Skip to main content
EU társadalom és jog

Másfél órán át kérdezte Zuckerberget az Európa Parlament

 

Az elmúlt idők botrányai után Mark Zuckerbergnek meg kellett jelennie az Európai Parlament előtt, ahol tizenkét képviselő másfél órán keresztül kérdezte.

Habár a formátum miatt a Facebook-vezér simán ki tudta kerülni a kínosabb témákat, és még az ideje is lejárt, azért olyan, elég komoly kérdések legalább felmerültek, mint hogy nem kellene-e feldarabolni a Facebook-birodalmat.

hirdetés

Miután az Egyesült Államok kongresszusa két napon és összesen több mint tíz órán keresztül faggatta a Facebook-vezér Mark Zuckerberget, pár hét elteltével az Európai Parlament előtt is megjelent a világ legnagyobb közösségi platformjának vezetője. Az eredeti tervek szerint Zuckerberg zárt ajtók mögött válaszolt volna a parlament tizenkét képviselőjének kérdéseire, ezt azonban a komoly kritikák hatására az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani megváltoztatta, és a meghallgatást többek között élőben is közvetítették az interneten.

Mivel mindössze másfél óra állt rendelkezésre az egészre, arra nem volt esély, hogy annyi különböző kérdést kapjon a Facebook elnök-vezérigazgatója, mint az Egyesült Államokban,cserébe viszont az Európai Parlament tagjai megpróbáltak mélyebb, húsbavágóbb témákat felhozni. Sajnos ebbe annyira belemerültek, hogy az idő jelentős része azzal telt el, hogy az ilyen meghallgatásokon jellemzően keménységet reprezentálni próbáló képviselők felszólalásai után Zuckerbergnek alig maradt ideje válaszolni - mindössze húsz perce maradt, amire még ráhúzott 15 percet, ám ezután a képviselők hiába kértek hosszabbítást, Tajani berekesztette a meghallgatást.

Az első tíz percben Zuckerberg kapta meg a lehetőséget egy nyitóbeszédre, amit leginkább a bocsánatkérésre és a korábban már belengetett intézkedések elismétlésére használt fel. Elmondta, hogy az utóbbi években közel sem fordítottak elég figyelmet arra, hogy az általuk kifejlesztett platform és a hozzá kapcsolódó eszközök esetleg milyen rossz kezekbe kerülhetnek, és ezt nagyon sajnálja, azonban a változás már elindult.

Összesen több ezer alkalmazást vizsgálnak, több mint kétszázat már le is tiltottak, és alaposan átalakítják, hogy a külsős partnerek által készített appok mennyi és milyen információhoz juthatnak hozzá a felhasználói profilokból. Sajnálatát fejezte ki a Cambridge Analyticával kapcsolatos botrány miatt is, melynek keretein belül globálisan 87 millió, az Európai Unión belülről pedig körülbelül 2,7 millió felhasználó adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe.

A közösségi oldalon terjedő kamuhírekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy megpróbálják minél hatékonyabban szűrni őket, ennek érdekében az év végéig 20 ezer fősre bővítik az ezzel foglalkozó részlegüket, és megpróbálják elérni, hogy anyagilag ne érje meg ilyen oldalakat futtatni a Facebookon. A terrorizmushoz kapcsolódó tartalmak kiszűrésével szerinte jól állnak: a mesterséges intelligenciára épülő rendszerük például az al-Kaidához és az ISIS-hoz köthető bejegyzéseket automatikusan képes megtalálni és eltávolítani.

A legkeményebben azonban talán mégis a német konzervatív Manfred Weber szállt bele Zuckerbergbe. Arra kérte, hogy nevezzen meg egyetlen alternatívát az ő birodalmára, amibe a Facebook mellett olyan népszerű platformok tartoznak bele, mint az Instagram és a WhatsApp.

Úgy gondolom, hogy ideje elkezdeni beszélni a Facebook monopóliumának feldarabolásáról, hiszen már most is túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. Szóval egyszerűen felteszem az utolsó kérdésem: meg tud győzni engem arról, hogy ne tegyük ezt meg?

Később aztán Guy Verhofstadt is csatlakozott Weber kérdéséhez, megjegyezve, hogy Zuckerberg korábbi nyilatkozatai szerint az olyan vállalatok a vetélytársaik, mint a Twitter és a Google, így nem tekinti magát monopóliumnak. Ez azonban szerinte olyan, mintha egy autógyártó monopólium azt mondaná, hogy megvan az embereknek a lehetősége repülővel, vonattal vagy biciklivel közlekedni. Ezt követően feltette a kérdést, hogy hajlandó lenne-e a Facebook együttműködni az európai trösztellenes hatóságokkal, és adott esetben leválasztani akár a WhatsAppot, akár a Messengert, hogy megoldják a problémát.

A meghallgatás menete miatt (először a képviselők kérdeztek, majd a legvégén volt Zuckerbergnek lehetősége válaszolni) a vezérigazgató gyakorlatilag szabadon szelektálhatott, és tulajdonképpen figyelmen kívül hagyhatott számos kínos kérdést, aztán pedig az ideje is elfogyott. Mindenesetre a monopolhelyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy az emberek nagyon sok kommunikációs eszközt használnak a Facebookon kívül, ő úgy látja, hogy szinte minden nap jelennek meg új kihívók a piacon. Továbbá többnyire ingyenesen ad lehetőséget az itteni kisvállalkozásoknak is, hogy a közösségi oldalon keresztül tudjanak kommunikálni a potenciális vásárlóikkal, és ezzel fokozzák a piaci versengést, habár az nem egészen tiszta, hogy ez mégis miként kapcsolódik ahhoz, hogy maga a Facebook egyeduralkodó-e egy piacon.

Arra a kérdésre, hogy a Facebook nem ural-e túl nagy szeletet a globális hirdetési piacon, úgy reagált, hogy mindössze 6%-os a részesedésük, habár meg kell hagyni, hogy ez is óriási szám. Kifejtette továbbá, hogy a Facebook igenis fizet adót Európában, és komolyan fektet be a kontinensen.

Mivel ezt követően a képviselőknek már nem volt lehetőségük visszakérdezni, a felek abban maradtak, hogy írásban további kérdéseket továbbítanak a Facebook felé, Zuckerberg pedig megígérte, hogy a jövőben egy magas szintű technikai munkatársa áll majd az Európai Unió rendelkezésére.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép Getty Images

TOP 5

Friss Cikkek