Város / Közlekedés
A Mars déli sarkpontjánál a felszíni hőmérséklet a becslések szerint mínusz 113 Celsius-fok, mely a mélységgel egyenes arányosságban fokozatosan melegszik.
A víztestek biológiai szempontból érdekesnek tűnnek, a jövőbeli Mars-misszióknak célpontja lesz ez a régió - emelték ki a tudósok.
hirdetés
Egykor kellemes környezeti feltételek lehettek a Marson
Nagyjából négymilliárd éve a Mars még meleg és nedves planéta volt, csakúgy, mint a Föld. A vörös bolygó azonban a múltban azzá a sivár és száraz világgá változott, ahogyan jelenleg is ismerjük.
Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.
Újabb tavakat fedeztek fel másfél kilométer mélyre a felszín alatt
Olasz kutatók, akik a Nature Astronomy című tudományos lapban számoltak be felfedezésükről, két évvel ezelőtt azonosították a nagyobbik tavat, amelyről szintén kibővítették az ismereteiket.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának radarja által gyűjtött adatok segítségével több száz mérfölddel kiterjesztették a kutatási területet.
A becslések szerint 20-szor 30 kilométeres, a jeges felszín alatt 1,5 kilométerre lévő sósvízű tó mellett három kisebb, különböző méretű víztestet fedeztek fel, amelyek függetlenek a nagy tótól.
A mélyben rejtőző sós tavaknak folyékony lehet a vize
Sebastian Emanuel Lauro, a római Roma Tre Egyetem tudósa vezette kutatócsoport hasonló módszert alkalmazott, mint amelyet a Földön is használnak, hogy feltárják a Déli-sarkvidék és a kanadai arktikus sarkvidék rejtett tavait.
Felfedezéseik több mint 100 radarmegfigyelésen alapulnak, melyeket a Mars Express 2010 és 2019 között végzett. Az űrszondát 2003-ban indították útnak. Ezek a potenciális víztestek
MIND MEGNÖVELIK ANNAK AZ ESÉLYÉT, HOGY A MARSON, VAGY A MARS BELSEJÉBEN MIKROBIÁLIS ÉLET LÉTEZHET.
A só magas koncentrációja valószínűleg megakadályozza, hogy megfagyjon a víz.
A Mars északi pólusán elterülő jégsapka, FORRÁS: NASA/JPL
A tudomány mai álláspontja szerint az élet csak akkor alakulhat ki egy bolygón, ha a felszínén folyékony halmazállapotú víz van jelen. Ez utóbbi feltételhez azonban elengedhetetlen, hogy a bolygó a központi csillagának az úgynevezett lakhatóságo zónáján belül legyen.
A Naprendszerben ez a terület a Vénusz és a Mars bolygó fél nagytengelye közötti zónát jelenti.
Amikor a Mars keringése során perihéliumba, vagyis napközelbe kerül, belép a lakhatási zónába, de a vékony és ritka marsi atmoszféra nem teszi lehetővé, hogy a bolygó felszínén nagyobb egybefüggő vizes területek alakuljanak ki.
A magnetoszféra hiánya valamint a vékony légkör miatt erős kozmikus sugárzás éri a bolygó felszínét, ami további komoly kihívást jelent az élet számára. Számos kutatás azt mutatja,
A TÁVOLI MÚLTBAN A MARS SOKKAL ÉLHETŐBB VILÁG VOLT A JELENLEGI ÁLLAPOTÁHOZ KÉPEST.
Hogy az élet kialakulhatott-e a vörös bolygón, az még egyelőre nyitott kérdésnek számít.
(Forrás: MTI/AP)
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
ÉLŐLÉNYEK NYOMAIRA BUKKANTAK A MARSON?
ÚGY NÉZ KI, MÉGSEM FOGUNK ÉLETET TALÁLNI A MARSON
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
