Nemcsak rosszabbul keresünk például az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok.
Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait.
Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük.
Az írás a hazai bérek színvonaláról kialakult vitához szól hozzá. Az előzmények itt olvashatók:
2015.02.07 De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?
2015.02.16 Miért alacsonyak a béreink? Válasz a Portfolio írására
2015.02.19 Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?
2015.02.23 Magyar bérek: szerintünk meg ezért keresel kevesebbet egy osztráknál
2015.02.26 Alacsony magyar bérek? Nem ez a harc lenne a végső
2015.02.27 Magyar bérek: Észak- vagy Dél-Korea?
"A fizetésünk is legyen európai!"
Nemcsak a magyar politikai életből hallunk olyan szlogeneket, hogy "európai munkáért - európai béreket", vagy olyat, hogy "ne csak az áraink, a fizetésünk is legyen európai", hanem a legtöbb sarki kocsmában is szó van erről. Az alacsony fizetések témája kis túlzással a kesergő magyarok egyik kedvence, ami feltehetően az olyan társadalmi jelenségeknek is táptalajt szolgáltat, mint a kivándorlás.
Mert hát ugye kint sokkal jobban lehet keresni ugyanazzal a munkával, nem?
A rövid és tényekkel alátámasztott válaszunk az, hogy igen, hamarosan megnézzük azt is, hogy pontosan mennyivel. Ezzel viszont azt hiszem, hogy még nem leptünk igazán meg senkit. A Portfolio-nál otthonra talált vitának a kulcskérdése ugyanis a körül forgott, hogy ezt mi magyarázza, illetve mennyire "rendben levő", hogy ez így van.
Az alábbi írás két csatornán kíván hozzájárulni a diskurzushoz, először is tisztába teszi a különbségeket, majd megnézi, hogy az eddig felmerült magyarázatok mire nem adnak kielégítő választ.
Mégis mekkora a bérfeszültség?
Máig nagyon kusza képe van a magyar közéletnek arról, hogy pontosan mekkora bérfeszültség is van Magyarország és Nyugat-Európa között. Nem ritkán hallunk olyat, hogy Ausztriában bezzeg a gyári munkás is a tízszeresét keresi az itthoni orvosnak, a túlzások pedig nagyon mély gyökereket vertek a gondolkodásunkban. Márpedig mérhető dolgokról van szó, teljesen elfogadható módszer van rá, hogy megmondjuk, egy átlagosnak számító osztrák mennyivel keres többet, illetve hányszor él jobban egy magyarnál.
Elterjedt egy olyan tévképzet az utóbbi időben, amely szerint valójában itthon is olyan árak vannak, mint nyugaton. "De hát milyen olcsó kint is egy laptop, vagy egy autó, meg amúgy a Tesco is hasonló" - hangzik el sokszor az érv. Érdemes megérteni, hogy azon termékek, amik részt vesznek a globális kereskedelemben, a világpiaci verseny miatt mindenképpen hasonló árral kell rendelkezniük, szemben azokkal, amik jellegükből fakadóan csak belföldi értékesítésre használhatóak. Ebből könnyen belátható, hogy egy csak helyben elvégezhető szolgáltatás miért lehet drágább nyugaton, illetve egy exportálható terméken miért szerepelhet hasonló árcédula. Az igazság tehát az, hogy a magyar lakhatási költségek és a szolgáltatások jelentős része látványosan alulmúlja a nyugat-európai mértéket. Ebből következően pedig teljesen fals kép alakul ki akkor, ha valaki pusztán a bérkülönbségeket veszi alapul két ország életszínvonalának összehasonlításakor.
A nemzetközi közgazdaságtannak ez egyébként egy fontos problémája és több módszer is létezik a kezelésére. Mi jelen írásban a World Bank adatbázisára támaszkodunk, ahol a vásárlóerő-paritáshoz az országok teljes GDP-jét veszik alapul. Ezzel tehát egy makroszintű választ kapunk arra, hogy a magasabb fizetés mellett valóban jobban tud-e élni egy nyugati polgár a magyarnál.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
ÖT SZAKMA, AMIVEL BIZTOS A KÜLFÖLDI ÁLLÁS
10 ORSZÁG, AHOL ÉRDEMES MUNKÁT VÁLLALNI, ÉS 10, AHOL NEM...
MELY ORSZÁGOK AKARJÁK KORLÁTOZNI A MUNKAVÁLLALÁST EURÓPÁBAN?
TÖK MINDEGY, MILYEN A MUNKA, HA A PÉNZ JÓ - ÍGY VÁLASZTANAK A MAGYAROK
TOP 5
