Miért érdemes vidékre költözni?

Dr. Baranyi Róbert környezetvédelmi szakjogász 4 éve hátrahagyta a nyüzsgő nagyvárost és vidékre költözött, hogy egy fenntarthatóbb életmódra váltson. Bár munkáját egy héten két nap továbbra is Budapesten végzi, Debrecen mellett telepedett le egy kis községben.

Az Ozone TV műsorvezetője, Fehér Gina tapasztalatairól és élményeiről kérdezte az ügyvédet, - filmük ide kattintva érhető el -, illetve mi is közreadjuk az anyagot, hisz szerkesztőségünket sok ember keresi meg azzal, hogyan érdemes vidékre költözve megszervezni önellátásunkat, azaz egy fenntarthatóbb életmódra váltani. És akár végleg elfelejteni a várost.

Miért költöztél vidékre, illetve miért költöznek az emberek vidékre?

Ennek több oka is van egyszerre. Egyrészt egészségügyi okok vezettek a váltáshoz, illetve szerettem volna egy fenntarthatóbb, egyben környezetbarátabb életmódra váltani.

Mi volt az egészségügyi ok?

Egyszerre több is. A munkám elég stresszes és fárasztó, így a szabadidőmet úgy kell eltöltenem, hogy minél kipihentebb legyek hétfőre, ezzel párhuzamosan az immunrendszerem mindig megfelelő legyen ahhoz, hogy munkakezdésre alkalmassá váljak. Hogy jobban érthető legyen! 20 éve, illetve előtte elég sokat betegeskedtem, télen háromszor is elővett a nátha és az influenza, így, hogy ezt elkerüljem, javasolták, hogy étkezzek vegyszermentesen, vásároljak bio termékeket. Ez hozta is az eredményt, ugyanakkor előrevetítette azt, hogy vidékre kellene költöznöm és magam megtermelnem az alapvető zöldségeimet és gyümölcsimet, mivel a bio éleliszerek ára elég húzós. Elindult egyfajta tervezgetés, matekozás, minek során kideült, hogy vidéken élni általánosságban is sokkal olcsóbb, mint a városban, tehát ha lehet, váltsunk.

De volt más egészségügyi oka is a költözésnek. A középkorban azt mondták, hogy a városi levegő szabaddá tesz, most meg azt mondjuk, hogy beteggé. Én eléggé allergiás vagyok a rossz, kipufogógázokkal és szmoggal telített levegőre, így pár éve elterveztem, hogy ahogy tehetem, olyan helyre költözök, ahol jó minőségű a levegő. Pár éve kezdődött el ugyanis az állandó köhögés és krákogás, már-már asztmaszerű tüneteim voltak Most egy olyan helyen élek, ahol 200 méterre van egy erdő, egy természetvédelmi terület, a levegő jó minőségű, és milyen érdekes, sohasem köhögök vagy károkogok.

Mennyiben nyugodtabb, stresszmentesebb a vidéki élet?

Olyan helyen lakom, ahol kevés a szomszéd, hisz Debrecen mellett lakom egy kis településen. Nincs a dűlőben még betonozott út sem, a helység is kertség volt korábban, azaz hétvégi és hobbi kiskertek voltak ott túlnyomó többségben, így este tücsökciripelésre alszom el, reggel pedig madárcsicsergésre ébredek. 

Ez akkor egyfajta idealista felfogás is egyben?

Lehet ezt mondani, de én nem rugaszkodom el sohasem a valóságtól, nem egyfajta parasztromantika miatt költöztem el, mindent megtervezek, és minél optimálisabban hajtom végre, hisz a cél nem más, mint egy váltás a fenntarthatóbb életre. A töcsükcsiripelés olyan zajhatás különben, mely megnyugtatja a szervezetet, jó alvást kezdeményez, ugyanígy a madárcsicsergés is. A városban alig van ilyen, van helyette azonban éjszaka a közlekedés okozta zaj, mely pont ellenkezőleg hat a szervezetre, nem kipihentté, hanem fáradttá, stresszessé tesz, ez pedig korán betegségekhez vezethet a legújabb kutatások szerint. De jó hogy rákérdeztél erre az egyfajta idealizmusra.

Miért?

Aki egyfajta idealista felfogástól vezéreltetve szeretne vidékre költözni, az ne tegye, ez a véleményem. Nem biztos ugyanis, hogy beválik az elképzelése. Az, hogy vidékre költözöm, gondos tervezést igényel, amivel párhuzamosan ki is kell próbálni, megy-e ez nekünk. Gömörszőlősön ismert a parasztwelness, ahol pár napot eltöltve az ember belekóstolhat, milyen a kerti földművelés, és az állattartás. Azaz milyen az aktív életmód, hisz egy vidéki portán mindig van mit csinálni. Akik mindenüket eladják, és elköltöznek vidékre, lehet, hogy azzal szembesülnek, nem megy ez nekik, túlságosan városi emberré váltak, visszaút azonban már nincs, mert az anyagiak nem engedik. Ez azt is jelenti, hogy ha egy párt feltételezve csak az egyik akar vidéki életmódra váltani, olyan társsal kezdjen ebbe bele, aki szintén fel tud hagyni a városi életmóddal, a barátokkal való összejövetelekkel, a színházzal, stb. Ha ez nem megy, nem nekik való a vidéki élet, az önellátás részbeni megszervezése.

Miben áll még a gondos tervezés?

Azért nem árt olyan helyre költözni, hogy közel legyen a város, legalábbis én ezen a véleményen vagyok. Debrecen 20 percre van Bocskaikerttől, ahova 4 éve költöztünk, így hamar beérek, ha kell, hisz kár lenne kihagyni a város biztosította előnyöket. Például ha valaki városi, jobb oktatást biztosító iskolába akarja járatni a gyermekét, akkor nem árt, ha közel van a város és oda rövid idő alatt el lehet jutni helyi közlekedéssel. Nekem édesanyám még él, édesapám már meghalt, így ez is egy indok, miért Debrecen mellé költöztünk. Vagyis azt akarom ezzel mondani, hogy sok oka lehet annak, hova érdemes költözni, azaz gondos tervezés előzi meg a váltást a helyszín tekintetében. Élettársam nővére különben szintén Bocskaikertben lakik, ez pedig fontos, mert nem árt, ha a rokonság a közelben és nem az ország túlsó végén lakik. Ugyanígy a barátok is. Ennek pedig azért is van jelentősége, mert vidéken, ha az ember részben önellátásba vág, sokszor szüksége lehet segítségre, pl. meg kell szerelni ezt-azt, ha elutazom pár napra, segíteni kell a locsolásban, stb. A segítségnyújtás, a pozitív értelemben vett egymásra utaltság jó kapcsolatok kialakítását eredményezi, míg egy városi lépcsőházban már az is erdmény, ha köszönnek egymásnak az emberek. A mi telepüésünkön akkor is köszöntik egymást az emberek, ha nem is ismerik egymást. A köszönés egyébként, milyen érdekes, de ingyen van szerintük.

Visszatérve az egészségre. Tavaly majdnem cukorbeteggé váltál, hogyan sikerült ebből meggyógyulnod és hogyan segített ebben a vidéki életmódra váltás?

Bár évek óta alig fogyasztottam cukros vagy szénhidrátdús ételeket, illetve alkoholt, kiderült, hogy a megváltozott anyagcserém miatt már a kevesbb cukor, stb. is ártalmas lehet számomra, így egy volt gimnáziumi osztálytársamhoz fordultam, Dr. Gáti Judit orvoshoz, hogy lője be a diétámat, hisz egyértelművé vált számomra, hogy fogynom kell, és még jobban kell táplálkoznom, mint addig. 50 éves korára uis megváltozik az ember anyagcseréje, így az addig megszokott étrenden változtani kell, főleg ha felszedett pár kilót, különben az ember valamelyik civilizációs betegség áldozatává válhat. Az új étrendnek köszönhetően gyógyszeres kezelés nélkül nyertem vissza az egészségemet, a leleteim mind alátámasztják.

Nem érzel egy kis ellentmondást abban, hogy vidékre költöztél, kvázi egészségebben kezdtél el élni, mégis beteggé kezdtél válni?

Nem. A betegség, a prediabéteszes állapot kialakulásának az okai régre, a városi életmódra nyúlnak vissza, illetve arra is, hogy az embereket nem, vagy csak alig tanítják arra, hogy étkezzenek korszerűen és egészségesen, így én is megtanultam az iskolában, mi a Pitagorasz tétel, vagy a kovalens kötés, mégsem veszem semmi hasznát a hétköznapokban. Ha azonban azt tanultam volna meg, hogy kerüljem el a civilizációs betegséget az életem különböző szakaszaiban, azaz hogyan éljek folyamatosan egészségesen, nem kerültem volna a prediabétesz állapotába.

Szóval az, hogy elkerüljük e betegségeket, szintén gondos tervezést igényel?

Abszolút. Azt tudom javasolni a fiataloknak, de az idősebb generációnak is, hogy eleve így válasszák meg az életterüreket. Vagy ha már a város strukturális fogságába estek, - ahogy mondja ezt a szakirodalom -, akkor váltsanak. Alkalmazkodni mindig tudni kell, hogy elkerüljük a bajt, azaz jelen esetben egyenesen a "kihalást". Így függ össze az egészséges életmód kialakítása és szintén tartása a vidékre költözéssel, hiszen ha saját magad meg tudod oldani az alapvető zöldségeid és gyümölcseid megtermesztését, azaz kimész a kertbe és leszedsz a reggelihez néhány paradicsomot vagy paprikát, már nyert ügyed van. Vagyis visszanyerheted az egészségedet, ha megbetegedtél a városban, vagy ha ez nem is megy, mert például folyamatosan magas a vérnyomásod, sokat javíthatsz annak az állapotán.

Miben valósul meg még a tervezés? Miben áll a fentarthatóbb életmódra váltás?

Dan Kammennek volt egy rendkívül sikeres sorozata, az Ozone TV által is veített Ökopolisz, mely azt vizsgálta, miért fenntarthatatlan a város, mint település. Azt állapította meg, hogy a város inputként egyre több, és több energiát igényel, miközben egyre több és több hulladékot termel outputként, ami egy véges rendszerben fenntarthatatlan. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez és más hasonló filmek vezettek oda, hogy a környezevédelmi szakjogászi képzésen is részt vettem pár éve, hisz hobbim lett a fenntarthatóság vizsgálata, azon belül is az, hogy foghajtuk vissza alapvetően a fogyasztásunkat.

A városi élet energetikai fenntarthatatlanságát jól ábrázolja a seregnyi klíma, forrás: pixabay

És e célból kell vidékre költözni, és egy fenntarthatóbb életmódra váltani?

Így van. Tulajdonképpen Kammen felfogása vetítette előre azt, hogy olyan színhelyet kell választani, ahol megoldható a napi szükségleteknek megfelelő, egyben minimalizálható energiafelhasználás, illetve ugyanígy a hulladéktermelés radikáis visszafogása is. Bár az energiafelhasználás és a hulladéktermelés rokon fogalmak, mégis az energiafelhasználás optimalizálása az elsődleges, hisz az az input.

Mondanál egy-egy gyakorlati példát, hisz a blogotok alcímében is az szerepel, hogy Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel, miben testesül meg az energiabevitel optimalizálása? Mi a recept annak, aki a vidékre váltásban gondolkodik?

Ok. Feltételezzük most azt, hogy vidékre költözvén valaki már mások által megépített házat akar venni, és nem építeni akar egyet. Energetikai szempontból ideális, ha úgy helyezkedik a vételre kiszemelt ház, hogy azon, ha a későbbiekben napelemet akarunk elhelyezni, optimálisan gyűjtse be a napfényt. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy mely településen vesszük meg az ingatlant, és az hogy helyezkedik el a településen belül, hisz ha keveset süti a nap a házat, kevés lesz az áram is. Ha azonban meg tudjuk oldani az áram felhasználását úgy, hogy ne legyen több havi 4.000 forintnál, nem érdemes napelembe fektetnünk, azaz akkor a kiszemelt ház is megvehető, még akkor is, ha nem érdemes rá napelemet felszerelni. Tehát a napenergia hasznosítása csak akkor éri meg, ha havi 4.000 forintnál több a fogyasztásunk. Így függnek össze a fogalmak, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy nem árt, ha a ház, amit megveszünk, szigetelt, hisz ha klímázni kell az épületet, azért külön kell fizetnünk nyáron. Talán ezek a legfontosabb kritériumok.

Könyvedben, mely a Hulladék nélkül gazdaggabban címet viseli, kiemeled az összefüggést az energetikai és a hulladékkal kapcsolatos fogalmak között. Rávilágítanál erre, hogy jobban érthető legyen, hogy függ össze az energia a hulladékkal?

Maradjunk akkkor az előző példánál. Ha nem szigetelt a ház, rosszabbul, egészségtelenebbül élek, miközben plusz pénzt fizetek nyáron a klímáért, télen a fűtésért, azaz nem hasznot, hanem kiadást generálok, ami az én olvasatomban nem más, mint egyfajta felesleges dolog, vagyis hulladék. Tehát hogy jobban érthető legyen, az én felfogásom szerint az életemben minden, amiért feleslegesen fizetek, nem más, mint hulladék. De nézzünk egy másik példát is. Ha például a szupermarketben veszem meg a tejfölt és a tejet, és nem a termelői piacon a saját magam által vitt dobozban vagy üvegben, ráadásul drágábban, kétféle hulladékot is termelek. Egyrészt a bolti csomagolást, mely aztán megy a szemétbe, terhelve ezzel a környezetet, másrészt plusz költséget, hisz a termelői piacon vásárolt tejtermék általában olcsóbb, mint a bolti. És még sok őstermelőnél vagy helyi tejboltocskában sokkal jobb minőségű is.

Ha tehát csökkenteni akarjuk, akár a városban is a hulladékunkat, az szükségszerűen anyagi haszonnal jár? Illetve igaz ez fordítva is, ha pénzt szeretnénk megspórolni, kevesebb lesz környezetünkben a szemét, a hulladék?

Igen, ez egy olyan axióma, mint a 2 pont között legrövidebb út az egyenes.

A vidékre váltással mennyiben csökkenthetem az életvitelem költségeit? Ez neked hogy sikerült?

Kb. a felére redukáltam, amihez hozzá kell tennem, hogy ez attól is függ, mennyire tudok elmenni a költségeim racionalizálásában, illetve a szokásaim megváltoztatásában. Például ha tudnék tartani egy tehenet, a termelői piacon se kellene megvennem hetente többször is a tejet és tejtermékeket, ez azonban vélhetően nem érné meg, hisz a tehén nem olcsó, foglalkozni is kell vele, ami szintén költséget feltételez, de ki tudja. Ha baráti kapcsolatban élő pár család vesz egy tehenet, már lehet más a helyzet. Vagy például csak nappal olvasok, este már nem fogyasztom az áramot, tervszerűen és szisztematikusan spórolok, így csökkenteni tudom az áram fogyasztását. De a legtöbb takarékoskodás azáltal keletkezik, hogy magam termelem meg az élelmiszereim döntő hányadát, főleg a zöldségeket, amit télire is fagyasztok, így egész évben ezt fogyasztom. Nem ritka, hogy az ebédem csupán 100 forintot feltételez, hisz a rizset vagy a szalonnát csak meg kell vennem a boltban, de a lecsóhoz egyébként minden zöldség adott. Télen, nyáron. Persze a fagyasztáshoz áram is kell, de ez még mindig kevesebb kiadást feltételez, mintha télen is vásárolnám az akkor jóval drágább bio zöldségeket. 

Vagyis az egész életed szorzásból és osztásból áll, lehet ezt így is mondani?

Végül is igen, amit kiegészítenék azzal, hogy jó pap holtig tanul. Mindig van valami újdonság, amit érdemes bevezetni, hogy jobbá tegyyük az életünket. Például most kizárólag hulladék anyagok felhasználásával akarok megépíteni egy méhitatót, hogy a kertemben szorgoskodó méheknek egészségesebb életmódot biztosíthassak. Több méh, több beporzás, több termés, több haszon.

A könyvedben említesz egy olyan amerikai házaspárt, mely éveken keresztül alig fizetett az áramért. 

Igen, valóban így van. De ezt nem csak azzal érték el, hogy alkalmaztak egy napelemet, hanem pl., ahogy említettem, a szokásaik szinte teljes megváltoztatásával. Például nem használtak a húsdaráláshoz áramot, e műveletet kézi darálóval oldották meg. Ha időben visszamegyünk 100-150 évet, láthatjuk, hogy éltek áram nélkül eleink, így onnan sok megoldást elleshetünk, kérdés azonban, megy-e a kézi darálás egy városban élő háziasszonynak akkor, amikor a reklámokban csodamasinákat látunk, mi mindent megoldanak pikk-pakk a főzéshez. És ki lesz az, aki ma Magyarországon kézi darálót fog használni?

A régi paraszti kultúrából sokat lehet meríteni?

Mivel a parasztok még jó 100-150 évvel ezelőtt is csak sóért meg petróért jártak a boltba, egyértelműen igen a válasz. Az akkor kialakított tudásra ma nagy szükség van, főleg akkor, amikor már beléptünk a klímaváltozás időszakába.

Az áramfelhasználást elég jól kiveséztük, mi a helyzet azonban a fűtéssel. Hogy oldjátok meg?

Hibrid megoldással rendelkezünk. Ugyan a házba, amit megvettünk, be van vezetve a gáz, tehát gázzal is fűthetünk, van azonban egy kályhánk is, amit előszeretettel használok, hozzá természetesen fát vásárolunk, illetve egy külön e célra vásárolt géppel papírbrikettet is készítünk, amivel kiegészítjük a fával való fűtést. 

A papírbrikett hulladék felhasználásával készül?

Igen, természetesen, csak abból, én nem keverek hozzá fűrészport. Elég jól a fűtőértéke, de csak ezzel fűteni nem lehet, fa is kell hozzá. 

Mennyiből jön ki a fűtés átlagosan egy évre vetítve?

Természetesen más és más lehet az érték, hisz a tél is lehet erősebb vagy gyengébb, de eddig nem fizettem többet évi 80.000 forintnál, pedig a ház 90 m2. A brikettáló gépet azonban csak 2017-ben vásároltam meg, hozzá még akciósan egy betonkeverőt is, mely gépek felhasználásával egy évben három évre előre le tudom gyártani a szükséges téglákat. Szóval ebben az évben már úgy kalkulálok, hogy 30-50.000 forintnál nem kell többet fizetnem a fáért. Természetesen gáz felhasználásával állítjuk elő a melegvizet is, erre nincs költségkímélőbb megoldás. Még azonban így is kevesebbet fizetek a fűtésért, mint egy városi garzonban. A fűtés különben egy komplikált, bonyolult történet, de adottak azok az információk a neten, melyek hírt adnak arról, hogy lehet optimálisan a fával tüzelni, stb. 

Tavaly a fa ára elég magasra kúszott? Ha marad ez az ár, lehet, hogy nem éri meg fával fűteni?

Akár ez is bekövetkezhet, de aztán a piac szerintem hamar kiküszöböli a csorbát, így a fával való fűtés évekre vetítve még mindig gazdaságosabb lesz, mint gáz felhasználásával. Mi azonban nemcsak a gáz felhasználását redukáljuk a költségeket a minimumra. Télen, ha az ember megfelelően és rétegesen van felöltözve, akár lentebb is csavarhatja egy-két fokkal a termosztátot, vagyis megfelelően visszatartva a testhőt, szintén lehet takarékoskodni. Ugyanígy érdemes a takarónkat is megfelelően kiválasztani, ezzel is célt lehet érni. Mit jelent ez számokban? Télen úgy fűtünk este a fával, hogy mikor elalszunk, 18 fok legyen a hőmérséklet, én, ha otthon vagyok napközben, akkor se megyek e fölé, ehhez elég egy reggeli tüzelés a kályhában. Ugyanakkor elmondhatom, hogy nyáron még a nagy melegek idején se ment eddig a hőmérséklet 25 fok fölé, azaz a szigetelés télen-nyáron teszi a dolgát, nincs szükség arra, hogy beklímázzuk a házat. Így függnek össze a fogalmak, mire kell figyelnün, ha házat veszünk, illetve milyen viselkedésmintákat érdemes elsajátítanunk. Utóbbi kapcán elmondhatom, hogy a réteges öltözködésnek köszönhetően kb. 25 % fűtésköltséget takarítunk meg télen, ami véleményem szerint egyáltalán nem kevés.

Mikor a házat megvettétek, és e célból először néztétek meg az ingatlant, látható volt, hogy az energetikai jellemzői jók az ingatlannak?

Igen, ez volt az egyik szemppont, ami miatt megvettük, hisz nagyon nem mindegy, mennyit fizetek a fűtésért és a hűtésért egy adott lakásban vagy házban. Azt tudom tanácsolni annak, aki vidékre váltana. ezzel foglalkozzon elsődlegesn. Jól nézze meg az adott ingatlant, ha kell, pontosabban mindenféleképpen vegyen igénybe szakértőt is, aki megfelelő tanácsokkal tudja ellátni, érdemes-e például szigetelést utólag felhúzni a házra és így megvenni az ingatlant. 

Egy utólagos szigetelés mint befektetés egy idő után megtérül? Tehát az adott befektetési időszak elteltével nincs már felesleges kiadás, azaz a te szóhasználatoddal élve felesleges pénzkiadást feltételezve hulladéktermelés?

Igen, így van. A befektetés a hulladéképzés egyik legfőbb ellensége, ráadásul bárhol alkalmazhatjuk. Ha például veszünk egy néhány ezer forintos vízszűrőt, és azzal szűrjük meg a csapvizet, nem kell havonta ásványvízre költeni, ami nálam havi 10.000 ft kiadást és a petpalackok formájában tekintélyes mennyiségű hulladéktermelést feltételezett, mikor még városlakó voltam és nem váltottam egy fenntartható életmódra, mert azt se tudtam, mi fán terem az. Ha már a fáknál tartunk, ha fákat ütetek a házam köré, akkor nemcsak természetes zöldben fogok élni, hanem a házam felforrósodását is tudom nyáron csökkenteni, hisz a fák részben elállják a napfény útját, azaz hűtenek. A kertünkben most is nő egy fa, ami egész szépen fejlődve bezavart a tv antenna működésébe, így néha nehezen volt fogható az adás, főleg mikor vihar volt, és fújta a lombot a szél. Sokan kivágatták volna helyemben a fát, én azonban áthelyeztettem az antennát, a fa pedig életben maradt. Tisztelni kell az életet, ha ott akar nőni, hát nőjön ott a fa.

Ezek szerint nem ütettétek a fát? 

Nem, pontosabban nem hiszem. Mikor megvettük az ingatlant, már ott nőtt a kertben. Kivágásra pedig nem került. A természet különben folyamatosan ostromolja az embert, azokban a kertekben, melyek elhanyagoltak a településen, néhány év alatt egész kis erdőcskék nőnek, úgy kell kivágni őket.

Ha összegezzük az eddig elmondottakat, lehetőség szerint városhoz közel, de csendes, természetes környezetben lévő, megfelelő hőtani jellemzőkkel bíró épületet érdemes megvenni, melynek optiámális az energiaellátása?

Így van, nagyon jól fogalmaztál. Ha azonban tudunk építkezni, akkor a technológiai vívmányokat is megfelelően alkalmazni lehet. egy passzív háznak talán 1.000 ft lehet a havi rezsije. Néhány év múlva már csak ilyen házakat lehet építeni az EU szabályozása szerint, így érdemes ezt a tényt is figyelembe venni, hisz ez befolyásolhatja a későbbi ingatlanárakat.

Szerencsésnek gondolod magad, mikor a házatokra bukkantál?

Igen, úgy gondolom, hogy igen. Előtte már hónapokig kerestem házat, és azt tapasztaltam, hogy adott esetben ez egyáltalán nem könnyű feladat. Első körben ugyanis a párom Debrecenben szeretett volna ingatant venni, ott azonban nagyon drágák voltak a kiszemelt házak, és mindegyikkel volt valami komolyabb probléma is. Valahol nevetséges különben, de egy kicsit megismerve az ingatlanpiacot, azzal szembesültem, hogy egy városi 55 m2-es lakás alig olcsóbb a cívis városban, mint egy jobb tulajdonságokkal rendelkező, 90 m2-es vidéki ház. Mégis sok ember a városba akar költözni, mert ott szerintük jobbak a feltételek. Például könnyebb munkát találni, stb. Hát kérdés, kinek mi a jobb. Én biztos nem cserélném vissza a vidéki életemet a városira.

Mindez azt is jelenti, hogy most, míg a nagyvárosokban drága a lakás, érdemes azt eladni, és vidékre költözni, hisz ott olcsóbban meg lehet venni egy házat és még pénzünk is maradhat?

Így van. Egyfajta kezdőtőkére és tartalékra különben mindenkinek szüksége van akkor, ha vidékre költözik, Ez is a gondos tervezés része, egyfajta elengedhetetlen feltétel. Beköltözés után mindig akad valamilyen plusz kiadás, mely nem látható előre, ilyenkor jól jön a tartalék.

A vidéki ember teljesen másképp gondolkodik, tervez és takarékodkodik az anyaggal, az erőforrással? 

Igen, ez biztos, hogy így van. Legalábbis én ezt tapasztaltam. Az élettársam nővérének a férje, aki különben képzett villanyszerelő és egyfajta ezermester, semmit nem dob ki, mégsem lomtár a háza, mert semmit sem vesz meg feleslegesen. Nagyon sokat segített nekünk a házban lévő apróbb munkák elvégzése kapcsán, ekkor vettem észre, milyen előrelátó és takarékos, a fia vagy a felesége nemkülönben. 

Nemrég a Facebookon láttam egy vicces képet egy postaládáról különben, hogyan lehet adott használati tárgyainkat újrahasznosítani, ha eredeti funkciójukat már nem tudják ellátnni. Szintén nagyon jó az a kép is, mely egy kiszuperált vasúti vagont ábrázol, ahogy a Kaukázusban egy gyorsfolyású patak fölött hídként funkcionál. A képek jól illusztrálják, a vidéki embert milyen gondolkodás jellemzi. A városlakóknál ezt nem tapasztaltam, persze lehet, hogy csak nem akadtam össze olyan emberrel 30 évig, aki olyan lett volna, mint az élettársam nővérének a férje. A városlakóknál különben az esztétikai élmény a fontos, és nincs annyira előtérben a funkció. A vidéki embernél az a fontos, hogy az adott eszköz működjön, az esztétikai élmény másodlagos. Pedig ha ez a szemlélet változna, a városokban lévő hátsókertek zöld gyepjeit is le lehetne váltani például és ott akár kiskerti konyhanövényeket is lehetne termeszteni. 

Forrás: Facebook

Megvalósítható a teljes önellátás vidéken?

Éppenséggel igen, de teljesen leválni a globális rendszerek adta infrastruktúráról talán nem érdemes. Áramra, gázra, internetre szükség van, benzinre még akkor is, ha az ember nem tart fenn autót, hanem a helyi közlekedést, buszt vagy vonatot vesz igénybe. 

A függőséget azonban érdemes lehetőség szerint a minimumra csökkenteni?

Igen, ismét jól fogalmaztál. Néha persze ez bosszantó végeredményt szülhet. A kukásautó sofőrje nemrég megkérdezte, hogy minek ide ez a szolgáltatás, ha alig van szemetünk

Pár éve március 15-én a nagy hóvihar miatt több településen napokra elment az áram. Ez jól mutatta a függőséget.

Igen, sok faluban szinte teljesen tönkrementek a lefagyasztott ételek, ételalapanyagok. Nálunk szerencsére nem volt ilyen probléma, azonban ez az eset is jól mutatja, milyen sebezhető az ember a 21. században. 

Teljesen önnfenntartó település tervezésével és megépítésével már foglalkoznak innovatív emberek. Elképzelhető, hogy ezek egyre inkább teret hódítanak a 21. században?

Igen, mind az energia megtermelése, mind az élelmiszer előállítása, mind a hulladéktermelés visszafogása céljából ismertek már ilyen példák. Legutóbb egy holland kezdeményezés, a Regen projekt mutatta, hogy építhetők ilyen mini települések, azaz pár tucat házból álló együttesek, de ismert a dán Samso esete is. A sziget gyakorlatilag teljesen függetlenné vált energetikai szempontból a Dániában, azaz a kontinensen lévő áramszolgáltatástól. 

(Folytatás következik. A második részben leginkább az élelmiszertermelés lesz a téma, de kitérünk arra is, mennyiben kedvez a vidékre költözésnek az informatikában, az internet világában végbemenő digitális forradalom.) 

Nyitókép: Dr. Baranyi Róbert felvétele