A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A fehér gólyák egyre gyakrabban keresnek táplálékot Európa hulladéklerakóiban, ahol könnyen hozzájutnak nagy energiatartalmú élelemhez. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a rövid távú előnyök hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak, mivel a madarak szervezetét szennyező anyagok is érhetik.
A kutatók szerint a szeméttelepi táplálkozás egyszerre segítheti és veszélyeztetheti a korábban visszaszoruló fehér gólyák állományát, írja a The Guardian.
A szeméttelepek bőséges táplálékot kínálnak, de rejtett veszélyeket is hordoznak
A kutatás szerint a fehér gólyák szó szerint „gyorsételen” élnek, mivel egyre nagyobb arányban fogyasztják a hulladéklerakókban található emberi eredetű élelmiszer-maradékokat. Bár ettől testtömegük növekszik, a tudósok úgy vélik, hogy ennek komoly egészségügyi ára lehet.
A hulladéklerakók gyors és könnyen elérhető táplálékforrást biztosítanak Európa fehér gólyáinak. Az új vizsgálat szerint azonban ez a rövid távú energianyereség olyan hosszú távú egészségügyi problémákat okozhat, amelyek hatásait csak most kezdik megérteni a kutatók. A vizsgálat rámutat arra az összetett dilemmára, hogy a szeméttelepi táplálék hozzájárulhat a korábban veszélyeztetett faj növekedéséhez és energiamegtakarításához, ami kedvezően hathat az állomány méretére, ugyanakkor olyan változásokat idézhet elő a madarak szervezetében, amelyek hosszú távú következményei még ismeretlenek.
A fehér gólyák korábban hosszú távú vándorlásukról voltak ismertek, Európa és Afrika között ingáztak. Az utóbbi években azonban egyes populációk viselkedése megváltozott, mivel az ember által kidobott élelmiszerek sokkal könnyebben hozzáférhetők lettek, mint természetes zsákmányállataik.
A hulladéklerakókban táplálkozó gólyák emberi ételmaradékokat, húsdarabokat, rovarokat, rágcsálókat és földigilisztákat fogyaszthatnak, miközben jóval kevesebb energiát kell fordítaniuk a mezőkön és vizes élőhelyeken történő táplálékkeresésre. Ugyanakkor ezek a helyek műanyagoknak, vezetékdaraboknak, üvegszilánkoknak és nehézfémeknek is kitehetik őket, ami komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez a „gyorsétel-diéta” valóban hasznos vagy inkább káros számukra.
A kutatásban részt vevő Anustup Bandyopadhyay, a bécsi Állatorvostudományi Egyetem doktori hallgatója szerint a világszerte növekvő hulladéktermelés új táplálkozási lehetőségeket teremt a vadon élő állatok számára, de ennek következményei a gólyák esetében továbbra is vitatottak.
A kutatócsoport a lengyelországi fehér gólya-populációkat vizsgálta, ahol az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a hulladéklerakókban táplálkozó madarak száma. A nyugat-európai populációkkal ellentétben ezek a gólyák még mindig főként természetes zsákmányra támaszkodnak, így a kutatók össze tudták hasonlítani az eltérő táplálkozási stratégiát alkalmazó egyedeket. Első eredményeiket a Kísérletes Biológiai Társaság firenzei konferenciáján mutatták be. Ezek szerint a szeméttelepeken táplálkozó gólyák általában nagyobb testtömeggel és jelentősebb energiatartalékokkal rendelkeznek, mint természetes környezetben táplálkozó társaik.
Bandyopadhyay szerint ezek a madarak kevesebb időt töltenek táplálékkereséssel, így több energiájuk marad más tevékenységekre, például a szaporodásra. A lengyel kutatópartnerek azt is megfigyelték, hogy a fehér gólyák elsősorban a költési időszak közepén keresik fel a hulladéklerakókat, amikor a fiókák táplálékigénye a legnagyobb.
Már egyhetes fiókáknál is kimutatták a DNS-károsodás jeleit
A kedvező hatások mellett a kutatók aggasztó eredményeket is találtak. A vizsgálatok során a szeméttelepi táplálkozással összefüggő DNS-károsodás jeleit sokkal korábban mutatták ki, mint azt korábban feltételezték. A genetikai károsodás nyomai már olyan fiókáknál is megjelentek, amelyek mindössze körülbelül egyhetesek voltak. Az eredmények arra is utalnak, hogy a hulladéklerakók könnyen hozzáférhető tápláléka hosszú távon a vándorlási szokásokat is megváltoztathatja, ahogyan az Nyugat-Európa fehér gólya-populációinál már bekövetkezett.
Bandyopadhyay elmondta, hogy az Ibériai-félsziget fehér gólyái korábban teljes mértékben vonuló madarak voltak, mára azonban részben vonulóvá, sőt egyes állományok állandó helyben maradó populációvá váltak. Ennek oka elsősorban a kedvező időjárás, valamint a hulladéklerakókból származó folyamatos táplálékforrás.
A kutatásban nem részt vevő Aldina Franco professzor, a brit East Anglia Egyetem ökológusa szerint a vizsgálat úttörő jelentőségű, mert a szennyező anyagok gólyákra gyakorolt hatását is elemezte. A professzor szerint a hulladéklerakókban található élelmiszer valójában a madarak számára is „gyorsételnek” tekinthető. Ezek többnyire bomlásnak indult, gyenge minőségű, ugyanakkor rendkívül energiadús táplálékok. A gólyák gyakran elfogyasztják a kidobott steakmaradékokat, halakat és gyakorlatilag mindazt, amit az emberek hulladékként a szeméttelepekre szállítanak. Franco hangsúlyozta, hogy a helyzet ennél árnyaltabb. Egyes gólyák valóban elpusztulhatnak a szennyezett táplálék vagy a betegségek miatt, ugyanakkor populációs szinten a többség profitálhat abból, hogy bőséges többlettáplálékhoz jut.
A kérdés egyre sürgetőbbé válik, mivel az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályainak változásai miatt egyre kevesebb nyílt hulladéklerakó marad elérhető Európában. Ez hatással lehet azoknak a gólyáknak a számára, amelyek ezekre a helyekre támaszkodnak táplálékforrásként, befolyásolva létszámukat, mozgásukat és költési sikerüket. Franco szerint ez különösen azoknál a fehér gólya-populációknál jelenthet problémát, amelyek már hozzászoktak a szeméttelepi táplálkozáshoz. A professzor emlékeztetett arra, hogy az emberek örömmel helyeznek ki madáretetőket kertjeikben, miközben felmerül a kérdés: vajon a már számunkra haszontalan szerves hulladékból miért ne részesülhetnének bizonyos vadon élő fajok?
A fehér gólya állománya az 1980-as évekig folyamatosan csökkent, több európai országból teljesen eltűnt. Azóta azonban sikeres visszatelepítési programok indultak például Svédországban, valamint nemrég az Egyesült Királyságban is. Franco szerint komolyan át kell gondolni, hogy mi történik akkor, ha a jövőben teljesen megszűnik a gólyák hozzáférése az emberi eredetű szerves hulladékhoz. Véleménye szerint fennáll annak a veszélye, hogy ez ismét az állomány csökkenéséhez vezethet.
Kapcsolódó anyagok:
Megdöbbentő európai statisztikák, rengeteg étel kerül a szemétbe
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Fotó: Serhat: pexels
TOP 5
