló felmelegedése egyre nagyobb aggodalmat kelt a tudományos közösségben.

A permafroszt olvadása nem csupán az üvegházhatású gázok – mint a metán és a szén-dioxid – felszabadulása miatt komoly probléma, hanem egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb fenyegetést is jelent: azaz a permafrosztban évezredek óta csapdázott higany felszabadulását, amit a tudósok "higanybombának" neveznek, írja az Independent.

A higany felhalmozódásának okai és mértéke

A higany egy természetes eredetű nehézfém, amely vulkáni tevékenységek és erdőtüzek révén kerül a légkörbe. Az ipari forradalom óta azonban az emberi tevékenység – például a szén égetése és az aranybányászat – jelentősen megnövelte a légköri higanyszintet. A Föld légköri cirkulációja a higanyt a sarkvidékek felé szállítja, ahol az alacsony hőmérséklet miatt kicsapódik és lerakódik a talajban.

Josh West, a USC Dornsife Földtudományi és Környezetvédelmi Tanulmányok professzora rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék permafrosztjában tárolt higany mennyisége "felülmúlhatja az óceánokban, talajokban, légkörben és bioszférában található higany összmennyiségét." Ez azt jelenti, hogy a permafroszt egy óriási higanyraktár, amely évezredek alatt halmozódott fel.

A permafroszt olvadásának folyamata és következményei

A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj, az Északi-sarkvidék területének mintegy 24%-át fedi le. A globális felmelegedés miatt azonban ez a talajréteg egyre gyorsabb ütemben olvad. Isabel Smith, egy, a tárgyban készült tanulmány vezető szerzője szerint "a folyó gyorsan mozgósíthat nagy mennyiségű higanyt tartalmazó üledéket."

Az Alaszkán átfolyó Yukon folyó példája jól szemlélteti ezt a folyamatot. A folyó erodálja a permafrosztot a partjai mentén, és a higannyal terhelt üledéket szállítja lefelé. Ez az üledék a folyó mentén rakódik le, és potenciálisan bekerülhet a táplálékláncba.

Az új mérési módszerek jelentősége

Korábbi kutatások a permafroszt felső rétegeinek magmintáiból próbálták megbecsülni a higany mennyiségét, ám ezek a becslések pontatlanok voltak. A USC Dornsife és más intézmények kutatói új módszert fejlesztettek ki, amely során a folyópartokról és homokpadokról gyűjtött üledékeket elemezték. Ez lehetővé tette számukra, hogy mélyebb talajrétegeket vizsgáljanak, és pontosabb képet kapjanak a felszabaduló higany mennyiségéről.

Dr. West hangsúlyozta: "Ahhoz, hogy valóban megértsük, mekkora fenyegetést jelent a higany, meg kell értenünk mind az eróziós, mind az újratemetési folyamatokat."

Egészségügyi és ökológiai kockázatok

A higany neurotoxin, amely súlyos károsodást okozhat az idegrendszerben. A táplálékláncban felhalmozódva különösen veszélyes a csúcsragadozókra – beleértve az embert is. Az Északi-sarkvidéki közösségek hagyományosan erősen támaszkodnak a halászatra és vadászatra. Smith figyelmeztetett: "Az évtizedekig tartó kitettség, különösen a növekvő szintekkel, hatalmas terhet róhat a környezetre és az ott élők egészségére."

A higany felhalmozódása olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a neurológiai rendellenességek, tanulási nehézségek és fejlődési problémák gyermekeknél. Ezen túlmenően az állatvilágban is okozhat reprodukciós zavarokat és populációcsökkenést.

Globális hatások

Bár a probléma az Északi-sarkvidéken jelentkezik, hatásai messze túlmutatnak azon. A higany a légkörben és az óceáni áramlatok révén globálisan terjedhet. Ez azt jelenti, hogy a permafrosztból felszabaduló higany potenciálisan érintheti a távoli ökoszisztémákat és emberi közösségeket is.

Mit tehetünk?

A kutatók szerint első lépésként elengedhetetlen a probléma teljes körének megértése. Ehhez hozzájárul az új mérési módszer, amely pontosabb adatokat szolgáltat a higany mennyiségéről és terjedéséről. Azonban ez önmagában nem elegendő.

Dr. West és Smith egyaránt hangsúlyozták a folyamatos monitorozás és a további kutatások szükségességét. A kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek pedig stratégiákat kell kidolgozniuk a higany hatásainak enyhítésére, különösen a sebezhető közösségek védelme érdekében.

A klímaváltozás mérséklése mint kulcsfontosságú tényező

A permafroszt olvadásának üteme szorosan összefügg a globális hőmérséklet emelkedésével. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése ezért alapvető fontosságú. Nemcsak a higanyfelszabadulás lassítása érdekében, hanem a klímaváltozás egyéb negatív hatásainak mérséklése céljából is. 

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok:

A klímaváltozás miatt pusztító erejű megacunamik sújthatják a bolygót

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Florence D. képe a Pixabay -en.