Ismét TTIP: Cecilia Malmström bízik abban, hogy Washingtonban „tudnak olvasni”

Úgynevezett Befektetési Bírósági Rendszerrel, gyakorlatilag állandó hibrid törvényszékekkel váltaná fel az Európai Bizottság azt a sokat támadott mechanizmust (ISDS), amely a szabad kereskedelmi egyezményekben a befektetők és az államok közötti jogviták rendezését szolgálja – ismertette legújabb javaslatát szerdán az Európai Bizottság.

Az ISDS-szel szemben az a bírálat fogalmazódott meg, főleg pártok és lobbiszervezetek, érdek-képviseleti testületek részéről, hogy rajta keresztül például amerikai vállalatok képesek lennének kilúgozni az unióban érvényes, az amerikainál szigorúbb előírásokat, egészségügyi szabályokat, szabványokat, szélsőséges esetben elvonva ezzel a jogalkotás lehetőségét, és így szuverenitásuk egy részét is az unió tagállamaitól.

A bizottság ezt több ízben igyekezett cáfolni, az új javaslattal kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi, hogy az Európai Parlament, a tagállamok, a nemzeti parlamentek és a nyilvános konzultáción keresztül az érintettek és a közvélemény részéről érkezett visszajelzések alapján készült. „A cél az, hogy minden szereplő maradéktalanul megbízzon a rendszerben" – írja közleményében az Európai Bizottság.

Tapasztalt bírák ítélkeznének

A javasolt bírósági rendszerben nem döntőbírák, hanem magasan képzett és nagy tapasztalattal rendelkező, a szabad kereskedelmi partnerrel közösen kinevezett bírák ítélkeznének. A rendszer elsőfokú és fellebbviteli bíróságokból állna, így a fellebbezés lehetősége is megvalósulna, a fellebbezés pedig Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mintájára működne.

A bizottság javaslata azt is korlátozná, hogy a beruházók milyen jellegű vitás ügyekkel fordulhatnak a törvényszékekhez, így például őket érintő hátrányos megkülönböztetés, kompenzáció nélküli kisajátítás vagy igazságszolgáltatás megtagadása esetén fordulhatnának ezekhez a bíróságokhoz.

Átláthatóságot ígérnek

A brüsszeli testület emellett azt ígéri, hogy a befektetési bíróságok működése átlátható lesz, az ügyekben pedig világos szabályok alapján születnek majd a döntések. Az eljárások, meghallgatások nyilvánosak lesznek, az elhangzottakat az interneten is közzéteszik, és bármely ügyben bármilyen érintett fél beavatkozhat majd, viszont a rosszhiszemű kereseteket gyorsan elutasítják majd.

A javaslat nemcsak az Egyesült Államokkal kidolgozandó, úgynevezett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséget (TTIP), hanem az összes olyan szabad kereskedelmi megállapodást is érintené, amelyet az Európai Unió köt más államokkal.

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja elmondta, hogy a javaslatról még nem egyeztettek az Egyesült Államokkal, mert az egyelőre még csak a bizottság javaslata, nem elfogadott uniós álláspont, de mint fogalmazott, bízik abban, hogy Washingtonban „tudnak olvasni”.