Az önszaporító jellegű tőke „pusztulásba” visz, a megoldás az a rendszer, ahol a pénztartásért cserébe a közösség senkit nem jutalmaz. A világgazdasági válságok legkevésbé a pénzvilágot ingatják meg, a de a közérdek helyett egyoldalúan a pénztulajdonosok érdekeit érvényesítő áramlattal szemben egyre többen fogalmaznak meg ellenvéleményt. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, aki a gazdasági-pénzügyi válságot előidéző rendszert tanulmányozza és keres rá a megoldást, azt mondja, az önszaporító jellegű tőke egy természettől teljesen idegen mozgásformát testesít meg, a rendszerbe pedig olyan fokú instabilitást visz be, amelyet az hosszú távon nem tud elviselni.

Szalay Zsuzsanna a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette: a pozitív kamatozású bankrendszer egyik sajátossága, hogy amilyen mértékű a részvétel a társadalmi újratermelési folyamatban (ellátási láncban), oly mértékben rakódnak egymásra a különböző kamatrétegek, vagyis a végső fogyasztó fizeti a legnagyobb kamathányadot. Attól függően, hogy ki milyen mértékben jövedelemtulajdonos, úgy válik kamatfizetővé vagy kamatjövedelem-birtokossá – magyarázta. A másik sajátosság, hogy növekedési kényszert visz a gazdaságba, amiből a többi között a természet túlhasználtsága is következik – fűzte hozzá.

Az adjunktus úgy vélte: a mai pénzrendszer ismérve az önszaporodó képesség. A tulajdonosok a rendszer sajátosságai által megengedett módon folyamatosan állandó jövedelemre tudnak szert tenni, ami által fokozódik az egyenlőtlenség. A rendszer így robbanás közeli állapotba kerül, és azon kevesek sem érezhetik már magukat biztonságban, akik a természeti és a gazdasági javakkal rendelkeznek. Szalay Zsuzsanna szerint a „pusztulás” megakadályozására a szelíd pénz adhat megoldást, amely a főáramlatba tartozó fizetőeszközzel szemben más sajátosságokkal rendelkezik, alapja, hogy a pénztartásért cserébe a közösség senkit nem jutalmaz.

Az adjunktus a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban rámutatott, hogy a követelések nyilvántartására azért van szükség, mert bizonyíték kell arra, hogy a másik fél termékben vagy szolgáltatásban részesült, ehhez pedig szükséges a pénz – materializált vagy elektronikus formában. Ezzel szemben eltérő megoldás lenne a kölcsönös szolgálatok intézménye, melyben az emberi szociális háló alapján – amely nagyjából 200 lélekszámot testesít meg – kisközösségek jönnének létre, amelyek meg tudnák szervezni az önellátását – fejtette ki.

Az együttműködő közösség mint jogi kategória bejelentési kötelezettséggel jön létre. A csoporton belül áfamentes szolgáltatások adására és fogadására nyílik lehetőség, feltétele a korrekt nyilvántartás-vezetés, ami az új típusú elszámolási rendszer bevezetésének lehetőségével és szükségességével jár – részletezte.

A világon már több ezer helyen működnek ilyen belső elszámolású körök, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági élet alapját alkotó regionális gazdaságok megerősödéséből a főáramlatba tartozó bankrendszer is profitál, stabilabbá válik, mivel életerősebb adófizető és hitel-visszafizető réteget nyer – adott áttekintést a külföldi példák alapján. A kiegészítő pénzrendszerek sajátossága, hogy a versennyel szemben az együttműködést támogatják, ami a társadalom egészére nézve is kívánatos – hangsúlyozta a szakember a Vasárnapi újságban.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/a-szelid-penz-a-tuleles-zaloga.html