Az ökozuhanyzó újrahasznosított vizét akár meg is ihatod

Még 2009-ben jelent meg a külföldi sajtóban a hír, miszerint tudósok kísérleti jelleggel, olyan növényekkel működtetett tisztító és szűrő rendszert terveztek fürdőszobáinkba, mellyel lehetővé válik saját fürdővizünk tisztított vízként való elfogyasztása.

Az ötlet, bár igen ígéretesnek mutatkozott, egyelőre nem terjedt el a világban, hisz nyilvánvaló tény, hogy Magyarországon is alig hallottak róla. Aki azonban kicsit is ismeri a találmányok világát, az tudja, hogy sok esetben éveket, esetleg évtizedeket is várni kell ahhoz, hogy egy találmány hasznosulhasson.

Mi is a növényekkel működtetett tisztító és szűrő rendszer lényege?

Gyakorlatilag nem kell mást tenni, mint a zuhany aljára növényeket telepíteni. A tervezők, Jun Yasumoto, Vincent Vandenbrouk, Olivier Pigasse és Alban Le Henry akkor jöttek rá a koncepcióra, amikor új utakat kerestek a célból, hogyan lehetne újrahasználni az értékes H2O-t.

Tehát miután megmossuk magunkat egy speciális öko-tusfürdővel, a víz halad lefelé egy sor fizikai szűrőn át, mígnem olyan növények kezdik el kezelni, mint a nád és a gyékény. A nád és a gyékény szó szerint a lábunk körül nő.

Yasumoto szerint „Az már bebizonyosodott, hogy ezek a növények képesek eltávolítani a vegyi anyagokat a samponból. A tisztítás nem más, mint egy természetes szűrési elven működő – eredeti nevén phyto (fito) – tisztítás, azaz a fürdőszoba egy mini-ökoszisztémává alakul át azzal, hogy újrahasznosítja a szennyvizet."

„Ezzel a projekttel igyekeztünk a zuhanyozás élvezetét összekombinálni azzal a megelégedéssel, amit a víz újrahasznosítása nyújt.” – fejtette ki Yasumoto.  Eddig a Dailymail cikke.

Mindazonáltal érdemes elgondolkodni, hol és hogyan alkalmazandó ez a találmány, melyről egy olvasónk, Kaich Károly írt:

1) Ilyen tussolókat beépíteni a fürdőszobába elsősorban azoknak hasznos, akik a lakásokban laknak. A kertes házakban vagy tanyán lakók egy kicsit nagyobb kapacitású tisztítót is kialakíthatnak, ami a mosogatást is képes feldolgozni. Ez a követendő mintapélda: 

2) A lakásokban a fürdőszobák nem elégé világosak ahhoz, hogy a növények megfelelően növekedjenek, tehát az új generációs emeletes házakat eleve úgy kellene megépíteni, hogy a fürdőszobába jó nagy ablak kerüljön. (homályos üveggel)

3) Yasumoto és társai keze is maguk felé hajlik, mint a szenteknek. Az egész projektben van uis üzleti megfontolás is. Ha egyszer felszerelünk egy ilyen tusolót, akkor örök életünkben az ő öko-tusfürdőjüket kellene használnunk, és az garantáltan nem olcsó. Ha nem így tennénk, hanem normális tusfürdővel mosakodnánk, a növények elpusztulnának, nekünk pedig a nyakunkon maradna a furcsa kinézésű, kopasz zuhanyzó. (De ugyanaz vonatkozik egy kertes ház udvarában kialakított tisztítóra is, azok a növények is garantáltan elpusztulnak és az udvarunk mocsárszagú lenne!)

Mindezt azzal egészíteném ki, hogy a találmány még fejlesztésre, tökéletesítésre szorul.

Sokban függ különben a találmány sikere attól is, megfelelően használható-e, (jól tisztít-e) a legolcsóbb öko-tusfürdő. Ennek kikísérletezésében talán elől járnak majd azok a magyar vegyészmérnökök, akik ma még műtrágyákat, permetszereket kénytelenek ”alkotni”.

Nem kell külföldre menni ahhoz, hogy megismerhessünk egy jól működő rendszert. Akit érdekel, annak érdemes ide kattintania, megfelelő megoldásokkal uis az újonnan épülő társasházakban is kialakítható lenne a víz újrahasznosítása éppúgy, mint jelenleg a kertes házakban. (Csak tenni kellene!) 

Forrás: http://www.dailymail.co.uk/...

Béer