Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

aClCrHoY.png

Arnóti barátaimtól tudom: náluk dolgos romák élnek. Amióta az ónodi jegyző a polgármesterük, az önkormányzattól ingyen földet is kapnak, amit a közmunka mellett szépen megművelnek maguknak.

– Ez a szülőfalum – mondja a jogász dr. Üveges István. – Polgármesterként ez az első ciklusom, s nem telt tétlenül. Szinte minden pályázatunkat megnyertük, s ezzel több százmillió forintot, a fő csapásirányunk a foglalkoztatás. Ebben a 2600 lelkes borsodi faluban a romák aránya 15 százalék, s a munkaképes korúak zöme, 100-200 ember évtizedek óta állástalan. De érdemes volt hajtani. Az előző önkormányzat nem gazdálkodott, míg mi több vasat is tartunk a tűzben. Kezdeném a földprogrammal.

A falunak van 5,5 hektár termőföldje, s mikor idejöttem, egy gazda bérelte lucernatermesztésre. Ez szerintem nagy pazarlás, hiszen mi ebből jóval többet profitálnánk, ha közmunkásokkal zöldségeket termesztenénk rajta a közintézményeinknek. Pályáztunk hát locsoláshoz kútfúrásra, a szántáshoz utánfutós traktorra, s jelenleg a közkonyhára a burgonyától kezdve szinte mindent termesztünk, ellátva az iskolát, óvodát, időseket. A konyhán, ahol szintén dolgoznak közmunkások, még rendelésre is főznek: 600 forint egy teljes ebéd.

Három éve eldöntöttük, hogy a rászorult családoknak is adunk ingyen földet, amin azt termelnek, amit akarnak. Az első évben 15-en, tavaly 26-an, az idén 32-en igényeltek a roma nagycsaládosok. Kertészeti tudásukat a munkaügyi központ által szervezett képzéseken szerzik meg az érintettek.

– Mekkorák a szociális kertek?

– Maximum ezer négyzetméteresek, egyelőre ez a jellemző igény. Az egyik közmunkásunk, Molnár Béla a fiával a 700 négyzetméteres parcellájukat példaértékűen műveli. Nagycsaládos, 18-an élnek egy fedél alatt a Dankó Pista utcában, a krumpli, hagyma, zöldség, bab, uborka, patisszon az utolsó szálig elfogy, alig várják a tavaszt. A legkelendőbb a krumpli, azon felül kinek mi a fontos.

Ezeket a földeket felszántjuk, elboronáljuk, a vetőburgonyát beszerezzük, vetőmagokra pénzelőleget is adunk, mert az ingyen földet művelők fizetett közmunkások is. Jelenleg 112 közmunkást alkalmazunk Arnóton. Aki nem áll háttal a dolognak, itt dolgozhat. S a 22 ezer forintos segély helyett nyilván a munkát választja, ami legalább dupla pénz.

Lopás nincs, az őrző-védő stábot is a közmunkásokból verbuváltuk. A munkafelügyelők, csoportvezetők fizetése 65 ezernél is több: így a földművelési csoportvezető Mile Norbié, mert agrártechnikumot végzett, s a 60 éves Szedlák Istváné, aki géplakatos, a műszaki karbantartók felügyelője. A nyugdíjhoz közeli korosztálynak számít, hogy a 8 órás közmunka rendes munkaviszony. Akár földet túr, takarít, vagy a térkőüzemben dolgozik.

– Térkőüzem?

– A térkőgyártás és -burkolás szintén meghatározó része közfoglalkozatásunknak. Ónodról hoztam az ötletet, 2011-ben pályáztunk rá a munkaügyi központnál, nyertünk 10 milliót. Régi, rozoga raktárépületet újítottunk fel, kibővítettünk, bevittük a vizet. Beindítottuk a kézi gyártást, mert nincsenek profi gépeink, csak egy rázó- és keverőgép, de a pályázattal a kavicstól a cementig mindent megkapunk. Csak magunknak gyártunk. Most éppen az iskola előtti parkolót burkoljuk, ahol évtizedekig sárban tocsogtak a gyerekek. Ez az üzem munkát ad, és idővel az utolsó mellékutcában is lesz járda, aszfalt, eltűnnek a kátyúk. Tavaly uniós pályázati támogatásból aszfaltozunk, bitumeneztünk. Pályázaton nyertünk 280 zöldhulladék-komposztáló ládát, bárki igényelhet belőle. Van már helyi termelői piacunk, tervezzük energiaültetvények telepítését, az állattenyésztés beindítását.

Sajnos ma már csak két tehén van a faluban, sertés is kevés, pedig hússal és tejtermékekkel még önellátóbbak lennénk.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

Kép: Közmunkások Arnóton, Fotó: Németh András Péter