Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor csütörtökön.

A miniszterelnök elmondta, hogy erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek. Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt állította: az adókulcs csökkentésével

Magyarország a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná az Európai Unióban.

Jelenleg az uniós országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb a társasági adó, ott 10 százalék a kulcs a KPMG szerint. Utána a gyakran adóparadicsomként emlegetett Ciprus és Írország következik 12,5 százalékkal, majd Lettország és Litvánia, ahol 15 százalék a kulcs. A többi uniós tagállamban ennél magasabb a társasági adó.

A társasági nyereségadó jelenleg kétkulcsos: 500 millió forintos eredményig 10, felette 19 százalék, vagyis a nagyobb vállalkozásoknak tényleg jelentős lesz az adócsökkentés.

A tartalékból fedeznék

Az ebből származó bevétel az idei költségvetésben 689,9 milliárd forintos előirányzatként szerepel a tavalyi 548,8 milliárddal szemben, szedte össze a Portfolio. Idén az első kilenc hónapban 388,2 milliárd forint folyt be a társasági adóból. A nyáron elfogadott 2017-es büdzsében már 734,7 milliárdos összeggel szerepel a társasági adó, ebből Varga Mihály tájékoztatása szerint 145 milliárd forint fog kiesni a csökkentés miatt, ami egyben azt is jelenti, hogy ennyivel több marad a vállalatok zsebében.

Varga kérdésekre válaszolva elmondta, a kiesés ellenére a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elegendő lesz. Ami tehát azt jelenti, hogy a kormány már azelőtt elköltené a 2017-es költségvetés tartalékát az adócsökkentésre, hogy elkezdődne a 2017-es év.

Orbán azt is közölte, a jövőre várható minimálbér-emeléssel kapcsolatban azt kérte Varga Mihálytól, hogy "menjen el a falig", vagyis olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért, amit a vállalkozók még képesek elviselni.

Ennek kapcsán Varga Mihály azt is elmondta, a kormányzat le szeretné zárni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokat a héten, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, amelyektől a GDP-növekedés megugrását várja a miniszter.

Kérdés, hogy van-e értelme

A Bisnode Magyarország Kft. üzleti adatszolgáltató kérésünkre kigyűjtötte, hogy 2015-ben 1276 darab olyan vállalat volt Magyarországon, amelynek adózás előtti eredménye meghaladta az 500 millió forintot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar vállalati kör túlnyomó többsége a kulcsváltó határ alatti eredményt tudott csak összehozni. Azaz nagyon kevesen lesznek azok a már itt működő vállalkozások közül, amelyeknek komoly pluszt jelent a mostani lépés.

Az 500 millió fölött teljesítő cégeknek egyébként a teljes adózás előtti eredménye nagyjából 15 ezer milliárd forint a Bisnode adatai szerint. Ha ezt összevetjük a költségvetés tao-bevételeivel, abból az látszik, hogy végső soron ők már messze nem fizetnek most sem 19 százalékos effektív adókulcsot, hanem nagyon sok minden leírhatnak, illetve rengeteg adókedvezményt kapnak.

Ha esetleg az a kormány célja, hogy az alacsony társasági adóval új vállalatokat csalogasson az országba, a tekintetben is vannak bökkenők. Kérdés, hogy erre mennyi tere van, hiszen a nagyobb beruházásokat hozó multinacionális cégek számára nem feltétlenül a néhány százalékos tao-eltérések jelentik a fő vonzerőt, hanem a külön adómegállapodások és egyéb támogatások. Így például ennél sokkal többet nyom a latba, hogy a magyar kormány amúgy is szereti kitömni a multik zsebeit.

Ennek például ékes példája az Audi: az egyik legnagyobb magyarországi foglalkoztató, amely tényleg jelentős hozzáadott értéket hoz létre nálunk, egyáltalán nem fizet semmit az államkasszába, mivel a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket leírhatja az adójából. Sőt, nemhogy adót nem fizet, általában még állami támogatásokkal is rendesen megdobják. Ettől persze a magyar gazdaság elég sokat profitál a cég itteni tevékenységéből, tehát a mérleg minden bizonnyal pozitív. Viszont az Audi példája azt is jelzi, hogy önmagában nem a tao-kulcsról szól az, hogy ki jön ide gyártani.

Persze lehet, hogy nem gyártócégekre vadászik a kormány, hanem klasszikus offshore-helyszínt faragna Magyarországból, tehát azt szeretné, ha egyes multicégek átfolyatnák a pénzüket az országon adóoptimalizálás céljából. Erre már eddig is volt példa, a GE Hungary például tavaly brutálisan nagy társasági adót fizetett, miután a növekedési adóhitel jelentette kedvezmények miatt idehozta bevételeit, és itt adózta le más országokban megtermelt bevételét is.

A nagy magyar cégeknek sem feltétlenül jelent ez jelentős könnyítést, legalábbis így vélekednek a Portfolio.hu elemzői. Szerintük Orbán nagy bejelentése nem oszt, nem szoroz, már ami a nagy magyar cégeket illeti. Ők az OTP, a Magyar Telekom, a Mol és a Richter adatait nézték meg, és ebből az jött ki, hogy nekik nem jelent majd különösebben jelentős könnyítést a lépés. Mindazonáltal azt is írták, hogy az adócsökkentés mindenképpen jelzés, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a magyarországi vállalatok versenyképességének, működési környezetük javítása mellett. Emiatt pedig összességében pozitívan értékelték a bejelentést.

Mi lesz Felcsúttal?

További érdekes kérdés, amelyet a HVG vetett fel, hogy mi lesz a társasági adókedvezmények sorsa a kulcscsökkentés után. A jövő évi költségvetés szerint ezek összege 227 és 257 milliárd közé eshet.

Az érvényesített adókedvezmények közül a legnagyobb tétel a sportcélú támogatás adókedvezménye, 82-92 milliárd közötti összeggel, azaz ennyi bevételről mond le a költségvetés a látványsportok javára.
Az előadó-művészeti tevékenység adókedvezménye 23-25 milliárd, tehát ennyi megy például a színházaknak.
A másik ágon, az adóalap-csökkentő tételek közt a kutatásra, fejlesztésre elszámolt költségek után 67-70 milliárd forint körüli összeget hagy az üzleti szférában.

Mint ismeretes, az ilyen tao-kedvezményeken keresztül öntik a pénzt a cégek a felcsúti Puskás Akadémiába és a különböző magyar focicsapatokba. Felmerül tehát az adócsökkentés kapcsán, hogy mi lesz ezeknek az összegeknek a sorsa.

Az is kérdés a lap szerint, hogy mi lesz a különadókkal. Ugyanis így az ágazati különadókból és a bankadóból befolyó összeg nagyobb, mint a teljes társaságiadó-bevétel, ami rendkívül torz adórendszert jelent.

A jövő évi költségvetés a különadókból mintegy 480 milliárd forint bevételt vár. A most életben lévő különadók egyébként

az energia-ellátókat,
a közműveket,
a távközlést,
a bankokat, biztosítókat és a reklámozókat terhelik.

Ha a gazdaság összes vállalkozása, a nyeresége után, ennél kevesebbet fizet a költségvetésbe, akkor a gazdaság még jobban kettészakad: a megadóztatott szektorokat már-már brutális méretű terhet sújtják, miközben például az ipari, építőipari tevékenység Európa legalacsonyabb kulcsával adózik – írja Farkas Zoltán.

Orbán ragaszkodna a net áfájának csökkentéséhez

A konferencián a miniszterelnök arról is beszélt, arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a "büdzsé elbírja" és van iparpolitikai értelme. Megkérte a konferencián a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a "basic needs" körébe tartoznak.

Meglepőnek tűnhet a netadót kieszelő kormánytól, de a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökkentik az internetszolgáltatás áfáját Magyarországon, 2018-ban pedig még lejjebb viszik 5 százalékra. Ezt Brüsszel most nem fogadja el, az unióban ugyanis szabályozva van, hogy egy tagállam összesen hány áfakulcsot használhat, és hogy milyen területeken lehet eltérni az általános áfakulcstól.

Forrás - Kép: Orbán Viktor a Regionális Digitális Konferencián, 2016. november 17-én., Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI