Oroszország az Északi-sarkból 1,19 millió négyzetkilométernyi területre tart igényt. De nincsenek egyedül a viadalban.
Oroszország augusztus elején immár másodjára adta be kérelmét az ENSZ illetékes bizottságához, hogy az Északi-sarkból nem kevesebb, mint 1,19 millió négyzetkilométernyi területre tart igényt. De nincsenek egyedül a viadalban.
Krím korántsem elég
A kelet-európai mamut azt állítja, ezúttal elég bizonyítékot tartalmaz a kérvényük ahhoz, hogy az ENSZ Óceán-és Tengerészeti Bizottsága érvényesnek találja azt. Az Északi-sarkra az oroszok sem a táj szépsége miatt áhítoznak, hanem ettől sokkal meggyőzőbb motivációjuk van:
a jég birodalma alatt a Föld feltáratlan olaj-és gázkészleteinek feltehetően az egynegyede rejtőzik
– közölte a Business Insider. Elemzések szerint legalább olyan értékes terület, mint Szibéria.
Az igénnyel nincsenek egyedül, hisz az energiaforrásokért folytatott harcba beszállt még az Egyesült Államok, Kanada, Dánia - Grönland révén - és Norvégia is érintettek a határvitában. Kifejezetten az Északi-sarkra közülük egyelőre csak az oroszok, a kanadaiak és a dánok jelezték az igényüket.
Nem adják fel
Az orosz kormány nem először tesz kísérletet olaj- és gáztartalékai feltöltésére. Először 2001-ben nyilvánították ki az igényüket a területre, akkor az ENSZ a kérvényt nem találta megalapozottnak, és 2002-ben elutasította azt.
Az Északi-sarkon végzett sok éves kutatómunka és annak eredményei feljogosítja Oroszországot arra, hogy jogot formáljon a területre.
– derül ki az orosz külügyminisztérium hivatalos közleményéből, ami kitér arra is, hogy az ország számos felderítő missziót vezetett a térségbe, úszó kutatóbázisokat alakítottak ki.
A globális felmelegedés a malmukra hajtja a vizet
Anno már Sztálin is azon gondolattal kacérkodott, hogy kihasít egy darabot az Északi-sarkból magának, akkoriban viszont még senki nem vette komolyan az effajta területi igényeket, hiszen annyira zord körülmények uralkodnak ott, valamint a technológiai megoldások is annyira kezdetlegesek voltak még, hogy azok nem tették lehetővé a terület hasznosítását.
Míg sokan nem örülnek az egyre gyakoribb és tomboló nyári hőségnek, addig
a globális felmelegedés épp az Északi-sarkra ácsingózók kezére játszik,
hisz például a területen húzódó Lomonoszov gerincet borító jégtakaró közel kétharmada elolvadt az elmúlt négy évtizedben, és a tudósok szerint ez egyfajta kegyelemdöfés is a területnek. A jégtakaró fokozatos visszahúzódásával rövidebb vízi útvonal nyílna meg a tengeri kereskedelem előtt, és megkezdődhetne a mélyben rejtőző energiaforrások kiaknázása.
Jogi bökkenő
Az Egyesült Nemzetek 1982-es tengerjogi egyezménye szerint egy ország a szárazföldi határvonalától számított 200 tengeri mérföldig (370 km) terjedően hozhatja felszínre a víz alatt rejlő energiahordozókat. E kritériumnak Oroszország egyértelműen nem felel meg, de van még egy kitétele a megállapodásnak, amit próbálnak is igazolni a Kremlből. Ha egy ország a 200 tengeri mérföldes határvonalon túl szeretne például olajfúrásokat végezni, akkor tudni kell bizonyítani, hogy a kontinentális talapzat - amin az adott ország elterül – mélyebbre benyúlik a tengerbe, így egészen 350 tengeri mérföldig (648 km) terjedően aknázhatják ki a tengerfenékben lévő energiahordozókat – magyarázza a World Ocean Review a nemzetközi jogállást.
Az oroszok mindent megtesznek, de tényleg mindent
A Kreml – pénzt és időt nem kímélve - kutatók garmadáját vezényelte ki a térségbe, hogy bizonyítsák Oroszország jogos igényét a területre. Artur Csilingarov, a sarkkör neves kutatója 2007-ben még egy mini tengeralattjáróval is lemerült az Észak-sark alatti tengerfenékre, hogy kitűzzön egy titániumból készült orosz zászlót, ezzel is jelezve az orosz felségterületet. Az orosz külügyminisztérium már a nemzetközi megállapodás 350 tengeri mérföldes kitételét is kétségbe vonja, hiszen az igényelt terület (1,2 millió négyzetkilométer, azaz Magyarország területének több mint tizenkétszerese) – ahol az energiaforrások találhatóak – „a kontinenshez természetesen kapcsolódó terület”, függetlenül attól, hogy Oroszország határától milyen messze található.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
ÉVSZÁZADOKON ÁT ÁLLTÁK A KLÍMAVÁLTOZÁST A GRÖNLANDI VIKINGEK
GRÖNLAND LANTANIDA-NAGYHATALOM LEHET
TUDÓSOK MEGÖLÉSÉVEL VÁDOLJA AZ OLAJLOBBIT EGY KLÍMAKUTATÓ
Nyitókép: Az orosz tengeralattjáró flotta is sokat cirkál a környéken, Forrás: AFP/Fred Tanneau/Getty Images
TOP 5
