Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Kína bojkott nyugati multik 

Nagy dilemma előtt áll a H&M, ugyanis a kínai kormány komoly akadályt gördített a ruházati márka térnyerése elé: figyelmeztette a céget, hogy egy fillért sem fognak a Kínában üzemelő boltok profitálni, hacsak a vállalat nem hajlandó Hszincsiang tartományból pamutot venni, ami a cégnek nincs ínyére, hiszen az kényszermunka eredményeként születik.

A svéd H&M, továbbá számos nyugati óriásmárka (Burberry, Adidas, Converse) is eltűnhet Kína térképéről, miután a cégek nemtetszésüket és aggodalmukat fejezték ki a pamutgyártásnál alkalmazott állítólagos kényszermunka iránt. A ruhamárka nyilatkozatát, amely kiváltotta Kína ellenszenvét, már letörölték a honlapról, a kijelentésnek mindenesetre úgy tűnik, mély nyoma maradt.

 

Korábban az Index is beszámolt a muszlim ujgur kisebbség ellen alkalmazott erőszakról, az emberi jogok megsértéséről, a kényszermunka- és átnevelőtáborokról, valamint a népirtás gyanújáról is. Nos, Kína ezeket az ujgur embereket kötelezi a gyapotszedésre, méghozzá nem máshol, mint az említett Hszincsiang tartományban.

(Az elméletileg autonóm régió a világ gyapottermésének egyötödét adja, a kínai gyapot 85 százaléka innen származik.) Annak ellenére, hogy Kína tagadja a híreszteléseket, azoknak alapja van, ezért is bojkottál egyre több – széllel szemben evező – márkát az ázsiai ország.

Hszü Kuj-hsziang hszincsiangi kormányszóvivő szerint egy vállalatnak nem kellene politizálnia a gazdasági tevékenységével, mindenesetre a H&M nem kereshet többé pénzt a kínai piacon. A férfi úgy gondolja, a nemtetszésüket kifejező cégek döntése, miszerint nem szeretnének kényszermunka árán pamuthoz jutni, teljesen indokolatlan, és ezzel legfeljebb saját maguknak ártanak.

A bojkott hatására a H&M termékeit többé nem árusíthatják a webáruházakban, mi több, üzleteik jelentős részét országszerte bezáratták – írja a BBC, amely decemberben egy oknyomozó cikkben igyekezett leleplezni az ujgurokkal szembeni embertelen bánásmódot.

A másik nagy vesztes a Nike lehet, a sportszermárka ugyanis a kínai kormány első számú céltáblájává vált. A Global Times értesülése szerint hétfő óta a Nike és az Adidas applikációi sem érhetők el a Kínában közkedvelt Huawei, Xiaomi, OPPO és VIVO márkájú okostelefonokról.

A Xiaomi szóvívóje megerősítette, hogy nemcsak az alkalmazások, de a sportszermárkák reklámjai sem jelennek meg a készülékeken. 

Nem tudni, hogy az alkalmazások mikor kerülnek vissza a telefonokra – ha visszakerülnek egyáltalán –, egy technikai elemző szerint azonban csak abban az esetben lehet a visszaállításról szó, ha az ügy elsimul a felek között. 

A német Adidas részvényeinek az ára már 6 százalékkal esett múlt csütörtök óta. A két sportszermárka piaci értéke szintén csütörtök óta több mint 10,47 milliárd dollárral zuhant. A koronavírus-járvány miatt azonban a Nike és az Adidas számára létfontosságú lenne a jelenlét a kínai piacon. (A Nike kínai eladásai az utóbbi hónapokban 50 százalékos növekedést mutattak, miközben a világ legtöbb országban csökkentek.) 

A Kínai Labdarúgó Szövetségen is nagy a nyomás, hogy hallassa a hangját az ügyben, hiszen köztudott, hogy a Nike a mezszponzoruk.

Egy korábban publikált jelentés szerint a szövetség felülvizsgálja a sportszermárkával kötött szerződést (ám mára ez a nyilatkozat nem elérhető). A kínai válogatott 2015-ben írt alá 12 éves, 153 millió dolláros szerződést a Nike-val, aminek 2026 végén kellene lejárnia.

Ám nem csak a focisták, hanem a kínai kosarasok és atléták is a Nike partnerei. Az érintett sportágak eddig nem nyilatkoztak a bojkottal kapcsolatban.

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Magda Ehlers fotója a Pexels oldaláról