Skip to main content

 

Akár össze is keverhetnénk egy szerszámos bódéval azt a házikót, melyben alkotója szerint lakni is lehet.

Érdekes filozófia mentén került megalkotásra a mikroház. Derek Diedricksen szerint az emberek túl nagy épületekben és túl nagy lakásokban élnek, noha lakótérnek elég lenne egy kisebb otthon is, olyan például, ami „orvosolja” a túl nagy élettérből adódó problémát. Ezért kifejlesztett egy pici kis lakóházat, mely nagyobbrészt hulladékból épült, és amelynek így nem csak a létrehozatala, hanem az üzemeltetése is kis ökolábnyomot feltételez.

hirdetés

A mikroház koncepciója valóban dicséretes, és azzal is egyet lehet érteni, hogy minél kisebb az élettér, annál kisebb az ökolábnyom, azonban azzal már nem, hogy ebben a házikóban kényelmesen is lehet élni.

Bár a tervező szerint ezek az „épületek” csak átmeneti otthont nyújtanának, pl. hajléktalanoknak vagy menekülteknek, mégis úgy gondolom, hogy ebben a kuckóban legfeljebb néhány órát, esetleg egy-két napot lehet kibírni.

Szerszámos bódénak azonban ideális lehet, hasonló épületek nem egy magyar kertben is megtalálhatók.

Ha azt vesszük alapul, hogy egy embernek, esetleg egy négytagú családnak mekkora élettérre van szüksége, akkor elég, ha végiggondoljuk, mekkora például egy jurta vagy akár egy csőszkunyhó. Előbbi jóval nagyobb, utóbbi a jurtához képest valamivel kisebb, de egyben megegyeznek, megfelelő lakóteret feltételeznek, hisz évszázadokon keresztül ugyanúgy építették őket, és megfelelően funkcionáltak. Tehát beváltak.

Természetesen minden viszonyítás alapja, és az igények kérdése Ha azt vesszük alapul, hogy a házikóban mégis csak jobb aludni, mint az utcán, akkor valóban optimális, de ha azt vesszük górcső alá, hogy a mikroházban nincs se szigetelés, se fűtés, se vízvezeték, vagy wc és fürdőszoba, már nem annyira tetszetős. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy egy olyan országban, mint pl. Afrika, ahol nincs szükség a fűtésre, beválhat, de ott megfelelően funkcionálhatnak a mobil sátrak is, amiket sokkal könnyebb odaszállítani, mint ezeket az épületeket.

Ha pedig nagyobbrészt hulladékból készülnek, kicsit soknak tűnik értük a 200 dollár összköltség, ami átszámítva 50 ezer forint, de természetesen, ahogy írtam már, minden viszonyítás kérdése.

De döntse el a kedves olvasó, mit ér egy ilyen kis házikó, illetve végig lehet azt is gondolni, kipróbálná e néhány napra az építményt.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

TOP 5