Az átlagos magyar, 18-26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató, és frissdiplomás multinacionális céghez menne dolgozni, egy jó munka reményében szívesen költözne külföldre, és nem indítana saját üzletet.

A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé kompetensnek a munkaerőpiac kihívásait illetően, de a kezdő fizetéseket még mindig túlontúl magasra pozícionálja – ez néhány, a Deloitte legfrisebb felmérésének legfontosabb megállapításai közül.

hirdetés

A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérésből kiderült, hogy:

A válaszadók 16 százaléka érezte azt, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára: már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41 százalék felkészültnek érzi magát.
Fontosabb a kihívás, mint a pénz: amíg 2013-ban a válaszadók 22 százalékánál a munkabér szerepelt az első helyen a munkaválasztás legfőbb tényezői között, az idei felmérésen ez 16,8 százalékkal már csak a második. Idén az első helyen 17,2 százalékkal az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel.
A pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 ezer forintos kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160 ezer forint, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza a hónap végén. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159 ezer forint volt.)
Úgy érzik, hogy három hónap alatt állást lehet találni: a válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65 százalékuk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges képességek birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.
A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6 százalék) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1 százalék). (Azonban csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, a megkérdezettek 78,8 százaléka inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.)
A válaszadók többsége (52 százalék) multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2 százalék) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően (8,2 százalék) indítanának.
A legfontosabb az egészség, és a barátok: a válaszadók a szociális kapcsolatokat (család: 87 százalék, barátok: 53 százalék), illetve az egészségi állapotot (81százalék) tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar frissdiplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben résztvevő országok megkérdezettjei között. A válaszadók mindössze 55 százaléka dédelget vezetői álmokat, a többiek inkább szakértői pozícióban képzelik el magukat.