A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az utóbbi években a használt ruhák vásárlása egyre népszerűbb lett, különösen a fiatalok és az online divatinfluenszerek körében. A turkálók és jótékonysági boltok ma már nemcsak az olcsó ruhák lelőhelyei, hanem sokak szerint a fenntartható divat egyik fontos eszközei is. Egyre több videó jelenik meg az interneten, amelyekben influenszerek mutatják be, hogyan töltenek meg bevásárlókocsikat használt ruhákkal, hasonlóan a fast fashion márkák olcsó vásárlási hullámaihoz. A jelenséget „haul”-nak nevezik, amikor valaki egyszerre rengeteg ruhát vásárol.
Egy ilyen videóban például egy divatinfluenszer több mint harminc ruhadarabot tesz a kosarába egy kisvárosi Goodwill üzletben. Egy sötétbarna kabátot, amely mindössze 7 dollárba kerül, „tökéletesnek” nevez, míg egy világosbarna kabátot, különleges mandzsettákkal, élete egyik kedvenc darabjaként említ. A ruhadarabok azonban csak néhány másodpercig szerepelnek a videóban, mielőtt a következő kabátra térne át, amelyet egy Anthropologie stílusú darabhoz hasonlít.
A divatiparról rendszeresen tudósító szakírók szerint ezek a videók egyre gyakoribbak. Hetente tucatnyi olyan tartalom jelenik meg, amelyben influenszerek hatalmas mennyiségű használt ruhát vásárolnak. Sokan közülük a fenntartható divat híveinek tartják magukat. Ez első pillantásra logikusnak tűnhet, hiszen a Világgazdasági Fórum szerint a divatipar a Föld harmadik legnagyobb szennyezője. A valóság azonban bonyolultabb, és egyes kutatások szerint a túlzott használt ruha vásárlás valójában hozzájárulhat a problémához, írja a SLATE.
A turkálás is vezethet túlzott fogyasztáshoz
A Yale Egyetem egy friss kutatása, amely a Nature folyóiratban jelent meg, megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a használt ruhák vásárlása automatikusan fenntartható. A tanulmány szerint a használt ruhaipar könnyen a fast fashion új változatává válhat. Ennek egyik oka, hogy sokan ugyanúgy vásárolják a használt ruhákat, mint az olcsó divatcikkeket, vagyis gyorsan megvásárolják, majd hamar megszabadulnak tőlük.
A kutatás során az Egyesült Államokban élő, 18 és 79 év közötti embereket kérdeztek meg a ruhavásárlási szokásaikról. A vizsgálat a vásárlások gyakoriságát és a használt ruhákhoz való hozzáállást is elemezte. Az eredmények szerint a turkálás könnyen túlzott fogyasztássá alakulhat, amit a kutatók úgynevezett „rebound effect” jelenséggel magyaráznak.
Ez azt jelenti, hogy a vásárlók hajlamosak sokkal többet vásárolni, ha úgy érzik, hogy a termék olcsó és környezetbarát. Meital Peleg Mizrachi, a Yale közgazdasági tanszékének posztdoktori kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint sok vásárló úgy gondolkodik, hogy ha egy ruha használt, akkor bűntudat nélkül vehet többet. A logika egyszerű: ha egy fekete ruha helyett öt ruhát vásárolunk, az még mindig környezetbarátnak tűnhet.
A kutatás azonban azt mutatja, hogy a nagy mennyiségű vásárlásnak környezeti ára van. A tanulmány szerint azok az emberek, akik főként használt ruhákat vásárolnak, gyakrabban szabadulnak meg a ruháiktól, mint azok, akik új ruhákat vesznek. Így azok, akik telepakolják a szekrényüket turkálókból származó ruhákkal, sokszor kevesebbet használják az egyes darabokat, majd nagyobb mennyiségben dobják ki őket, ami végül több textilhulladékot eredményez.
A használt ruhák globális következményei
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a használt ruhák vásárlása nem feltétlenül csökkenti a fast fashion iránti keresletet. A kutatók ezt „morális felhatalmazásnak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki úgy érzi, tett valami jót a környezetért, például használt ruhát vásárolt, könnyebben engedheti meg magának, hogy később új ruhákat vegyen egy fast fashion üzletben.
Sokan azt gondolják, hogy ha megunják a ruháikat, egyszerűen elég azokat egy adománygyűjtő konténerbe dobni. A legjobb esetben ezek a ruhák valóban másokhoz kerülnek, akik tovább használják őket. A valóság azonban gyakran más. Sheng Lu, a Delaware-i Egyetem globális textilipari szakértője szerint sok adományozott ruha valójában kereskedelmi céllal kerül exportálásra. Európából, Észak-Amerikából és Kelet-Ázsiából származó ruhák például gyakran Észak-Indiába kerülnek, ahol munkások ezrei aprítják fel őket, hogy alacsony minőségű fonalat készítsenek belőlük. Ezeket a fonalakat például szőnyegek és ágyneműk gyártásához használják.
Ez a folyamat komoly egészségügyi kockázatokat jelent a dolgozók számára. A Guardian egyik jelentése szerint az indiai Panipat városában működő újrahasznosító üzemek munkásai gyakran megbetegszenek a mikroszálak miatt, amelyek például nejlon ruhákból szabadulnak fel. Egy 2023-as kutatás szerint a mikroszálak hosszú távú belégzése súlyosan károsíthatja a tüdőszövetet. Az orvosok szerint Panipatban már 30 éves munkásoknál is krónikus tüdőbetegséget diagnosztizálnak.
A nyugati országokból származó használt ruhák nagy mennyiségben kerülnek Ghánába, Kenyába és Pakisztánba is. Ezek az országok hatalmas mennyiségű alacsony értékű textilhulladékot importálnak, amelynek jelentős része végül hulladéklerakókban végzi. A probléma egyik fő oka a ruhák romló minősége. Sok modern ruhadarab pamut és poliészter keverékéből készül, amelyet nehéz újrahasznosítani. Emiatt ezek a ruhák gyakran legális vagy illegális lerakókba kerülnek, ami további környezeti problémákat okoz.
Kimberly Guthrie, a Virginia Commonwealth Egyetem divattervezési és merchandising tanszékének vezetője szerint a turkálók kínálatának minősége az utóbbi években jelentősen romlott. Tapasztalata szerint a használt ruhák már nem olyan tartósak, mint korábban.
A Yale kutatása egy másik érdekes jelenségre is rávilágított. A diákok ugyan jobban tisztában vannak a divatipar környezeti hatásaival, mint más korosztályok, mégis ők veszik legkevésbé figyelembe a fenntarthatósági szempontokat vásárláskor. A döntéseiket elsősorban az ár határozza meg.
A kutatók szerint a megoldás a tudatos fogyasztás lehet. A vásárlóknak érdemes elgondolkodniuk azon, hogy valóban szükségük van-e egy adott ruhadarabra, mennyiszer fogják viselni, és mennyi ideig marad használatban. A tartós, időtálló ruhadarabok választása hosszú távon a környezetet és a pénztárcát is kímélheti.
Ha a használt ruhák piacát valóban fenntarthatóvá szeretnénk tenni, akkor szakítani kell a túlzott vásárlás szokásával. Ellenkező esetben a turkálás is könnyen ugyanabba a fogyasztási spirálba kerülhet, amely a fast fashion iparágat is jellemzi.
Kapcsolódó anyagok:
A secondhand divat már nem másodrangú – sokszor jobb választás az újnál
9 ruhadarab, amit szakértők szerint soha ne vegyél turkálóban
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Borko Manigoda: pexels
TOP 5
