Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_abevandorlas_london.jpg 

Alapvető változás állhat be a britek bevándorlási politikájában a választások után. Vajon mit hoz a jövő?

Minden idők egyik legszorosabb választására készülve az összes jelentősebb brit párt hangzatos ígéreteket lengetett be a bevándorlás visszaszorításáról, sőt olyan is volt, aki nem állt meg a belengetésnél, hanem bögrére nyomtatta és kőbe véste, hogy radikálisan változtatni fog Nagy-Britannia bevándorlási politikáján. Az ígéretek csak keménységükben különböznek, de az biztos, hogy bármelyik párt is kerül hatalomra, a magyaroknak sem lesz olyan egyszerű mosogatókarrierbe kezdeni Londonban, mint eddig.

Az Egyesült Királyság az első lehetséges alkalommal megnyitotta a munkaerőpiacát a 2004-ben frissen csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország előtt. Írországon és Svédországon kívül a többi EU-s tagállam kivárt ezzel a lépéssel, ezért nagyrészt a britekhez érkeztek azok, akik a nagybetűs Nyugaton akartak dolgozni.

Tényleg magyarok és lengyelek özönlenek be?

A nyitás jó szándékú döntés volt, de „elszúrták” – vallotta meg 2013-ban az akkori munkáspárti kormány kül-, korábban belügyminisztere. Jack Straw szerint „az egyik látványos hiba, amelynek magam is részese voltam – bár nem egyedül –, az volt, hogy feloldottuk az átmeneti korlátozásokat az EU-ba 2004 közepén felvett kelet-európai országokkal, például Lengyelországgal és Magyarországgal szemben”. Bár a brit közbeszédben rendkívül divatos a közép-kelet-európai bevándorlókat szapulni, a statisztikák szerint még az EU-n belül sem a mi régiónkból érkeznek a legtöbben Nagy-Britanniába.

A 2004-ben csatlakozott nyolc ország viszonylag lassan reagált a brit nyitásra, mert nem kezdett el azonnal meredeken emelkedni az EU-s országokból érkező bevándorlók száma a szigetországban.

A legtöbb – összesen 102 ezer – közép-kelet-európai 2007-ben vándorolt Nagy-Britanniába, majd meredeken visszaesett a számuk, miközben az előző körökben csatlakozott 15 államból érkező migránsok száma 2004 óta szinte folyamatosan emelkedik. A 2013 és 2014 szeptembere között a szigetországba érkező EU-s migránsok 30 százaléka érkezett a 2004-ben csatlakozott országokból, 51 százalékuk a korábban, 16 százalékuk pedig a később csatlakozott országokból (Románia, Bulgária) vándorolt Nagy-Britanniába. (A brit statisztikai hivatal sajnos nem arányosította az abszolút számokat az egyes EU-s országcsoportok lakosságszámához, így azt nem tudjuk, hogy a lakosság arányában honnan mennek a legtöbben Nagy-Britanniába.)

A legtöbb bevándorló egyébként hagyományosan az EU-n kívülről érkezett Nagy-Britanniába, de ma már szinte ugyanannyian mennek a szigetországba az EU-n belülről is. A legutóbbi statisztikák alapján 2013 és 2014 szeptembere között összesen 624 ezer migráns lépte át a brit határt (és több mint 300 ezren hagyták el az országot), amelyből 292 ezren az EU-n kívülről érkeztek, 251 ezren pedig az EU-n belülről.

Maximalizálás, szűrés, segélymegvonás: akárki nyer, a bevándorlóknak nehezebb lesz

A bevándorlásellenesség korábban, ahogy minden európai országban, Nagy-Britanniában is egy szélsőségesen EU-ellenes és jobboldali párt, a Nigel Farage vezette függetlenségi párt (UKIP) sajátja volt. A párt azonban olyan elsöprő sikert aratott a 2014-es európai parlamenti választásokon, hogy ezután egyfajta licitverseny indult be a pártok között az EU-val ápolt viszony újragondolása és a bevándorlás szigorítása terén is.

Ez az egymásra licitálás az EU–brit viszony terén most ott tart, hogy ha – az egyébként esélyes – konzervatívok nyernek, 2017-ben népszavazás lesz Nagy-Britannia kilépéséről az unióból. A bevándorlásellenesség pedig akkora, hogy bármelyik párt is nyeri a választást, mindenképpen szigorítás következik. Kivételt jelentenek a zöldek, ők azonban legfeljebb 1-2 helyre számíthatnak a parlamentben.

Lássuk, ki mit ígér!

UKIP

A bevándorlást korlátozó ígéretek alaphangját az UKIP radikális ígéretei adják:

  • Pontrendszerrel kiválasztanák azokat a migránsokat, akikre szüksége van az országnak.
  • Évente maximum 50 ezer fő képzett munkaerőt engednének be.
  • 5 évre megtiltanák a képzetlen munkaerő beáramlását.
  • A bevándorlóknak öt évig semmilyen segélyt nem adnának.

Toryk

A választás egyik esélyesének tartott konzervatívok ígéretei éppen csak egy árnyalatnyival kevésbé radikálisak. A párt hatalomra kerülése esetén azt ígéri, hogy

  • néhány tízezerben korlátozná a bevándorlók összlétszámát évente;
  • az EU-ból érkező bevándorlóknak négy évet kellene várniuk, amíg bizonyos szociális juttatásokat vagy szociális lakhatást kaphatnak;
  • eltörölnék a munkakeresési támogatást a bevándorlóknak, illetve nem adnának szociális segélyt a Nagy-Britannián kívül élő gyerekek után;
  • az EU-val tárgyalnának, hogy hogyan lehetne hatékonyabban deportálni a bevándorló bűnözőket és megakadályozni, hogy visszatérjenek a szigetországba.

Munkáspárt

A Konzervatív Párt legnagyobb ellenfele a Labour, azaz a Munkáspárt. Az évtizedeken keresztül politikai váltógazdaságában egymást cserélgető két nagy párt küzdelme jelenleg annyira szoros, hogy a közvélemény-kutatások alapján nem lehet megmondani, melyik pártnak lesz több széke a parlamentben. Ha a Labour kezébe kerül a politikai vezetés, akár olyan törvények is születhetnek, amelyek kedveznek a migránsoknak, bár a párt szintén bevezetne szigorú korlátozásokat, ahogy azt magukból hülyét csinálva bögrére nyomtatták és kőbe is vésték:

  • 1000 új határőrt állítanának munkába, és megerősítenék az ellenőrzést az ország elhagyásakor, hogy így kiszűrjék, akik tovább maradtak, mint a vízumuk engedte volna, és akik illegálisan lépték át befelé a brit határt.
  • Maximalizálnák ez EU-ból érkező dolgozók számát.
  • Törvényt hoznának, hogy ne lehessen a migránsok kihasználásával a brit munkások órabére alá ígérni.
  • Az országba érkezés után két évig nem kaphatnának munkanélküli-segélyt a bevándorlók.

SNP és libdemek

A Munkáspárton és a konzervatívokon kívül a Skót Nemzeti Pártnak (SNP) és a liberális demokratáknak van esélyük nagyobb számban bejutni a parlamentbe. Mivel elég valószínűnek tűnik, hogy egyik nagy párt sem fog többséget szerezni, koalíciós kormányzásra kényszerülnek majd, így lehetséges, hogy az SNP és a liberális demokraták is beleszólhatnak majd a bevándorlási politika alakításába is.

Az SNP-nek ezek a legfőbb ígéretei a témában:

  • Olyan bevándorlási politikákat fog támogatni, amelyek összhangban vannak Skócia gazdasági érdekeivel.
  • Újra bevezetné a tanulmányok befejezése után szükséges munkavállalási vízumot.
  • Felülvizsgálná az illegális bevándorlók jelenlegi fogvatartási rendszerét egy igazságosabb és hatékonyabb rendszer kialakítása érdekében.

A liberális demokratáknak pedig ezek:

  • Visszaállítanák a határok ellenőrzését ki- és belépéskor is.
  • Változtatnának az illegális migránsok fogvatartási rendszerén, hogy ne lehessen őket határozatlan ideig fogva tartani.
  • Az angolul nem tudó bevándorlókat angolórákra köteleznék a munkakeresési segély fejében.
  • Kivezetnék az Egyesült Királyságon kívül élő gyerekek után járó segélyt.

Jó, de hogyan érinti mindez a magyarokat?

A Nagy-Britanniában élő magyarok számáról a legkülönbözőbb statisztikák keringenek: a 2011-es brit népszámlálás mindössze 48 ezer magyarországi születésű brit lakost számolt össze, de Matolcsy György nagykövetségi adatok alapján már 2013-ban is 300 ezer nagy-britanniai magyar munkavállalóról beszélt, amely 2014 első harmadában 70 ezerrel nőtt.

Annyi biztosnak tűnik, hogy Londonban ma már annyi magyar él, hogy a brit főváros az ötödik legnagyobb magyar város, amely gyorsabban is növekszik a legtöbb magyar nagyvárosnál: 

manapság évente 5-10 ezer magyar megy ki munkát vállalni Londonba.

A magyarok – ahogy a kelet-európaiak – többsége valóban munkáért megy Londonba, nem segélyekért, és ha azt nem találnak, akkor viszonylag hamar hazajönnek. A legtöbben nem potyára mennek, hanem biztos vagy biztosnak gondolt állásajánlatok után indulnak el Nagy-Britanniába, és ha nem is kapnak rögtön munkát, pár hónapon belül találnak valamilyen állást. A megkérdezett, kint élő magyarok szerint nem nagyon van olyan, aki a szociális juttatásokért menne ki: sokan azt sem tudják, hogy járna nekik ilyen. Ráadásul Nagy-Britanniában, főleg Londonban nem könnyű megélni, ezért ha valaki nem talál munkát kint, már csak azért is visszajön, mert 

Magyarországon legalább kicsit olcsóbb munkanélkülinek lenni.

Így a munkanélküli-segélyre és az egyéb szociális juttatásokra vonatkozó korlátozások miatt nem várható, hogy tömegével térnének haza a Nagy-Britanniában lébecoló honfitársaink. Ilyenek ugyanis nem nagyon vannak.

Ami inkább jellemző, az az, hogy durván becsapják és kihasználják a jobb élet és jobb kereset reményében a szigetországba vándorló magyar munkásokat, legyenek diákok vagy felnőttek. Ezért, ha a Labour nyer, és a brit munkások védelme érdekében bevezeti, hogy ne lehessen nevetségesen alacsony órabérekkel és kegyetlen munkakörülményekkel a brit munkások alá ajánlani, sok kint élő, képzetlen magyarnak akár javulhatnak is az életkörülményei. Főleg, mivel a bevándorlásra vonatkozó ígéreteiken túl mind a Munkáspárt, mind a konzervatívok a minimumórabér növelését ígérték. Egy kint élő magyar az Indexnek azt mondta:

Az új intézkedések, illetve maga az tény, hogy bevándorlásellenes lett a közhangulat, inkább a most Nagy-Britanniába készülőket riaszthatja el.

Munkanélküliek lennének a bevándorlók?

Az Egyesült Királyságban élő bevándorlókra és így a kinti magyarokra egyébként sem jellemző a munkanélküliség a kutatások szerint, ezért a szociális juttatásokat, különösen a munkakeresési/munkanélküli segélyt megnyirbáló ígéretek inkább a többségi társadalomnak szólnak, semmint egy valós problémát oldanak meg. A London School of Economics (LSE) egyfriss kutatásából például az derült ki, hogy 

nem nő jelentősen a munkanélküliség azokban a városokban és kerületekben, ahol különösen sok a bevándorló.

A migránsok ráadásul kevésbé veszik igénybe a közszolgáltatásokat, például az egészségügyet, mert fiatalok, nem betegeskednek, ugyanakkor dolgoznak és adót fizetnek. Az LSE kutatása szerint tehát nagyban hozzájárulnak az államháztartás hiányának csökkenéséhez.

Máshol is lecsapnak a migránsokra

A brit bevándorlásellenes lendület egyik oka, hogy tavaly novemberben az Európai Bíróság iskimondta: nem számíthatnak a jóléti rendszerre azok, akik csak a szociális segítség miatt mennek másik tagállamba. Három hónapnál rövidebb ideig átköltözhetnek, de ha öt évnél nem hosszabb időre maradnának, bizonyítaniuk kell, hogy el tudják tartani magukat.

A német ügyben született döntést üdvözölték a brit konzervatívok, és Európa-szerte felbátorította a kormányokat, hogy átmeneti időszakhoz kössék, amíg valaki elkezdhet juttatásokat igényelni.

A németek már tavaly áprilisban bekeményítettek: maximum hat hónapot adtak, hogy valaki az EU-ból állást találjon náluk, valamint öt évre kitiltanák, aki visszaélt a jóléti rendszerrel. Az se egyedi jelenség, hogy euroszkeptikus vagy EU-ellenes pártok lovagolják meg a közhangulatot. Helsinkiben épp a brit választások napján jelenthetik be, hogy második legerősebb pártot, a szélsőséges A Finneket (korábban Igaz Finnek volt a nevük) is beveszik a kormányba.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

Kép: Londoni utcakép, Fotó: Bloomberg / Europress / Getty