Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

húsfogyasztás Hongkong 

A National Academy of Medicine két kutatója a rejtély nyomába eredt. Paradoxon: magas húsfogyasztás és hosszú élet.

Egy országban a várható élettartam olyan információ, mely sok szempontból tükrözi az adott terület népességének jóléti állapotát. Komplex mérőszám, melyet halandósági adatok segítségével számítanak ki.

1985-TŐL TÖBB MINT HÚSZ ÉVEN ÁT JAPÁN A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM VERETLEN VILÁGBAJNOKA VOLT, AZONBAN 2010-BEN HONGKONG, AZ EGYKORI BRIT GYARMAT, MA KÍNA KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI ÖVEZETE TRÓNKÖVETELŐVÉ LÉPETT ELŐ.

Mindezt úgy, hogy:

  • A városállamban a legmagasabb az egy főre eső húsfogyasztás a világon
  • A hongkongi emberek általában nem különösebben aktívak. Zsúfoltan élnek, a mozgás leggyakoribb telülete a sportközpont és az edzőterem, a szabadtéri edzés ritka;
  • Hongkongban nincs extrém éghajlat, pedig a világ viszonylag egészséges idősebb népességéről híres országaiban gyakoriak a szélsőséges időjárási viszonyok (pl. Svájcban, Olaszországban, Svédországban). Ha pedig más szélsőséges időjárási viszonyok nélküli helyeket nézünk (pl. Indonézia, Szamoa, Fülöp-szigetek), azok lakosai egyáltalán nem biztos, hogy hosszú élettartamot érnek el;
  • Hongkongban nincs szervezett egészségügyi alapellátás, a rendszer 70 százaléka privatizált. A világ gazdag országaiban a hasonló helyzet azt eredményezi, hogy a szegényebb társadalmi csoportok nem tudják megfizetni a jó minőségű ellátást, Hongkongban azonban bebizonyosodott, hogy a nagymértékű privatizáció elősegíti a jobb egészségügyi ellátást. Hongkongban nemcsak házi- vagy családorvosok, hanem más szakterületek orvosai is biztosítanak alapellátási szolgáltatásokat, és ezeket is leginkább a magánszektor nyújtja.

A HÚSFOGYASZTÁST SZOKÁS ÖSSZEKAPCSOLNI A  SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI PROBLÉMÁK, MAGAS VÉRNYOMÁS, VASTAGBÉLDAGANATOK, KÖSZVÉNY ÉS EGYÉB AGRESSZÍV VAGY KRÓNIKUS BETEGSÉGEK MAGAS KOCKÁZATAIVAL, A WHO IS ALACSONY VÖRÖSHÚS-BEVITELT JAVASOL A MEGFELELŐ KOLESZTERINSZINT FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN.

A hagyományos ajánlás szerint az elérhető leghosszabb várható élettartamot többek között a kis mennyiségű vörös hús fogyasztásával segítjük elő. 

HOGYAN LEHETSÉGES, HOGY KÉT, ELVILEG EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ TÉNYEZŐ, A HÚSFOGYASZTÁS ÉS A VÁRHATÓ HOSSZÚ ÉLETTARTAM EGYÜTT VALÓSUL MEG HONGKONGBAN? 

Hongkong csodája

Hongkong, a világ többi országához hasonlóan, megsínylette a világháborúk pusztítását. A város gazdasági fejlődése a második világháború után azonban rendkívül gyors volt, ezzel párhuzamosan a régióban egy jelentős egészségügyi fordulat is elindult: a járványos, fertőző betegségek helyett a nem fertőző betegségek lettek a vezető haláloki tényezők. Azóta Hongkongban a várható élettartam folyamatosan és tartósan növekedett és növekszik: a férfiaknál 2017-ben 81,9, a nőknél pedig 87,6 év volt. 

A KÉRDÉS AZ, HOGY HONGKONGBAN MIÉRT EMELKEDIK ILYEN STABILAN A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM? MI A TITOK?

Az országokat összehasonlító Preston-görbe, az amerikai Samuel H. Preston demográfus-szociológus után elnevezett grafikon, kiválóan megmutatja, hogy az ország fejlettségi szintje – melyet az egy főre jutó GDP-jével mérhetünk – mennyire meghatározó az egészségi állapot szempontjából.

  • Egyrészt, minél magasabb az egy főre jutó jövedelem, annál magasabb a várható élettartam;
  • Másrészt, a görbe alakja alapján az alacsonyabb jövedelmű országokban a GDP növekedése nagyobb mértékben növeli a várható élettartamot (a görbe meredekebb), mint a magasabb jövedelmű országokban (a görbe ellaposodik).

A görbét fordított hokiütőnek is nevezik a statisztikai matematikában: a GDP és a várható élettartam között hol meredek, hol pedig lapos a kapcsolat, attól függően, hogy mely országról beszélünk. Minél magasabb az egy főre eső GDP, annál magasabb a várható élettartam, ugyanakkor a további gazdasági növekedés annál kevésbé van hatással a további egészségi fejlődésre.

Preston-görbe 

A Preston görbe - Fotó: nam.edu

HONGKONG, AHOL AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP MAGAS, A GÖRBE LAPOS RÉSZÉN TALÁLHATÓ.

Az, hogy a hongkongiak várható hosszú élettartamát nem feltétlenül a bruttó nemzeti össztermék határozza meg, a régió Egyesült Államokkal való összehasonlítása szemlélteti a legjobban. 

Az Egyesült Államok egy főre eső GDP értéke magasabb, mint Hongkongé, de várható élettartama több mint hat évvel alacsonyabb.

NAGYON ÚGY TŰNIK, HOGY A KÖRZET VÁRHATÓ ÉLETTARTAMÁNAK ALAKULÁSÁBAN AZ ÁLTALÁNOS NÉPJÓLÉTI TÉNYEZŐKÖN (PL. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK) KÍVÜL MÁS TÉNYEZŐK IS SZEREPET JÁTSZANAK.

A tanulmány szerzői Hongkong társadalmi és egészségügyi mutatóit az Egyesült Királyságéval és az Egyesült Államokéval hasonlították össze, két hosszú távon fejlett és fejlődő, magas GDP-vel rendelkező nyugati országéval (a Preston-görbe lapos részén találhatók).

HONGKONG TÁRSADALMI MUTATÓI – SERDÜLŐKORI SZÜLETÉSI ARÁNY, A FIATALOK OKTATÁSBAN VAGY FOGLALKOZTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELE, GYILKOSSÁGOK ÉS BEBÖRTÖNZÉSEK ARÁNYA –, VALAMINT A FONTOS EGÉSZSÉGÜGYI MUTATÓK – VÁRHATÓ ÉLETTARTAM ÉS CSECSEMŐHALANDÓSÁG – RENDRE MAGA MÖGÉ UTASÍTJÁK AZ USA ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EREDMÉNYEIT. MINDEZT ÚGY, HOGY A SPECIÁLIS KÖRZET A GDP ARÁNYÁBAN JÓVAL KEVESEBBET KÖLT(ÖTT) MIND AZ EGÉSZSÉGÜGYRE, MIND PEDIG A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA.

Hongkongban a csecsemőhalandóság a világ legalacsonyabbjai közé tartozik, ami erős és szenzitív mutatója a kiemelkedő gyermek- és várandós egészségügyi ellátásnak, a megfelelő terhes-utógondozásnak, valamint a szülők pozitív szociális feltételeinek. Egyéb társadalmi mutatói, mident összevetve, szintén sokkal jobbak a másik két országénál. A munkahelyi biztonság és az anyai egészségügyi ellátás kiváló, az erőszakos bűncselekmények és a rasszista, kirekesztő megmozdulások száma nagyságrendileg kisebb (azzal együtt, hogy Kínával szemben a kiadatási törvény kapcsán számos demonstrációt és ellenállást szerveztek).

A HONGKONG-TÖRTÉNET DACOLT A HAGYOMÁNYOS IGAZSÁGGAL, MISZERINT MINÉL TÖBB PÉNZT KÖLT EGY ORSZÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYRE ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA, ANNÁL NAGYOBB A JÓLÉTE.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak tanulmányai kimutatták, hogy a Gini-index által mért jövedelmi egyenlőtlenség általában alacsonyabb várható élettartammal jár; az állítás hosszú évtizedekig fontos tétel volt. Hongkong azonban ezt az összefüggést is megkérdőjelezi: a városállamnak a fejlett világban az egyik legmagasabb a Gini-együtthatója (nagyobb, mint az Egyesült Királyságé és az Egyesült Államoké), és mégis elképesztő a regió egészségi állapota.

A hongkongi „helyzetben”, úgy tűnik, működnek tényezők, amelyek a jövedelmi egyenlőtlenségektől várt, potenciálisan káros, egészégre is gyakorolt hatásokat is kivédik. Egyrészt, a régióban teljesen mellőzik a nyugati étrendet és hatalmas mennyiségű szabad tartású marhát és szárnyast fogasztanak, másrészt, a természetes és épített környezet, a tömegközlekedés, a sportközpontok, az élelmiszerboltok, az alapvető megélhetési cikkeket árusító üzletek és a magánegészségügyi klinikák könnyen elérhetők, a közegészségügyi rendszer az éppen aktuális hiányosságoktól függetlenül tökéletesen képes minden lakost kiszolgálni. Ráadásul Hongkong földrajzi elhelyezkedése és szubtrópusi éghajlata nagyon előnyös, mert nincs szélsőséges időjárás. 

EZEK KÖZÜL AZ A LEGVALÓSZÍNŰBB, HOGY A NAGY MENNYISÉGŰ SZABAD TARTÁSÚ MARHA- ÉS SZÁRNYASHÚS-FOGYASZTÁS A FELELŐS A HONGKONGBAN VÁRHATÓ HOSSZÚ ÉLETTARTAMÉRT. MINDEN TOVÁBBI SIKERES TÉNYEZŐ LOGIKAILAG UGYANIS ABBÓL FAKADHAT, HOGY HONGKONGBAN MELLŐZIK A NYUGATI ÉTRENDET, ÉS NAGY MENNYISÉGŰ MINŐSÉGI HÚST FOGYASZTANAK.

A szabad tartású, „grass-fed beef” húsfogyasztást számos helyen összekapcsolták már egyébként az egészséges életvitellel és az öregedés genetikai lassításával, így nem csoda, hogy kedvező hatással van a születéskori várható élettartamra is. A nyugati étrend elkerülése pedig azt jelenti, hogy a hatalmas mennyiségű szénhidrátot, (finomított) növényi olajokat, nagy mennyiségű édességet és cukros üdítőket elkerülik, nem esznek feldolgozott élelmiszereket, és az alkoholfogyasztásuk is mérsékelt. Úgy egyébként általánosan sem a WHO szerinti ajánlást követik.

A tanulmány szerzői a fent említett magyarázatokat mind logikusnak és valószínűnek tartják, azonban figyelmeztetnek arra is, hogy a fenti adatok és a Hongkongban várható születéskori élettartam hosszúsága közötti összefüggés részletes és további vizsgálatokra vár, hisz eddig csak az első komplex tanulmány készült el.

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay