Ketreccsere. Egyéves a sok vitát kiváltó uniós rendelkezés. Jelentős beruházásra kényszerültek a tojástermelők, amikor drága volt a tojás, a fejlesztés hitelét pedig most kell törleszteni, amikor olcsó az áru. Egy évvel ezelőtt járt le a nagyobb ketrecek alkalmazását előírő uniós rendelet haladéka. A szabály máig ható gondokat okozott.

Tavaly július végéig kellett átállniuk az Európai Unió tojástermelőinek a nagyobb ketrecekre, amelyet Brüsszel állatvédelmi előírások miatt rendelt el. A termelők szintjén komoly beruházást igénylő lépés alaposan átrendezte az ágazaton belüli viszonyokat. Az uniós rendelet előírta, hogy a hagyományos ketreceket olyan módosított tojóketrecekre kell cserélni, melyek nagyobb mozgásteret biztosítanak az állatok számára.

"A ketrecek megnagyobbítása rendkívüli beruházást jelentett a hazai termelőknek, sokan nem is tudták végrehajtani, vagy valamilyen áthidaló megoldást választottak” – nyilatkozta a Világazdaságnak Molnár Györgyi. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének titkára lapunknak hozzátette: „a termelők egy része az állomány csökkentését választotta, mások technológiaváltással próbálkoztak, és áttértek a mélyalmos, esetleg a szabadtartásos működésre.”

Akik a beruházást választották, részben abban bízhattak, hogy a lépés idején viszonylag magas volt a tojás ára. Az árszint azonban már a tavalyi év végén, decemberben csökkenni kezdett – mutatott rá a titkár. „Jelenleg a termelők komoly pozícióromlást kénytelenek elszenvedni, hiszen a nyomott árak miatt átlagosan minden egyes tojáson 6 forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni” – jelentette ki a titkár, aki szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy ez átlagérték, esetenként ennél nagyobb is lehet a veszteség.

Az árcsökkenés oka az európai túltermelés. A ketreccserét számos tőkeerősebb nyugat-európai termelő egybekötötte más fejlesztésekkel, így sok esetben kapacitásnövekedéssel járó beruházásokat hajtottak végre. A tavalyi letelepítés több volt a korábbinál, ezért a termelés is jelentősen megnőtt. A megnövekedett tojástermelés okozta bőség lenyomta az árakat.

Ezen felül Magyarországon további jelentős piacbefolyásoló tényező a feketekereskedelem. Illegális csatornákon nagyon sok importtojás érkezik az országba, amelyet feketén, áfamentesen, vagyis jelentős árelőnnyel értékesítenek. A legális import nem annyival olcsóbb, hogy komoly nyomást helyezzen a hazai szereplőkre, de a feketekereskedelem kétségkívül nagy gondokat okoz. További gond, hogy a tavalyi ketrecberuházásokra felvett hiteleket a termelőknek most a nagyon alacsony árfekvés mellett kell törleszteniük.

"Az olcsó import lehetőségét veti fel egy esetleges szerződés az Európai Unió és Ukrajna közötti szerződés, amely szerint utóbbi ország feldolgozásra szánt tojást hozhatna be akár Magyarországra is” – tette hozzá Molnár Györgyi. A szerződést még nem ratifikálták, az életbe lépés időpontja egyelőre nem tudható. Ugyanakkor – a baromfihús, és a közvetlen fogyasztásra szánt tojás behozatalának tilalma mellett – az élelmiszeripari feldolgozásra szánt tojás esetleges ukrajnai importja jelentős árnyomást fejthetne ki a jövőben a hazai piacon is. A helyzetre válaszul a hazai tojást népszerűsítő kampányra volna szükség a titkár szerint.

Uniós potyautasok

Jelentős versenyelőnyt jelent Olaszországnak, és Görögországnak, hogy az ottani termelők máig nem hajtották végre maradéktalanul az állatvédelmi célú rendelkezésben foglalt előírásokat. Ennek eredményeképp mindkét országgal szemben eljárás folyik az Európai Unióban. A végeredmény egészen biztosan valamiféle büntetés lesz, ám annak mértéke kétséges. Eközben a termelők továbbra is a csökkentett árszintek mellett termelhetnek, és ezzel jelentős versenyhátrányba hozzák más uniós tagállamok hasonló gazdaságait.

Szerző: Braunmüller Lajos

Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hat-forint-kar-tojasonkent-408704