A kép csak illusztráció (Forrás: Midjourney)
Egy kanadai kutató szerint akár már most is működhetnek önreprodukáló idegen szondák a Naprendszerben, amelyek nyomait technológiai jelek formájában felfedezhetjük.
A „univerzális konstruktor” elméletétől a Naprendszerig
1949-ben John von Neumann matematikus és fizikus az Illinois Egyetemen tartott előadássorozatot, amelyben bemutatta az „univerzális konstruktőr” elméletét. Ezt a koncepciót halála után, 1966-ban Theory of Self-Reproducing Automata címmel adták ki, és azóta is meghatározó alapmű az önmagukat másoló gépek kutatásában. A későbbi évtizedekben a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) kutatói is felvetették, hogy fejlett civilizációk ilyen önreprodukáló szondákat küldhettek a galaxis felfedezésére, írja a Universe Today.
Elméleti számítások szerint egyetlen bolygóról indított önmásoló szondák néhány éon alatt akár az egész galaxist is feltérképezhetnék. Alex Ellery, a kanadai Carleton Egyetem professzora legújabb tanulmányában azt állítja, hogy ezek a szondák már elérhették a Naprendszert, és akár most is működhetnek benne. Javaslata szerint a jövőbeli SETI-misszióknak figyelniük kellene az ilyen technológiai nyomokra, az úgynevezett technosignature-ökre.
Ellery a Carleton Egyetem Gépészeti és Űrmérnöki Tanszékén, valamint az Centre for Self-Replication Research (CESER) kutatójaként foglalkozik az önreprodukáló rendszerek elméletével. Korábban már vizsgálta, miként lehet a 3D nyomtatás, a robotika és az önreprodukció révén hamarabb létrehozni ember alkotta von Neumann-szondákat, mint azt sokan gondolnák. Egy korábbi tanulmányában azt is kidolgozta, miként lehet korlátozni az ilyen szondák szaporodási ciklusait, hogy elkerüljük a „Berserker-hipotézis” szerinti önpusztító elszaporodást.
A túlélés ösztöne és az idegen szondák lehetséges céljai
Ellery szerint a hagyományos rádiójelek utáni kutatás helyett a SETI-nek a Naprendszeren belüli technológiai nyomokat kellene keresnie, összhangban Gregory L. Matloff professzor korábbi javaslatával is. A kutató úgy véli, hogy a Naprendszer hatalmas és jórészt feltáratlan, így idegen szondák rejtőzhetnek akár a Hold krátereiben, az aszteroidaövben vagy a Kuiper-övben – ahol több mint 100 millió objektum található, de ezek közül csupán kettőt vizsgáltunk meg közelről.
A legvalószínűbb motiváció szerinte a túlélés: egy fejlett civilizáció azért bocsát ki önreprodukáló szondákat, hogy biztosítsa fennmaradását csillaga élettartamán túl, vagy hogy felmérje a potenciális fenyegetéseket. Ezek a gépek katonai felderítést, adatgyűjtést vagy erőforrás-keresést is végezhetnek. Ellery hangsúlyozza: a kíváncsiság önmagában ritkán mozgatóerő – sokkal inkább a kényszer, a menekülés vagy a haszonszerzés állhat a háttérben.
Az önmásoló szondák ráadásul nem szenvednek azoktól a korlátoktól, amelyek a biológiai lényeket visszatartják. Nem igényelnek élelmiszert, oxigént vagy hulladékkezelést, és a gyorsulás sem jelent számukra problémát. Az utazás során szükséges anyagokat – például fémet vagy szilíciumot – aszteroidákból, üstökösökből vagy bolygóközi törmelékből is kinyerhetik.
Technológiai nyomok a Holdon és az aszteroidákon
Ellery szerint az ilyen szondák viselkedése hat lépésben írható le: először nyersanyagokat gyűjtenek aszteroidákból vagy holdakból, majd feltérképező egységeket építenek, bázisokat hoznak létre, önmagukat sokszorosítják, és végül részletes kutatásokat végeznek az adott rendszerben. Lehetséges, hogy némelyik szonda életet is próbálhatott elvetni más bolygókon – ezt nevezik irányított panszpermiának.
A kutató szerint a jövőbeli megfigyelések során ilyen tevékenységek nyomait kellene keresni. A Naprendszeren belül például az aszteroidákból és a Holdból kinyert nyersanyagok feldolgozása, vagy akár nukleáris energiaforrások maradványai is árulkodóak lehetnek. Ellery szerint a Hold ideális helyszín lehetett egy önmásoló szonda gyártóbázisaként, mivel bőséges a fémes ásványkészlete, és a felszíni urán– vagy tóriumizotóp-arányok eltérései is mesterséges eredetre utalhatnak.
A professzor elképzelése szerint az ilyen szondák akár „ajándékokat” is hagyhattak hátra – például elásott eszközöket vagy adatokat –, amelyeket csak egy fejlett technológiai szint elérése után fedezhetünk fel. A NASA és más űrügynökségek holdkutatási programjai így nemcsak erőforrásokat, hanem idegen eredetű technosignature-öket is találhatnak a jövőben.
Ellery úgy fogalmaz: „Ha valóban jártak nálunk, a Hold mélyében rejtőző fémek között akár egy univerzális konstruktor is lapulhat – egy olyan gép, amely bármely civilizáció számára azonnali hasznot hozna a saját naprendszere gyarmatosítása során.”
A kutató szerint mielőtt az emberiség ténylegesen megkezdi a Naprendszer ipari fejlesztését és más égitestek benépesítését, érdemes lenne célzottan keresni ezeket a technológiai nyomokat. Lehet, hogy a legnagyobb felfedezés – annak bizonyítéka, hogy nem vagyunk egyedül – már itt van a közvetlen kozmikus szomszédságunkban.
Kapcsolódó anyagok:
Egy új kutatás szerint megtalálhatjuk a földönkívülieket, de mégsem
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney
