Újrahasznosítható a paksi atomhulladék?

Negyedik generációs atomerőműveken dolgoznak az oroszok, a típus 'fáradt' fűtőelemeket hasznosít majd újra. Ha az új reaktor üzembe áll, a paksi nukleáris hulladékot is feldolgozhatja, itthon vagy Oroszországban - nyilatkozta a Rádió Orientnek Szentgyörgyi Zsuzsa szakértő. Perger András energiapolitikus szerint mire a paksi bővítés véget ér, Európa már átáll a megújuló energiákra.

Háromszor is jól járnak vele

A nukleáris hulladék témája sokadrendű kérdésnek tűnhet, amikor még a paksi bővítés időpontjáról, teljes költségvetéséről és várható hasznáról sincs érdemi információ: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn csak annyit árult el a beruházás büdzséjéről, hogy annyi kölcsönt vesznek fel rá, 'amennyi szükséges'. Mégis, a használt fűtőelemek elhelyezése komoly logisztikai kihívásokat jelent, és korábban még nem látható gazdasági szempontokat is felvet.

A bátaapáti hulladéktározó - amibe kis és közepes aktivitású elemek, sugárfertőzött eszközök kerülnek – még elég kapacitást nyújt, és a paksi beruházással párhuzamosan bővíthető is, véli Szentgyörgyi Zsuzsa nukleáris szakmérnök. A nagy elemekkel viszont más a helyzet: ezeket ma is a paksi erőmű területén, átmeneti tárolókban helyezik el, melyeknek kapacitása és 50 éves élettartama sem jelenthet végleges megoldást.

Bár a Roszatom szerződésben vállalja az új paksi erőműblokkok hulladékainak kezelését, ez csak húsz éves garanciát, és persze komoly kezelési költséget jelent - miközben a fáradt uránelemek legalább 100 évig sugároznak még. Ezután visszaküldhetik a fáradt fűtőelemeket Magyarországra, tárolásuk pedig szintén a mi gondunk lesz.

Az orosz félnek ráadásul bőven megéri ilyen kötelezettségeket vállalni, hiszen már most negyedik generációs erőművek fejlesztésén dolgoznak, amik képesek lesznek az uránban még gazdag fűtőelemek továbbhasznosítására: ha az új erőműtípus a 2020-as évekre üzembe áll, a legjobb befektetés számukra a magyar hulladékot átvenni és kisajtolni, majd visszaküldeni Magyarországra. Nem kizárt persze, hogy az új paksi blokkok közül az egyik negyedik generációs lesz, ekkor haszon is nálunk maradhat - a szakértő.

Zöld mezőben magyar atom 

Miközben Magyarország az atomenergiára tesz fel minden lapot, Nyugat-Európa megújuló forrásokban gondolkodik: bár a szél-és naperőművek kiépítése és fenntartása költséges- egy német családnak átszámolva évente 80 ezer forintba kerül a szélkerekek karbantartása - Perger András szerint egyértelműen ebben van a jövő: a németek 2020-ig állítják le utolsó reaktorukat, az viszont már most látszik, hogy a megújuló források olcsóbb energiát szolgáltatnak. 'Hogy egy konkrét számot mondjak: Németországban a naperőművekből származó villamosenergia átvételi ára 7,5 százalékkal csökkent, s hónapról hónapra alacsonyabb lesz a reaktorok által termelt forráshoz képest” – érvel az Energiaklub munkatársa.

Perger emellett a tervezett paksi bővítés közvetlen környezeti kockázataira is felhívja figyelmet: ha a két új üzemegységet hűtőtornyok helyett az olcsóbb friss vizes megoldással - vagyis a Duna vízhozamának további elterelésével - hűtik le, az drasztikusan felmelegítheti a folyó vizét, és kipusztíthatja a helyi élővilágot is. 

Bővítünk, hogy bezárhassunk 

A paksi atomerőmű jelenleg kiszámíthatóan és olcsón nyújt energiát 12 forint/ kilowattóra árfolyamon, és az ország villamosenergia szükségletének 40-45 százalékát fedezi. Az új reaktorelemek azonban az indítás pillanatától ennek duplájáért, legalább 25 forint/kilowattóra áron fognak termelni - mutat rá Perger András, aki szerint nagy kérdés, hogy erre kinek lesz szüksége a régióban. Ha nem akad vevő a magyar áramra, a tarifát állami költségvetésből kell csökkenteni - pozitívum ugyanakkor, hogy a belföldi használattal megszűnik a jelenlegi 30 százalékos villamosenergia- import, és kissé enyhül az ország energiafüggősége is. 

Az új atomblokkok jelenlegi becslés alapján mintegy 8-10 évig működhetnének együtt a régi reaktoregységekkel, amiket legkésőbb 2034-ig kivonnak majd a forgalomból. Ebben az intervallumban 80 százalék körülire ugrik az ország paksi áramtermelése (később pedig visszaesik 50 százalékra), ami szükségtelenné teheti a szénerőművek működését. Perger szerint ez nem akkora probléma, hiszen utóbbiakat az 50-es években építették, korszerűtlenek és környezetszennyezőek, megértek a bezárásra - Szentgyörgyi Zsuzsa viszont a váratlan helyzetekre kezelésére is figyelmeztet. 'Voltaképpen visontai erőmű az egyetlen, amely úgy-ahogy megfelel jelenlegi normáknak, még 10-15 évig biztosan. Mi történik, ha ezt is leállítjuk, és az új reaktorokkal valami probléma merül fel?” – kérdezi a szakmérnök, aki szerint szükség van a biztonsági tartalékokra. Emellett, ha állami támogatással ütik ki a versenyből a szén - és vízi erőműveket, arra biztosan lecsap az Európai Unió is, a hiszen lépés minden uniós jogszabállyal ellenkezik.

Sok a titok 

Abban mindkét megkérdezett szakértő egyetért, hogy túl sok a még tisztázatlan kérdés: nem tudni, pontosan mikor, mennyiért, mekkora törlesztő részlet mellett kezd nálunk fejleszteni a Roszatom, hány év telhet el a két reaktor megépítése és üzembe állítása között, vagy hogy mennyibe fog kerülni a plusz energiát elszállító hálózat és a lejáró reaktoregységek elbontása. Túl gyorsan, a nemzetközi konkurencia kizárásával köttetett meg az ország sorsát évtizedekre meghatározó szerződés, amit 10 évre titkosítottak is. Lényegi információk nélkül pedig csak találgatni lehet a magyar atomfejlesztés hasznáról és jövőjéről is.

Koncz Tamás  A teljes műsort meghallgathatja itt

OrientPress Hírügynökség 

Forrás

Kép